Szombathelyi professzor találta meg Gábor Dénes nyughelyét

Kovács professzor 1965-től foglalkozik fizikatörténettel és tíz éve dolgozik a legjelentősebb magyar fizikusok életrajzán, munkáit igyekszik évfordulókhoz csatolni….Eddig négy könyve jelent meg, jelenleg Neumann János és Gábor Dénes életét dolgozza fel. Az adatgyűjtés során derült ki, hogy a holográfia atyjaként emlegetett Gábor Dénesnek nem ismert a nyughelye. Kovács professzor a londoni Imperial College – itt tanított élete végéig Gábor – magyar származású könyvtárigazgatójától, Czigány Magdolnától is kért segítséget, de az intézményben sem tudták, hol temették el a tudóst.

– A BBC nyugalmazott tudósítója, Sárközy Mátyás írt egy cikket 2000-ben az Élet és Tudományban Gábor Dénesről, ezért felvettem vele a kapcsolatot. Ő irányított Zollman Péter gyároshoz, aki részt vett Gábor búcsúztatásán -mondta dr. Kovács László. – Email-ben tartottuk a kapcsolatot, így tudtam meg, hogy Ian Robson atya tartotta a szertartást, de ő közben meghalt. Zollman a templomot is megnevezte

Kovács profeszor saját költségén Londonba utazott, hogy szokása szerint személyesen ellenőrizhesse az információkat. Ekkor derült ki, hogy bár sok fontos adatot sikerült beszereznie, de sok a tévút is, így a halottnak hitt Robson atyával is tudott beszélni, aki még emlékezett Gábor Dénesre.

– Neumann halála utáni napon már megjelent a nekrológja a temetésére vonatkozó adatokkal, ezért átnéztem Gábor Dénes 1979.február 9-i halála utáni lapszámokat. Csak később derült ki, hogy róla november 17-én emlékeztek meg, mert közben sztrájkolt a Times – emlékezett vissza a professzor.

– A St. Mary Abbots templomban volt a szertartás és az ottani nagy könyvből derült ki, hogy Putney külvárosában temették el. A hamvait kereszt alakban szórták el egy fa mellett a 7-es parcellánál.

A professzor kutatott Gábor Dénes végakarata után is, hátha ő akarta úgy, hogy nyughelye titokban maradjon, de nem talált ilyet. Valószínű, hogy nem is létezik, mivel a fizikus halála előtt öt évvel agyvérzést kapott és bár szelleme ép maradt, írni és beszélni már nem tudott. Az angol temetőkben négy módon lehet emléket állítani a szétszórt hamvaknak. A professzor tapasztalata alapján tizenöt emberből egynek van valamilyen emléke, például gránittábla, vagy rózsafa, oldalán kis táblával. Hogy a száznál több szabadalommal rendelkező Nobel-díjas Gábor Dénes, miért nem kapott, abban talán felesége halála mellett közrejátszott az angolok hozzáállása is, ugyanis külföldiként kezelték a zseniális elmét. A második világháborúban a katonai kutatóbázis kerítésén kívül volt egy háza és laboratóriuma, mivel a bázisra nem engedték be, de a munkájára nagy szükség volt.

Dr. Kovács László immár a Gábor Dénes Főiskola támogatásával újra Londonba látogat, ahol magyar nyelvű emléktáblát helyeznek el a hologram feltalálójának tiszteletére és a tervek szerint magyar homokot szórnak oda, ahová eredetileg a hamvakat is szórták. A tábla szövege: "IN MEMORIAM Gábor Dénes 1900. Budapest - 1979. London, Nobel-díjas fizikus". Ha minden jól megy, akkor a londoni Magyar Nagykövetség segít megrendezni a tudós tiszteletére rendezett fogadást és egy hologram kiállításra is sor kerül.

Kovács professzor a sikert feleségével és egy korsó sörrel ünnepelte az egyik londoni pub-ban és már újra itthon munkálkodik következő könyvén. Magyarországon rengetegen meglepődtek a bejelentésén és újból kiderült, milyen keveset is tudunk előszeretettel emlegetett nagyjainkról. Hiszen ezek szerint eddig még senkinek nem jutott eszébe, hogy megkoszorúzza Nobel-díjas tudósunkat, aki egész munkásságával sokat tett hazánk hírnevéért. Huszonöt éves lemaradást pótolhatunk most, köszönhetően egy olyan embernek, aki nem sajnálta az időt, pénzt és az energiát, hogy felkutassa a nagy fizikus nyugvóhelyét.

Gábor Dénes életrajza részletesen

A fotókat dr. Kovács László és dr. Kovácsné Kovács Katalin készítette