Az ünnep alkalmából benéztünk a Skanzenbe, mert ilyenkor mindig lehet friss, kemencében sült kenyeret enni és amúgy is már rég láttuk a szamarakat, juhokat. A bejáratnál már mentünk az orrunk után, a kenyér illatát már messziről lehetett érezni.
A kenyérhez lehetett enni krumplisalátát és sóágyon sült csirkét is, a sónak amúgy is volt most itt nagy csinnadrattája, hiszen most nyílt meg az adriai kiállítássorozat újabb állomása, “Sólepárlás az Adrián” címmel, de erről majd egy másik cikkben.
Ahogy azt ilyenkor tenni szoktuk, átvonultunk az állatokhoz kicsit fotózni, például nagyon jól elvoltunk a lovaknál, de a szamaraknál is megfordultunk.
Természetesen a mai nap befutói a racka juhok voltak, amiket általában a karámban szoktunk látni. Most megleltük a nyájat az egyik ház mögött, el is készítettük az idei egyik legerősebb szelfinket.
