Hogyan vezethet egy baleset egy színtársulat feloszlásához?
A korábban Sitkei Színkörként nevet szerzett, ma már Soltis Lajos Alternatív Színházként, Celldömölkön működő színtársulat 21 éves múlttal a háta mögött agonizál. A társulat elmúlt ősszel történt tragikus közlekedési balesete, melyben több tagjukat elvesztették, elképzelhető, hogy az egész színkör számára végső búcsú jelent a színészettől.
A társulat a tragédiát követően hosszú hónapokig nem működött. A novembertől márciusig elmaradt előadások bevétele, a darabok felújítási költségei, az elhunyt színészek, rendezők munkájának pótlása pedig tetemes összeggel terhelte a társulat költségvetését.
14 millió helyett 1?
A balesettel kapcsolatos kárigényét a Generali Providencia Biztosító Rt-nél jelentette be a társulat, ebben a színkör a márciusig elmaradt bevételt - jogilag szerződéssel alátámasztva - 5 és fél millió forintban jelölte meg, míg a felújítási, bérezési költségeket további másfélmillió forintra kalkulálták. A balesetet túlélt, jelenleg lerokkantosítására váró vezető, Nagy Gábor 12-14 millió forintra becsüli azt az összeget, melyből a színtársulat egy egész éven keresztül gazdálkodik, a biztosítótól kért összeg tehát arányos, nem tekinthető túlkapásnak.
Ám a Generali Providencia Biztosító Rt mindössze 1 millió forintot akar fizetni kártérítés gyanánt a színtársulatnak. A kárrendezés során kiderült, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló eset a biztosító praxisában még nem fordult elő. A kárrendező számára érthetetlen, hogy egy civil szervezet, egy színház, miért lép fel közel hét millió forintos kártérítési igénnyel, ugyanakkor nem tudja cáfolni, hogy mint civil szervezet - alapszabályzatának értelmében is -, nyereséget a színkör nem képez. Vagyis "be nem folyt" bevételekből a társulat nem tud élni, működni, nem tudja megvalósítani a korábban született, nagyszabású reformterveket.
A biztosító 1 millió forintja, a színkör egy munkatársának egyévi, szerény keresetére lenne elegendő, s pénz híján a Soltis Színház - a vezető szavai szerint - "visszasüllyedne az 5-10 évvel ezelőtti szintre".
Mi lehetett volna?
Az eredeti kártérítési összeget a társulat színházi nevelésre szerette volna áldozni. Nagy Gábor véleménye szerint ebben a hivatásos színház nélküli megyében a Mesebolt Bábszínház és több vasi bábtársulat ugyan igényesen megalapozza a kicsik színházkultúráját, ám az ezen a szinten meg is reked. A sitkeiek, hat-hét, főállásban foglalkoztatott színészből álló társulat létrehozásával készültek a színházi nevelés megreformálására, terveik szerint ebben az évadban már három korábban zalaegerszegi színésszel bővült volna a társulat. A "reform" elképzelés értelmében, óvodások és kisiskolások valamint külön felső tagozatos diákok számára gyermekbérleti sorozatot honosított volna meg a színkör, a Tartüff, az Ahogy tetszik és a Tóték című produkciókkal. E nagyszabású "beruházást" a szokásos pályázati támogatásokból és a tavalyi évben kötött szerződésekből befolyt bevételből finanszírozta volna a társulat. Ám a baleset ehelyett kényszerpihenőt rendelt el.
És az adósság csak nő...
A színkör jelenlegi anyagi kondíciói sötét jövőt jósolnak. A társulatnak májusban már az is nehézséget okozott, hogy a huszonegynéhányezres fizetésű polgári szolgálatos alkalmazott bérét kézbe adja. Ihász Csilla ügyvezető szavai szerint "elkezdődött egy nagyon nehéz folyamat, lefelé, csak az adósságok felé megy a társulat". A kifizetetlen számlák, kölcsönök, adósságok napjait éli a Soltis Lajos Alternatív Színház, a tagok munkájuk mellett már jó ideje fizetésük felét is feláldozzák társulatuk életben tartása érdekében.
S ha a biztosító nem dönt másként, pert indít a színkör. Ám egy, akár évekig elhúzódó pertől nem sokat remél a társulat vezetője. Amire ugyanis ezen az úton érvényt szerezne követelésének a társulat, a milliók erősen inflálódnának, a színtársulat pedig addigra valószínűleg színjátszó csoporttá degradálódna.
Az egyezkedés hónapok óta folyik.
A Generali Providencia Biztosító Rt nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Bagira