Kicsit nehezen magyarázható, hogy a környezetvédelmet mennyiben szolgálja, de nem is ez a lényeg, hanem maga a márka. Valamit magára adó közép-európai lélek Merdzsó alatt nem adja, elég elmenni újgazdagék szórakozóhelyére, kinn a parkolóban nem ácsorog más, csak Mercedes, meg BMW. (Valamint egypár kopasz, pitbull agyú fazon, de az már a magánszféra, a közszolgálat, szögezzük le, az teljesen más.)
Mindenesetre elég érdekes, hogy a miniszter azzal gondolta szolgálni a dolgozó népet, hogy a segge alá csapott egy gyönge kocsit, mialatt az átlagmagyar dupla hátraszaltót dob, ha sikerül beülnie egy jóféle Suzuki Fürgébe. A sima Audi már nem is jó, szinte snassz, azzal csak felelőtlen kormánytagok rohangálnak pásztorórákra, hogy aztán a következő körben jól elküldjék a magyar ifjúságot erkölcsi kérdésekben a vérbe.
A busz annyira extrém, hogy a szerdai árverésen nyolcmillióért sem kellett senkinek, állítólag volt két vevő, aki a sajtó érdeklődését látva világgá szaladt. Ezt az árverező nyilatkozta, dumának egyébként nem rossz, kifogásnak viszont gyenge. Hiszen a miniszter busza már ugyanúgy beépült a köztudatba, mint Pepó összes ügye, valamint a nagy magyar valóság összes kelléke, úgymint pörkölt-nokedli, szittyakürt, vérpatak, somlói galuska és a Fradi-pálya gyepe.
Utóirat: az eset egyébként megesett Ausztriában is. Az egyik jobboldali minisztert pár hét után muszáj volt kirúgni a kormányból, mert mindössze két intézkedést hozott. Az egyikkel felemelte a költségtérítését, a másikkal kiutalt magának egy szolgálati Jaguárt.
Odaát egy kicsit fejlettebb a gazdaság. A politikai kultúra nem annyira.
(Krámer)
