Mint minden, hagyományaira valamit is adó városkában ilyen-tájban, az ünnepekbe belefáradt szombathelyi polgár (aki a hírek szerint idén átlagban három-öt kilóval testesebb lett év elejére, mint Karácsony előtt volt) is nagyestélyis partikon mozgathatja le magát. Itt a városban az újévi alakoskodás kifinomultabb formája dívik. A vidékies ízű maskarás farsangolás helyett inkább korosztályokra lebontva, foglalkozási csoportokra szakosodva (orvosoknak, gyáriparosoknak, földmérőknek) bálozással mulatathatjuk az időt. Az öltönyös-nagyestélyis veretős partik mellett idén is számos tömeges, középáras táncrendezvényen is duhajkodhatunk Ha a megye bálindító keringőjéről le is csúsztunk, és a hétvégén esedékes városi parketta-vékonyításból is kihagynak bennünket, ne csüggedjünk, Szombathely még számos nagyestélyis partit tartogat számunkra
A Városi és az ifjúsági Megyebál táncrendje
Szombathely hivatalos báljainak sora január 17. szombaton a Művelődési és
Sportházban a Városi Bállal indul. Az előre kiadott menetrend szerint kapunyitás 20
órakor lesz, a nagyérdeműt a táncparketten innen és túl a Galaxy Együttes, majd
Neczpál György diszkója, a Savaria Táncsport Egyesület és a Haladás VSE Sporttánc
Szakosztályának tánckara szórakoztatja. Sztárvendégek: a Dolly Roll és Komár
László. (Belépőjegyek ára: 3. 500 és 3. 000 Ft. Belépőjegyek válthatók a
Jegyelővételi Irodában, Szombathely, Mártírok tere l. Tel: 94-312-579)
A báli folyam január 31-én, szombaton 19 órától az Ifjúsági Megyebállal
folytatódik, ahol a zenét a Dózis Együttes és Neczpál György diszkója biztosítja.
Közreműködik: Savaria Táncsport Egyesület tánckara. Sztárvendég a Kozmix
Együttes. A Belépőjegyek ára barátinak nem nevezhető: 3. 000.-, 2. 700., 2. 500.-Ft.
(Válthatók a Jegyelővételi Irodában. Szombathely, Mártírok tere l. Tel: 94-312-579)
Az MSH parkettáján az idei szezonban még február 7-én Nosztalgia bált, 14 én
Valentin napi mulattságot tartanak.
Huszárok, köztisztviselők, jogászok táncra fel!
A puccosabb rendezvényeknek ígérkeznek a Savaria Szálló télikertjének
foglalkozási csoportokra szakosodott báljai, amelyek sorát január 17-én a
Gyáriparosok bálja nyitja. (23-án Köztisztviselők bálja, 24-én Rotary bál, 30-án
IPA bál 31-án Földmérők bálja, Február 7-én Jogász bál, 02. 20-án
Honderű bál, 02. 21-én Huszár bál, 02. 27-én rendőr sportegyesület bálja, 02. 28-án Orvos bál)
Idén a Sportbált a Művelődési és Sportházban február 21-én rendezik meg. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a hónap végén, január 23-án tartják a megyei önkormányzat dolgozói mulatságát, 02. 14-én a Szegfűbált, 02. 21-én pedig a városi nyugdíjasok partiját. Új kezdeményezésként február 20-án (péntek) 19.00-tól rendezik meg a Humánerőforrás Szakemberek Vas Megyei Bálját a Pannónia Étterem Nagytermében.
Végezetül idén a báli helyszínek sora újjal is gyarapszik, ugyanis a hagyományos Közgazdász bált ezúttal (január 31-én) a Villa Pelikánban tartják.
| A karneválozás
és a farsang farka A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot hívják farsangnak, amelynek három utolsó napja a farsang farka" a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelőző ünnepség, majd a nagyböjttel ér véget. A katolikus egyház liturgiájában ez a rövidebb évközi idő, ilyenkor a remény színében, zöldben misézik a pap. A magyar farsang kifejezés a húshagyókedd, farsang éjszakája jelentésű német Fastnacht szó-ból, pontosabban annak bajor-osztrák változatából, a Faschung vagy Fasching kifejezésből származik. Ezt a szóformát őrzi a Nyitra megyei farsangi köszöntő refrénje, amelyet Kodály Zoltán jegyzet fel 1909-ben: "Agyigó, agyigó, fassang, fassang!" Ennek az időszaknak másik elnevezése a karnevál. A hús elhagyása jelentésű, középkori latin carnelevare szóból alakult ki, de carrus navalis-nak nevezték azt a kerekeken guruló, hajó formájú szekeret, amelyet minden évben, tél végén vidám, álarcos tömeg húzott végig az ókori Róma utcáin. A természet újjászületését köszöntő tavaszünnepségeket tartották ilyenkor. A régi görögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ünnepeken kecskét szenteltek az isteneknek. A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo il Magnifico volt. A mai napig őrzi ezt a hagyományt a Velencei karnevál, amely külföldről is nagyon sok látogatót vonz, ez talán Európa leghíresebb karneválja. Ahogy a maszk viseletből megszületett a színház, a velencei karnevál is azt sugallja, hogy az egész világ nem más, mint hatalmas színjáték. Farsang idején Velence a színpad, álarcosai pedig a szereplők. Az ókori görög komédia maszkjai és a híres velencei porcelánarcok vegyülnek a jelenkori őrületekkel, pl.: a Csillagok háborúja űrlényeivel. |
