Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tavaly szeptemberben megválasztott elnöke a Telexnek adott interjút, amely sok érdekességet tartogatott. Több aktuálpolitikai kérdésre – köztük a gyermekbántalmazási ügyekre, a papok pártrendezvényeken való megjelenésére vagy a migrációs retorikára – nem válaszolt, arra hivatkozva, hogy aktuálpolitikai ügyekben nem kíván állást foglalni, azonban a retorikája több kérdésben közel áll a kormányzati narratívához.
Székely szerint az egyház feladata „a szeretet és a remény” üzenetének közvetítése, különösen a család, az élet védelme, a béke és a szegények melletti kiállás terén. A pártpolitikától való távolságtartást hangsúlyozta: papok nem lehetnek párttagok, a szószékről nem hangozhat el pártpolitikai üzenet. Ugyanakkor egyházi szereplők állampolgárként véleményt nyilváníthatnak, még ha ezt szerinte nem is szerencsés kamerák előtt tenni.
Az egyház társadalmi beágyazottságáról szólva vitatta, hogy globálisan csökkenne a vallásosság, bár elismerte: Magyarországon jelentősen visszaesett a templomba járók száma. A nyugati elvallástalanodást kulturális válságtünetként értelmezi, amely szerinte az ész „önkorlátozásából” és a szabadság félreértéséből fakad. Úgy látja, nem a kereszténység, hanem maga az ember van válságban: gyengül a házasság intézménye, csökken a gyermekvállalási kedv, és megrendültek alapvető emberi értékek.
A petesejt-donációról szóló törvénymódosítás kapcsán az egyház álláspontját megerősítette: a mesterséges megtermékenyítéssel járó embriófagyasztást és -szelekciót elfogadhatatlannak tartják. Szerinte a gyermek jogai elsőbbséget élveznek a szülői igénnyel szemben, és a gyermeknek joga van házasságon belül foganni és felnőni. Alternatívaként a természetes termékenységet helyreállító eljárásokat említette.
Az azonos nemű párok megáldásáról szóló vatikáni dokumentum ügyében fenntartotta korábbi tiltó döntését. Bár az egyház nem tekinti bűnnek az azonos nemű vonzalmat, a testi kapcsolat megélését nem tartja elfogadhatónak, és „kivezető utat” javasol.
A roma integráció kapcsán az oktatást, a munkahelyteremtést és a „szívet”, vagyis a hitet nevezte kulcsfontosságúnak. Elismerte, hogy nem helyes, ha az egyházi iskola átvételének célja a hátrányos helyzetű diákok kizárása, ugyanakkor hangsúlyozta: a minőségi oktatás biztosítása elsődleges szempont. Példaként a nyíregyházi Huszár telepi iskola görögkatolikus újraindítását hozta, amely szerinte sikeresen segíti a felzárkózást.
A nemzetközi konfliktusokról szólva többpólusú világrend kialakulásáról beszélt, és a béke fontosságát hangsúlyozta. A társadalmi megosztottság kapcsán arra intett, hogy a választási időszakokban is meg kell őrizni a párbeszédet, kerülni a rágalmazást, és tiszteletben tartani a másik ember méltóságát.
Székely János szerint az egyház feladata 2026-ban is változatlan: a hitből táplálkozva szolgálni a közösséget, különösen a rászorulókat, és erősíteni a szeretet kultúráját egy megosztott világban.
