A sörivás lassan nálunk is vallássá növi ki magát (nagyon helyesen), így mi más lehetne ennek a szenvedélynek a felszentelt temploma, mint a Thököly úton lévő Sörpatika. Alap esetben is több mint hatvan féle ilyen sör közül választhatunk, de most, hogy bajor napokat tartanak, rádobtak még pár különlegességet. Így mi sem volt természetesebb, mint, hogy elmenjünk és leteszteljünk párat az izgalmasabbak közül. Ja, azt mondani sem kell, hogy az ötlet felvetésekor nem nagyon volt olyan kolléga, aki ne két kézzel jelentkezett volna, hogy ő kapja lehetőséget. A nembeli egyenlőség érdekében azonban Szandrát választottam magam mellé.
Erre a bizonyos október közepéig tartó bajor napokra szépen felöltöztették a helyet, mindenfelé kék fehér lufik hirdetik, hogy az Erdinger Festweiße búzasor most az igazi sztár. Mivel az idő is barátságos arcát mutatta, a kertben ülünk le. Ez egyébként bátran pályázhat Szombathely leghangulatosabb kerthelyisége címre, a raklapból készített bútorok igazán menőnek számítanak az utóbbi években, a mindenfelé előbújó fűszernövények pedig szinten azt éreztetik velünk, talán sosem megyünk haza innen.
Kézműves sörök a csapon
Ami a kóstolást illeti, először a fóti kézműves sör hírét megalapozó Keserű mézzel kezdünk, nem titok, e sorok írója, amikor csak teheti, ezzel oltja szomját, úgyhogy a választás kézenfekvő volt. Viszont a cég további két sörére is sor kerül nyomban, tekintve, hogy a Zwickl és ennek a narancsos-gyömbéres változata is csapra került ott jártunkkor. Utóbbit azoknak is mindenképp javasoljuk kipróbálásra, akik nem hívei az ízesített söröknek, hiszen a narancs és a gyömbér fűszeressége nem annyira erős, hogy elnyomja az ital alap ízeit, viszont nagyszerűen passzol ehhez mostani időjáráshoz.
Az ale sörök rajongóinak sem kell Angliáig utazni, hiszen a Tuck barát fantázianévre hallgató innivaló bennünket kifejezetten erre a típusra emlékeztetett, pedig csak egy kis győrzámolyi cég produktuma. Azonban érdemes vigyázni vele a 7.7 százalékos alkoholtartalma meg tudja csapni az embert. Már a kupa miatt is érdemes amúgy kikérni, amiben hozzák. Menő! Mondjuk, ha már a dizájnolt pohárról van szó, a Kwak fatalpas kémcsőszerűje viszi a pálmát nálunk, de a belevaló is megér egy próbát.
De ha már szóba került a belgák apátsági különlegessége, a hazai kézműves csoport után térjünk is át az erről a tájékról származókra. Sörrajongó kóstolótársam nő létére túl nagy figyelmet nem tulajdonított a Lindemans meggysörre, így ennek elfogyasztása rám maradt. Eddig én sem voltam túl nagy rajongója ennek a típusnak, viszont most, hogy csapolva is kapható bátran ajánljuk mindenkinek. A sok komolykodás után érdemes megviccelni az ízlelőbimbóinkat egy pohárkával ebből. Mi baj lehetne belőle, ugyebár?!
Van ázsiai különítmény is
A Kwak mellett a Delirium Tremens fehér üvege is vonzza a szemeket, nem csoda, hogy mi is rávetettük magunkat. Az elefántos logó jól mutatja mi vár ránk: az ízek, az erő a földbe döngöltek két korty után, igaz ez egyébként is a belga sörök jellegzetessége, miért csodálkozunk?! Spanyol rajongóknak pedig itt a félig árpa, félig búzasör Estrella Inedit. Ezt jégágyon szervírozzák, mint egy pezsgőt, ízében különösen kiérződik a koriander. Olajbogyó fogyasztása kifejezetten javasolt hozzá.
Nagy újdonság még az ázsiai különítmény is! Élén a thaiföldi Changgal, amely terjeszkedését jól mutatja, hogy a világhírű focicsapat, a Liverpool mezén is ott díszeleg az üvegen is látható felirat. Az egzotikumok kedvelőinek érdemes kipróbálni, meglepetés lesz! Csak úgy, mint az indiai Cobra és a szingapúri Tiger is. Ha szeretnénk kiszakadni a hétköznapokból arra ezeknél nincs is jobb alkalom.
De a legjobbat a végére hagytuk. A két nagyágyút. A Sörpatika vitathatatlanul három legnagyobb királya a német Progusta, a Darkon és Marzus. Aki szeretné megkóstolni, az úgy számoljon, hogy egyszerű sima korsó helyett borospoharat kap mellé, és olyan megdöbbentően kellemes ízt, hogy az egyszerűen leírhatatlan.
Bajor kolbász és helyben sütött perec
A Progusta IPA típusú sárgabarackra és narancsra emlékeztető ízekkel, bodzavirággal és kesudióval, amelyet egy kis curry és egy csipetnyi gyömbér egészít ki. A Marzus karamell színű a kandiscukor és a narancshéj illatával. Kellemesen felhabzik az ember szájában, a kenyér, a sült gesztenye és a karamell aromáját egy kiegyensúlyozott keserű jelleg egészíti ki. Rá fog szokni, mi mondjuk!
De nem szabad elmenni szó nélkül, hogy most, a bajor napok alkalmával nem csak a sörkínálatot, de az ételeket is kibővítettek. Az amúgy megszokott és a városban talán legfinomabb melegszendvics és kolbász mellé most kipróbálhatjuk a bajor fehér grillkolbászt édes mustárral, bajor rozskenyérrel. De aki csak valami könnyűt szeretne az a tradicionális helyben sütött perecet kérje.
Szóval a Sörpatika még mindig a város egyik legjobb helye, mindegy, hogy beszélgetni jövünk a barátainkkal vagy épp egy randit szervezünk ide. Ráadásul tovább bővítik a kínálatot, leginkább kézműves sörök irányába. A tulajdonos szeretné, ha a sörfogyasztásnak is olyan kultúrája lenne, mint a borivásnak.
Szerinte rá kell vezetni a vendégeket, hogy a sör túllépett már a „nyári hűsítő” kategóriáján. Az eddigi tapasztalatok alapján, ez lehetséges is, a vendégkör kifejezetten kedveli, és már keresi is a sörkülönlegességeket. Mi pedig nagyon üdvözöljük ezt a kezdeményezést! Hajrá Sörpatika!