„Magyarországon továbbra is lesújtóak a tinédzserkori gyermekszülés statisztikái. Itthon ezer tinédzser lány közül évente körülbelül tizenhétnek születik gyermeke, miközben az uniós átlag hét körüli" – mondta a Népszavának Husz Ildikó demográfus, szociológus a Társadalomtudományi Intézet főmunkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya. (Vagyis ezer 15-19 éves fiatal közül 16,7 szült, ami 1,67 százaléknak felel meg.) Ez a rendszerváltás utáni időszakhoz képest már kifejezetten jó adatnak számít, hiszen az évek alatt felére esett vissza a tinédzserkori szülések száma. Csakhogy egyes nyugati országokban ma 2-4 ezrelék ez a ráta, az uniós átlag pedig 7 ezrelék.
Husz Ildikó azt mondta, a kutatások szerint egyértelműen az alacsonyabb társadalmi státuszhoz kötődik a korai gyermekvállalás, főként az alacsony iskolai végzettségű, falvakban élő, rossz anyagi helyzetben lévők nőkről, lányokról van szó.
„Mindez azonban nem roma kérdés – tartotta fontosnak hangsúlyozni a szakember. Mint mondta, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kohorsz '18 vizsgálata szerint a fiatalon szülő anyák 29 százaléka vallotta magát romának, 55 százalék nem romának. A népszámlálásokból az is látszik, hogy a roma lányok túlnyomó többségének ma már nem tizenévesen születik az első gyereke. Tehát nincs szoros összefüggés a fiatalkori gyermekvállalás és etnikai hovatartozás között" – mondta Husz Ildikó.
A fiatalkorú anyák döntő hányada (65 százalék) leszakadó térségekben, 84 százalékuk 20 ezer főnél kisebb településeken él.
Az okokról szólva, a szakember úgy vélekedett, nem csupán arról van szó, hogy a leszakadó térségekben kevésbé hozzáférhetőek a fogamzásgátló módszerek, a szexuális edukáció. – A fiatal anyák nagy része szándékoltan vállal gyereket Magyarországon, aminek a hátterében gyakran a családi minta áll, még akkor is, ha ennek ma már nincs meg az a támogatottsága, mint korábban.
„Angol és amerikai felmérések mutatják, hogy ott az érintett fiatalok többsége később elvégzi a középiskolát, míg nálunk ez egyáltalán nem igaz. Magyarországon, a szülést követően a legtöbb fiatalkorú anyának legfeljebb 8 általános végzettsége van, ez pedig a későbbiekben befolyásolja a munkaerőpiaci helyzetét is. Vagyis itthon a korai iskolaelhagyás és a korai gyermekvállalás szorosan összefügg, míg más országokban ez ma már sokkal kevésbé jellemző" – mutatott rá a szociológus.
„Ráadásul míg máshol léteznek olyan programok, amelyekkel ezeket a fiatalokat sikeresen eljuttatják a középfokú végzettségig, nálunk ilyen nincs vagy nem eredményes" - tett hozzá a szakember.
