Marilyn Monroe 1953-as évakosztümös megjelenése a Playboyban kétségkívül hozzásegítette Amerikát meg közvetve a nyugati világot is a női bájakhoz való szabadosabb hozzáállás kialakításában - merészebb megfogalmazásban elindította a szexuális forradalmat. Több mint fél évszázaddal később pedig a magazin kijelentette, hogy a pucérkodásnak innentől vége. Scott Flanders vezérigazgató mindezt azzal magyarázta, hogy a saját úttörőségüknek estek áldozatul.
A csata meg lett nyerve: mára mindenki egy klikk távolságra van minden elképzelhető szexuális tevékenység ábrázolásától. Vagyis már ez vált ódivatúvá
- nyilatkozta. Igaza van: a paplan alatt zseblámpával lapozgatás izgalma az internet korában már a múlté.Ebben a tekintetben a Playboy bizony megint forradalmár, mese nincs. Na, de nézzük meg, még milyen esetekben volt az fennállásának hatvanpár éve alatt!
Az első fekete címlapszépség
Még a feketék polgárjogi mozgalmának frissen szerzett sebeit nyalogatta az Egyesült Államok, amikor a magazin nyitottságát bizonyítva először mutatott be címlapján színes bőrű modellt. Mindez 1971 októberében történt, és akkoriban tényleg merész dolognak számított, a bazár bezárását kockáztatták. De Darine Stern szépségét egyszerűen nem lehetett nem elismerni.
Kéz a bugyiban, az elképzelt moziban
Bob Guccione magazinja, az 1969-ben először megjelent Penthouse lett az első jelentős riválisa a Playboynak, főleg, hogy emelte a tétet: sokkal kevésbé moralizálóbb és sokkal több mindent megmutató képekkel támadt. Hugh Hefner egyenesen Pubic Wars (nagyjából: Ágyékok Háborúja) névvel illette a két orgánum között elkezdődött harcot. Ezért 1975-ben Patricia Margot McClaint így ábrázolták, ahogy az feljebb látható, amolyan kesztyűfelvétel gyanánt. Ez annyira erős volt a Playboytól akkoriban, hogy a reklámfőnök közölte is Hefnerrel, hogy 40 millió dollárt veszíthetnek a vakmerőségükért - amit később a nyuszilányok pápája is elismert.
Cindy Crawford, mielőtt a szupermodellek modellje lett volna
Kevesen tudják a világ legismertebb anyajegyének viselőjéről, hogy a legcsillogóbb kifutók előtt színésznőaspiráns volt, a Michael J. Fox nevével fémjelzett 1987-es vígjátékban, a Dupla vagy Semmiben tűnt fel, hogy aztán egy évre rá a Playboy címlapsztárjává lépjen elő. Herb Ritts celebfotós készítette róla a képeket, aki teljesen újraszabta a gondolkodást a meztelen képekről, a Crawfordról készült sorozatot ugyanis addig sosem látott művésziességgel építette fel.
Főiskolás pikantéria Pamela Andersonnal
Ez az 1989-es címlap megint csak a Playboyra irányította a világ szemét. Miután felfedezték egy British Columbia Lions meccsen az óriáskijelzőn, amint egy Labatt sört reklámozó pólóban feszít, Pamela Andersont hamar felkérte az ominózus sörgyártó, hogy legyen a - khm, jóképességű - szóvivőjük. Ugyanebben az évben már a Playboy felkérésére fotózták, főiskolás szettecskében, ez a diákos vonal pedig ismét új utakat nyitott. Magának Andersonnak is, aki ezután többször szerepelt a lapban, mint bárki más.
Az idő, amikor még jobban akartuk Kim Kardashiant
Mert mostanában ugye, inkább kevesebbet akarunk belőle, hiszen a rappermessiás Kanye Westnek "hála" borzasztóan sok irányból ömlik ránk. Na jó, ránk talán még nem is annyira, de az amerikaiak eléggé készen lehetnek tőle. Mindenesetre 2007-ben Kim még egy relatíve ismeretlen valaki volt, aki a Playboyjal mutatta meg annak a típusú celeblétnek a lényegét, amit úgy is hívhatnánk, hogy Arról Vagyok Híres, Hogy Híres Vagyok, Mert Egyébként Lószart Sem Tettem Le Az Asztalra. Előtte ritka volt az ilyesmi - kivéve talán Magyarországot.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
