Az elmúlt években látványosan megdrágult a gyorshajtás Magyarországon. Ez nemcsak az infláció következménye, hanem annak is, hogy az állam és a rendőrség hozzáállása is megváltozott. A közigazgatási bírság minimumösszege három év alatt több mint a duplájára nőtt: 2023 szeptemberéig 30 ezer forint volt, de még abban az évben 39 ezerre emelkedett, majd 2024 augusztusától 50 ezer forintra módosult. Az ezt követő korrekciók már január 1-jei hatállyal történtek: 2025-ben 58 500 forintra, 2026-ra pedig 65 ezer forintra nőtt a legkisebb kiszabható közigazgatási bírság.
Ez az összeg a magyar nettó minimálbér (214 662 forint) 30,28 százalékát teszi ki. Összehasonlításképp: Ausztriában az irányadó minimálbér 1800 és 2100 euró között mozog (nagyjából 680–790 ezer forint), ehhez képest a legkisebb, 30 eurós gyorshajtási büntetés mindössze a jövedelem 1,4–1,6 százalékát jelenti. Fontos adalék, hogy ott a 13. és 14. havi fizetés is bevett gyakorlat.
A magyar rendszernek azonban vannak további sajátosságai is, ezért megkerestük Dr. Popgyákunik Péter ügyvédet, aki szerint a jelenlegi szabályozás nemcsak szigorúbb, hanem több ponton jogilag is vitatható – különösen, ha az osztrák gyakorlattal vetjük össze.
Mikortól közigazgatási bírság a gyorshajtás?
| Túllépés mértéke | 50 km/h táblánál (Város) | 90 km/h táblánál (Országút) | 100 km/h táblánál (Autóút) | 130 km/h táblánál (Autópálya) | Bírság összege és a büntetőpontok |
| I. kategória | 65-80 km/h | 105-125 km/h | 115-135 km/h | 150-170 km/h | 65 000 Ft / +4 pont |
| II. kategória | 80-90 km/h | 125-145 km/h | 135-155 km/h | 170-190 km/h | 91 000 Ft / +6 pont |
| III. kategória | 95-110 km/h | 145-165 km/h | 155-175 km/h | 190-210 km/h | 130 000 Ft / +6 pont |
| IV. kategória | 110-125 km/h | 165-185 km/h | 175-195 km/h | 210-230 km/h | 182 000 Ft / +8 pont |
| V. kategória | 125-140 km/h | 185-210 km/h | 195-220 km/h | 230-255 km/h | 260 000 Ft / +8 pont |
| VI. kategória | 140-155 km/h | 210-235 km/h | 220-245 km/h felett | 255-280 km/h felett | 390 000 Ft / +8 pont |
| VII. kategória | 155 km/h felett | 235 km/h felett | 245 km/h felett | 280 km/h felett | 520 000 Ft / +8 pont |
Magyarországon a gyorshajtások jelentős része már nem szabálysértési, hanem közigazgatási eljárásban végződik. Ez az úgynevezett objektív felelősség rendszere: ilyenkor nem azt vizsgálják, ki vezette az autót, hanem a jármű üzembentartóját bírságolják meg.
A rendszer lényege, hogy lakott területen belül, országúton és autóúton 15 kilométer/órás, autópályán pedig 20 kilométer/órás túllépésnél már közigazgatási bírság jár. Ennek belépő összege az évek során 30 ezer forintról 65 ezer forintra nőtt, miközben 2023 májusától eltűnt a rendszerből a tolerancia: az ORFK egy belső rendőrségi döntéssel, egy belső körlevélben megszüntette a mérési hibahatár figyelembevételét.
Például a Griff 1V típusú traffipaxok esetében ez 100 kilométer/óráig ±3 kilométer/óra, 100 kilométer/óra felett pedig ±3 százalék pontatlanságot jelentett, és a rendőrség korábban a bírság kiszabásánál mindig levonta a mérési hibahatárt a traffipax által megállapított sebességből és így határozta meg, hogy a gépkocsi sebessége meghaladta-e a közigazgatási bírság határát. Ezek az értékek szerepelnek a hivatalos típusbizonyítványban is, amelyet a Budapest Főváros Kormányhivatalának Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Osztálya állít ki.
A változás a határozatok szövegében is tetten érhető: míg a korábbi döntésekben még szerepel a mérési hibahatár figyelembevétele, az újabb határozatokból ez a mondatrész egyszerűen eltűnt.
Jogilag mi a helyzet?
Dr. Popgyákunik Péter szerint a helyzet minimum kérdéseket vet fel. A sebességmérő berendezések típusengedélye tartalmazza a mérési tűréshatárt, és ezt egy belső rendőrségi utasítással nem lehetne figyelmen kívül hagyni. Ráadásul a szabálysértési és büntetőjogi gyakorlat egyik alapelve is az, hogy kétség esetén az eljárás alá vont személy számára kedvezőbb értéket kell figyelembe venni.
„Ha egy szakértő azt mondja, hogy egy jármű 102 és 108 kilométer/óra közötti sebességgel haladt, akkor a bíróság 102-vel számol. Ehhez képest a rendőrségi gyakorlat most a legszigorúbb értelmezést alkalmazza” – fogalmazott az ügyvéd.
Bírósági döntés ugyanakkor eddig nem született arról, hogy jogszerű-e a tolerancia teljes elhagyása, mivel az érintettek többsége nem vitte tovább az ügyét.
Ausztria: más logika, más következmények
| Túllépés mértéke | Lakott területen (50) | Lakott területen kívül (100/130) | Bírság összege (tól-ig) |
| Csekély túllépés | 10 – 20 km/h | 10 – 20 km/h | 30 – 70 euro (~12-28 ezer Ft) |
| Közepes túllépés | 20 – 30 km/h | 20 – 30 km/h | 70 – 160 euro (~28-64 ezer Ft) |
| Jelentős túllépés | 30 – 40 km/h | 30 – 50 km/h | 150 – 300 euro (~60-120 ezer Ft) |
| Súlyos túllépés | 40 km/h felett | 50 km/h felett | 300 – 5000 euro + Jogosítvány elvétel |
Ausztriában a rendszer több ponton is eltér a magyartól. Ott továbbra is figyelembe veszik a mérési hibahatárt a gyorshajtásoknál, és a kisebb sebességtúllépésekért kiszabott bírságok is jóval alacsonyabbak. A hatóságok nem az autó üzembentartóját, hanem a tényleges vezetőt büntetik, ezért minden esetben nyilatkozni kell arról, ki vezette a járművet. Súlyosabb esetben pedig a sofőrt a vezetéstől is eltilthatják – akár Ausztria teljes területén.
„Ott nem az a logika, hogy fizess, és menj tovább. Ott azt akarják tudni, ki vezetett, és ha kell, elveszik a jogsit” – mondta az ügyvéd.
Magyar sajátosság: fizetsz, de mehetsz tovább
A magyar közigazgatási bírság egyik legnagyobb problémája szerinte az, hogy
Ez különösen veszélyes lehet olyan esetekben, amikor valaki rendszeresen és extrém módon lépi túl a sebességhatárokat, mint például a legutóbbi győri esetben
„Egy ilyen féregnek a börtönben a helye, a sok másik NER-kegyelttel együtt” February 17. 14:35 .
„A rendszernek nincs valódi visszatartó ereje azokkal szemben, akiknek nem számít a pénz. Pedig pont náluk lenne erre a legnagyobb szükség” – fogalmazott Dr. Popgyákunik Péter.
A magyar költségvetési törvényben minden évben szerepelnek a különböző hatósági bírságokból – így a közlekedési bírságokból – származó tervezett bevételek is. Ez önmagában nem jogellenes, hiszen a bevételi előirányzat a pénzügyi tervezés része, ugyanakkor szakmai vitákat vet fel arról, hogy a rendszer elsődleges célja a prevenció vagy inkább a költségvetési bevétel biztosítása.
Fontos osztrák sajátosságok
Lehetne uniós megoldás?
A sebességhatárok és a bírságösszegek nemzeti hatáskörbe tartoznak, ezek egységesítése nem reális. Az ügyvéd szerint azonban lenne egy pont, ahol érdemes lenne uniós szintű megoldásban gondolkodni: ez a vezetéstől való eltiltás hatálya. Ha valakit egy uniós tagállamban eltiltanak a vezetéstől, az a többi tagállamban se vezethessen – ennek már valódi visszatartó ereje lehetne.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!