Több mint harminc településről érkezik a szennyvíz a szombathelyi szennyvíztisztító telepre, ez körülbelül 25 ezer köbméternyi
adagot
jelent naponta. Milyen lépcsői vannak a szennyvíztisztításnak, mielőtt az visszafolyik a Perintbe? Erről kérdeztük Katona Lászlót, az Északi Csatornamű főmérnökét.A szennyvíztisztítás elég sokrétű, szerteágazó folyamat, ahogy azt megnéztük a telepen. Mégis, melyek a tisztítás legalapvetőbb műveletei?
A szombathelyi szennyvíztisztító telepen ugyanazok a folyamatok zajlanak le, amelyek a természetben is végbemennek, például a folyók öntisztulásakor. Csak a nagyobb és koncentráltabb szennyvízmennyiség miatt ez itt sokkal intenzívebb. A szennyvíztisztítás során alapvetően kétféle tisztítási folyamat zajlik: a mechanikai és a biológiai, kiegészülve némi vegyszeres (kémiai) tisztítással. Ez után pedig elvégezzük a szennyvízből eltávolított szennyező anyagok kezelését, és gondoskodunk ezek ártalommentes elhelyezéséről.
Vegyük az első lépcsőt, a mechanikai tisztítást.
A mechanikai tisztítás során ülepítéssel és szűréssel eltávolítjuk az érkező nyers szennyvízben található szilárd állapotú szennyező anyagokat. Egyrészt azért, hogy csökkentsük a biológiai tisztító terhelését, másrészt, hogy megóvjuk a biológiai tisztítás és az iszapkezelés berendezéseit a meghibásodásoktól, sérülésektől, üzemzavaroktól. A mechanikai tisztítást a következő egységek végzik: a kő- és hordalékfogó zsompok, a durva- és finomrácsok, a homok- és zsírfogó, valamint előülepítő medencék. A tisztítás közben nagy teljesítményű szivattyúkkal fölemeljük a szennyvizet a csatornák szintjéről a felszín fölé, hogy a berendezéseken gravitációsan, szivattyúzás nélkül végig tudjon folyni a tisztítandó szennyvíz.
Amikor a szennyvíztelepen körbesétáltunk, megtudtuk, hogy a biológiai tisztítást jórészt baktériumok végzik, csakúgy, mint a természetben. Hogyan tudják megtisztítania a szennyvizet ezek az élőlények?
A biológiai tisztító medencéiben olyan baktériumokat szaporítunk el és tartunk életben, amelyek a szennyvízben és a természetes vizekben is előfordulnak. Ezek lebontják azokat a szennyező anyagokat, amelyek a szennyvízben oldott állapotban vannak, és a saját életfunkciójuk során beépítik a szervezetükbe. Érthetőbben fogalmazva: megeszik, megisszák a szennyező anyagokat. Ezt a nagyszámú baktérium és élő mikroorganizmus tömeget eleven iszapnak hívjuk, innen ered a folyamat neve is, az eleveniszapos szennyvíztisztítás. Az eleveniszapban a mikroszkopikus élőlények milliárdjai szemmel is látható, úgynevezett pelyhekben élnek. Ezek az eleveniszap pelyhek a biológiai tisztítás végén leülepíthetők, és eltávolíthatók a szennyvízből, így velük együtt a szennyezőanyag tartalom is távozik.
A baktériumok által megtisztított víz ezzel mehet is vissza a Perintbe?
Így van, a tisztított szennyvíz a befogadó Perint patakba folyik vissza, a kiülepített szennyvíziszap egy részét pedig oltóiszapként a biológiai tisztítás elejére szivattyúzzuk. Ezt nevezzük iszaprecirkulációnak. Erre azért van szükség, mert az érkező nyers szennyvízben nincs megfelelő számú baktérium a nagy mennyiségű szennyező anyag lebontásához.
Hátramaradt még egy alapvető lépcsője a szennyvíz kezelésének, a kémiai tisztítás. Erre miért van szükség?
A vegyszeres tisztításkor a foszforeltávolítás hatásfokát tudjuk javítani, mivel a biológiai módszerrel nem lehet a hatóságok által előírt határérték alá csökkenteni a tisztított szennyvíz összes foszfortartalmát.
Hogyan, milyen eljárásokkal kezelik tovább azokat az anyagokat, amelyeket a szennyvízből kiszűrtek?
Ezek közül az anyagok közül a legnagyobb mennyiségű a szennyvíziszap. Egy része a mechanikai tisztítás utolsó fázisában, az előülepítés során keletkezik, ezt nyersiszapnak nevezzük. Másik része pedig a biológiai folyamat végén eltávolított fölösiszap. Ezek nagy mennyiségű, folyékony halmazállapotú iszapok, ezért elsősorban a térfogatuk csökkentése a feladat, amit sűrítéssel és víztelenítéssel érünk el. Ezenkívül jelentős a szervesanyag tartalmuk is, ami az iszapkezelés, tárolás és elhelyezés során bomlásnak indul és jelentős szaghatást okozhat Nem lesz többé bűz Szombathelyen 2008. December 16. 20:53 .
Hogyan akadályozzák meg, hogy ez a bűz ne terjedjen szét?
Ennek elkerülése érdekében egy uniós pályázat megnyerésével 2006 és 2008 között megépült és már üzemel is az új technológiai berendezések Az ígéretek szerint megszűnik a bűz - Átadták az új szombathelyi szennyvíztisztító telepet 2008. October 17. 16:34 sora. Egyrészt a víztelenítés előtt a zárt rothasztó tornyokban, 35 °C fokos hőmérsékleten 18-20 nap alatt lebomlik a szerves anyag lebontható része.
Ha jól tudom, a bomlás során gáz fejlődik. Ezt mire használják fel?
A folyamat közben keletkező biogázt energiatermelésre használjuk gázmotorok segítségével. Az így keletkező elektromos és hőenergiát a szennyvíztisztító telepen hasznosítjuk, ezzel csökkentjük a telep energiafelhasználását.
Hol tárolják azt az iszapot, amiből már kivonták a vizet, illetve milyen célra lehet ezt az anyagot felhasználni?
A rothasztott, víztelenített szennyvíziszap a város határában megépült komposztáló telepre kerül, ahol faapríték hozzáadásával prizmákba rakjuk, letakarjuk, és legalább 4 hétig intenzív légbefúvás mellett érleljük. A folyamat közben a komposzt prizmák hőmérséklete 60 °C fölé emelkedik, így biztosítva a kórokozó szervezetek pusztulását. A kész komposztot a rostálás és az utóérlelés után a mezőgazdaságban használják fel.
A mechanikai tisztítás kapcsán említette, hogy a szennyvízből először el kell távolítani a szilárd anyagokat, vagyis a szemetet. Ezek hová kerülnek, hol tárolják őket?
A szennyvízből kiszűrt rácsszemetet, üledéket és homokot fertőtlenítés után a szeméttelepre szállítjuk, a veszélyes hulladékokat pedig az ezek átvételével és megsemmisítésével foglalkozó cég telephelyére.
