Egy Vas megyei vadászt kérdeztünk arról, mi történik a vadászterületeken a nyári forróságban. Bár névvel nem szeretett volna nyilatkozni, készséggel segített abban, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, mi történik ilyenkor a pagony mélyén.
Víz és só
Az egyik legfontosabb feladat ilyenkor az itatók feltöltése. A természetes vízforrások a száraz időszakban gyakran elapadnak vagy nagyon lecsökken a vízhozamuk, ezért az itatókat rendszeresen, akár hetente többször is ellenőrizni és friss vízzel kell feltölteni. A víz nemcsak a nagyvadnak fontos: az itatókat a madarak és más kisebb állatok is használják.
Ahol nincs megfelelő természetes vízforrás, ott különböző hordós itatókat is kihelyeznek. A vadászoknak arra is figyelniük kell, hogy a víz tiszta legyen, a pangó, szennyezett víz ugyanis betegségeket okozhat.
Ezek mellett ott vannak a dagonyák is, amelyeket nemcsak a vaddisznók, hanem a szarvasok is előszeretettel használnak. A dagonyázás nemcsak a vadak hűtésében fontos, hanem a kártevők távoltartásában is szerepe van. A nyári hőségben azonban ezekből is gyorsan kiszáradhatnak, így a vadászoknak ezekre is figyelniük kell.
A nyár az agancsépítés időszaka is. A gímbikák ilyenkor rengeteg tápanyagot és ásványi anyagot használnak fel, ezért az állomány megfelelő ellátása ebben az időszakban is fontos. A természetes táplálék általában elegendő, de aszály idején szükség lehet kiegészítő takarmányra is.
A sózók karbantartása szintén a vadászok feladata. Ezeket rendszeresen ellenőrzik és feltöltik, hiszen az ásványi anyagok pótlására a vadnak egész évben szüksége van.
Együttélés a mezőgazdasággal
Közben a mezőgazdasági területeken is akad munka. Nyáron jelentős vadkárt okozhatnak a vaddisznók, a szarvasok és más vadak. A búza- és zabtáblákban elsősorban a vaddisznók, a napraforgóban és kukoricában pedig a szarvasok okozhatnak komolyabb károkat.
A vadászok ilyenkor vadföldekkel, elvonó etetéssel és szükség esetén villanypásztorral próbálják távol tartani az állatokat a termőföldektől.
A vadász, mint építési vállalkozó
A nyár a vadászati berendezések karbantartásának időszaka is. Javítják és cserélik a magasleseket, rendbe teszik a cserkelőutakat és a nyiladékokat, hogy a szeptemberi szarvasbőgésre már megfelelő állapotban legyen a vadászterület.
A nyár eleje különösen érzékeny időszak a kaszálások miatt. A gépek alatt őzgidák, gím- és dámborjak, valamint különböző apróvadak pusztulhatnak el. A vadmentésben ma már drónokat is használnak: a hőkamerával felszerelt eszközök segítségével a magas fűben megbújó állatokat is meg lehet találni a kaszálás előtt.
A megtalált állatokat a kaszálás idejére biztonságos helyre terelik vagy helyezik, majd a munkák után visszaengedik őket.
A nyár végén újabb feladatot hoz az őzek párzási időszaka. Július vége és augusztus eleje környékén az állatok gyakrabban kerülhetnek ki az utakra, ezért a vadászoknak a vadveszélyt jelző táblák állapotát is ellenőrizniük kell.
És persze a ragadozók állományát is figyelniük kell, különösen az apróvadak szaporodási időszakában.
Vagyis a nagy hőségben a vadászok munkája korántsem abból áll, hogy kiülnek a magaslesre. A nyári hónapokban ugyanúgy van mit ellenőrizni, feltölteni, javítani, védeni és megmenteni a vadászterületeken.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
