Szombathelyen vannak olyan épületek, amelyek falai sokat láttak már. Ilyen a Hunyadi János utcában található, egykori Hunyadi Borozó is. A piac melletti pincehelyiség nemrég a Magyar Iszlám Közösség tulajdonába került, felújították, így az egykori italkimérő egység immár imaházként és közösségi térként nyithatta meg kapuit kedden.
A rendezvény nemzetközi szinten is megmozgatta a muszlim közösségeket és civil szervezeteket, a hazai politikai és egyházi élet képviselői közül azonban többen csak távolról követték az eseményeket. A várost hivatalosan Kelemen Krisztián önkormányzati képviselő képviselte a megnyitón. Rápli Róbert országgyűlési képviselő a parlamenti kötelezettségei miatt személyesen nem tudott jelen lenni, de levélben küldte el jókívánságait, míg Székely János megyéspüspök egyéb elfoglaltságaira hivatkozva maradt távol a meghívás ellenére.
A megnyitón dr. Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnökének szavait dr. Ahmet Bariscil, a budapesti Tomori Pál Főiskola docense fordította törökre.
Bolek Zoltántól megtudtuk, hogy a szombathelyi muszlim imaház létrehozása többéves munka eredménye volt, amelyet a közösség saját forrásokból és önkéntes munkával valósított meg. Az ingatlant mintegy 26–27 millió forintért vásárolták meg, majd további több mint 20 millió forintot fordítottak felújításra és átalakításra.
A munkálatok során az épület állagmegóvása és szerkezeti megerősítése volt a legnagyobb feladat, mivel az alapok és a teherhordó szerkezetek is jelentősen elhasználódtak. A felújítás során falakat kellett megerősíteni, vizesedési problémákat kezelni, valamint teljes körű villanyszerelési és festési munkák is történtek. A közösség tagjai közül többen önkéntes munkában vettek részt, illetve anyagilag is hozzájárultak a kivitelezéshez.
A projekt egyik sajátossága, hogy a helyi muszlim közösség aktívan kivette a részét a kivitelezésből, így a beruházás jelentős részben közösségi összefogással valósult meg.
A szombathelyi imaház a Pazarecz Haszán Mecset nevet kapta. A névadó, Pazarecz Haszán az első világháború idején a bosnyák gyalogezredben szolgált, majd a háború után Magyarországon telepedett le.
A források szerint részt vett az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésekben is, ahol mintegy 300 bosnyák és albán harcos mellett állt, amely eseménysor hozzájárult ahhoz, hogy Sopron és környéke végül Magyarország része maradhatott. A felkelés után kitüntetéseket kapott, majd Szombathelyen telepedett le, ahol cukorkaárusként dolgozott.
Később Vitéz Simon Elemér, akkori soproni főispán közbenjárására magyar állampolgárságot és iparengedélyt is kapott. A hagyomány szerint menekült székely lányt vett feleségül, és országos vásárokon árusította portékáit.
Bolek Zoltán hangsúlyozta: az imaház nem klasszikus értelemben vett mecsetépület, hanem egy közösségi célra átalakított ingatlan, amely a vallásgyakorlás mellett találkozási és közösségépítő térként is működik.
Az átadón törökországi és ausztriai vendégek is részt vettek, köztük vallási vezetők és alapítványi képviselők. A beszédekben többször elhangzott, hogy a kezdeményezés célja a helyi muszlim közösség támogatása mellett a magyar–török kapcsolatok erősítése is. Ennek jegyében Bolek Zoltán a Magyar Iszlám Közösség nevében 10 mázsa lisztet ajánlott fel a szombathelyi rászorulók részére.
A felszólalók szerint az új imaház egyfajta kulturális és közösségi híd szerepét is betöltheti Szombathelyen, ahol a különböző hátterű helyi lakosok találkozhatnak és kapcsolatot építhetnek egymással.
A projekt résztvevői több alkalommal köszönetet mondtak a helyi önkormányzatnak, támogatóknak és civil szervezeteknek, amelyek hozzájárultak a közösségi tér létrejöttéhez.
