A mi 600 milliós megszorító csomagunk

Illegális transzparens, vagy szükséges háttéranyag?
Egy perces néma felállással emlékeztek a kommunizmus áldozataira a közgyűlésben Heigl István (FIDESZ) képviselő javaslatára.
A méltóságteljes megemlékezést rögtön parázs vita követte, amely egy, az ellenzék által felállított transzparens körül bontakozott ki. A táblára azt a jelmondatot ragasztották, hogy „Több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek”. Az előző közgyűlésen Sági József országgyűlési képviselő röpcéduláit szedette össze a polgármester, most a táblát kellett a négyszögletes kerek asztal, pontosabban a fideszes képviselők háta mögül elcipelni, néhány méterrel odébb. Vigh Gábor (Fidesz MPP) szerint így a költségvetéssel kapcsolatos gondolataikat nem tudják vizuálisan is megjeleníteni. Dr. Ipkovich György azzal indokolta a tábla menesztést, hogy mint levezető elnök eldöntheti, hogy milyen írásos anyagok kiosztást engedélyezi. A transzparensről úgy tartotta, zavarja a közgyűlés munkáját. Az ügyben kibontakozott némi jogértelmezési vita, a tábla a "nézőtéren" maradt, s miután még néhányszor szóba került, a televízió illusztrációként bemutatta. Így a kecske is jóllakott, meg a káposzta is megmaradt.

Mi a PEA?
Több ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy Szombathely igen kevés pályázatot nyújtott be a Pályázat Előkészítő Alaphoz (PEA), s ebből is csak kettőt fogadtak el. Egyebek mellett nem nyert a Városgazdálkodás szelektív szemétgyűjtésre benyújtott pályázata és a Vasivíz Rt. két pályázata sem. Az ellenzéki képviselők szerint a város érdekérvényesítő képessége alacsony, másrészt nincs is semmi ötlete, hogy milyen projektekre lehetne támogatást kérni. Abban megegyeztek, hogy nem a hivatal hibája, hogy sikertelenül pályáztak. Vargha Károly (SZDSZ) aki a PEA egyik bíráló bizottságának tagja, elmagyarázta képviselőtársainak, hogy a PEA nem a projektet bírálja el, hanem mint a neve is mutatja, a pályázat kidolgozásához nyújt forrást és szakembert. Az hogy a PEA befogad, vagy elutasít egy hozzá beérkezett pályázatot, nem jelenti azt, hogy maga a projekt nem jó, de azt sem, hogy a finanszírozásra kiírt pályázaton nyerni fog.

Dupla, de semmi
A jó hírek sorát folytatva Vigh Gábor megemlítette, hogy nem nyert a város bérlakásépítési pályázata sem. Pedig ez már a második nekifutás volt. Először azért volt sikertelen a pályázat, mert túl alacsony önrészt tartalmazott, most azért, mert túl magas volt a költségvetése. A tervezők most egy olcsóbb bérház tervezésén dolgoznak. Horváth Zsolt (FIDESZ) szerint egyáltalán nem kellene erőltetni a bérlakásépítést, a vásárlásra benyújtott pályázat ugyanis sikeres volt, a lakásra váróknak pedig mindegy, hogy újonnan épített, vagy használt lakásba költöznek. Az önkormányzati lakásvásárlások (az idén harminc lakás), pedig a pangó lakáspiacnak, így a város gazdaságának is adhatnak némi lendületet.

Szűkös anyagiak - Van költségvetés, de milyen?
Nem lett több pénzük az embereknek és nem lett több pénzük az önkormányzatoknak sem – utaltak az ellenzéki képviselők a költségvetés tárgyalásakor a szocialista ígéretre, amely épp ennek ellenkezőjével kecsegtette a választókat. A város az idén 18,64 milliárd forintból gazdálkodik. Ennek 90 százaléka működési költségekre megy el. A szakmai bizottságok némi kritikával, de elfogadásra javasolták az idei büdzsét, a frakciók és az egyéni képviselők hozzászólásai viszont azt tükrözték, nem értenek egyet a város gazdálkodásával.

Nagy a baj?
Horváth Zsolt (FIDESZ) azt a kérdést tette fel: Tényleg nem látja (a városvezetés) milyen nagy a baj? A bajnak több forrása van a képviselő szerint: a kormányzat államosítja a város bevételét, mert nem adja meg a megfelelő normatív támogatást. Emiatt a fejlesztésre szánt bevételeit is kénytelen a város a kötelező feladatokra, működésre fordítani. Nincs a költségvetésben pályázati önrész, a büdzsé szerkezete pedig nem változott. Elismerte, hogy utóbbihoz az előző közgyűlés sem nyúlt – pedig talán lehetne itt mit racionalizálni. Megjegyezte, hogy tavaly 1,5 millliárdot élt fel a város a vagyonából, a hitelfelvétellel együtt ez az összeg két év alatt 3,7 milliárd forintra rúg.

Az újságírók a közért dolgozzanak, ne pénzért
Magyar József kifogásolta, hogy a spórolás a fűnyíró elv alapján történt, de a fűnyíró nem egyenletesen végezte munkáját. Például a városi tévé (65 millió) és a városi újság (40 millió) támogatást túlzottan nagynak tartja. Váradi Gábor, a két intézmény vezetője azzal indokolta a támogatás mértékét, hogy a munkatársai kényszervállalkozók, ez pedig ma már törvénytelen. Alkalmazottként való foglalkoztatásuk pedig jelentősen megnöveli a kiadásokat.
A képviselő szerint "kevesebb pénzért is lehet dolgozni a közszolgálati médiában, a közszolgálatiság szellemében.”

Kinek jár jutalom, és kinek nem?
Ágh Péter (FIDESZ) is a kasza szelektív működését kifogásolta: nem kapnak jutalmat a városi alkalmazottak, kapnak viszont a tisztségviselők (polgármester, alpolgármesterek). Ugyanez volt a véleménye dr. Szabó Gábornak (FIDESZ), aki azt is nehezményezte, hogy a válságköltségvetés készítésnek idején ment "melegebb éghajlatra " üdülni a polgármester és Csermelyi alpolgármester. (Úgy látszik, ez az üdülési dolog is begyűrűzött hozzánk az országos politikából.)
Rettegi Attila a felelősség áthárításának tartja, hogy az intézményvezetőknek kell saját házuk táján takarékoskodni, ezzel olyan döntéseket hozni, ami a városvezetés feladata lenne.

A mi 600 milliós megszorító csomagunk
Molnár Miklós (Pro Savaria) szerint a sportcsarnokot meg kell építeni, már azért is, mert ez a plusz kiadás kikényszerítheti azokat a változtatásokat, amelyek a város hosszútávú működőképességét biztosítják. Frakciótársa, dr. Prugberger Emil élesebben fogalmazott: aki ezt a költségvetést megszavazza, közel áll képviselő esküjének megszegéséhez.
Számonkérték azt a tavalyi költségvetési ígéretet, hogy a városvezetés áttekinti a vagyongazdálkodást, az intézményeket és megvizsgálja a város szerződéseit – ez csak csekély mértékben teljesült. Molnár Miklós módosító javaslatát, hogy vizsgálják meg, miképp lehet a működési oldalon 600 millió forintot megtakarítani, és tegyék meg az ennek megfelelő lépéseket, elfogadta a közgyűlés.

Túlfejlesztett ágazatok
Csinger Péter (független) az igen gombot nyomja meg – mondta – mert optimista, hogy áprilisban a kondíciók kedvezőbbek lesznek.
Böröcz Miklós (MDF) viszont kevéssé optimista, a büdzsét a kilátástalanság költségvetésnek nevezte: "Azért veszünk fel hiteleket, hogy létezni tudjunk." Egy tételt emelt ki, az utakra szánt 160 milliót, ami összegszerűen évek óta ugyanennyi, de az infláció miatt mégis egyre kevesebbet ér.
Gombás Endre (SzöSzo) szerint túlfejlesztett az oktatási és a kulturális ágazat.

Álljunk neki dolgozni – már holnap!
Dr. Ipkovich György az út-híd felújításokkal kapcsolatban azt ígérte, hogy április 1-ig kidolgoznak egy programot, mellyel két év alatt egymilliárd forintot költhetnek az utak, hidak felújítására.
Szűcs Gábor (MSZP), a gazdasági bizottság elnöke az ellenzéki kifogásokra olyan határozott beszéddel válaszolt, hogy még a bekapcsolva hagyott telefonok is elfelejtettek rezegni: a maga részéről szeretné, ha a város gondjainak megoldását a közgyűlés komolyan venné. Nem vitatja, hogy a gazdálkodást rendbe kell tenni. Ez a folyamat 1999-ben egy erre felhívó tanulmány nyomán meg is kezdődött, de a gázközművagyon kifizetése fellazította azt.  Számításai szerint minden közgyűlés 2,5 milliárd forintot élt fel a város vagyonából, és még a fejlesztési célra szánt iparűzési adót is. A bevételek nem növelhetők, a kiadásokat kell átgondolni, azt, hogy melyek az önkormányzat kötelező és önként vállat feladatai. Arra szólított fel, hogy felejtsük el a vitát, fogadjuk el a költségvetést, és holnap álljunk neki dolgozni.

A könyvvizsgáló jelentése hasonló megállapításra jutott: " a költségvetési struktúra szerkezeti átalakítására van szükség, meghatározva a működtetés és a fejlesztés prioritásait."
Ezt is, akárcsak a költségvetést elfogadta a közgyűlés.

Eu polgárok is igényelhetnek bérlakást
Elfogadta a közgyűlés a szociális ellátásokról szóló rendelet módosítását is, egyebek mellett beépítették az alanyi jogú ápolási díjat, és módosították a lakásfenntartási támogatás szabályozását is. Ennek 90 százalékát az önkormányzat az államtól visszaigényelheti.
Módosították az önkormányzati lakások bérleteire vonatkozó rendeltet is, ami többek között azt jelenti, hogy az "Európai Gazdasági Térség " polgárai is igényelhetnek szociális önkormányzati bérlakást.  A közgyűlés az idevonatkozó rendelet módosításával szentesítette azt a gyakorlatot, hogy nem ad el önkormányzati bérlakást. A Fiatal Családok Otthonában lakóknak ezután a nyugdíjminimumnak megfelelő összeget kell előtakarékosság címén kötelezően megspórolni, az induló előtakarékosság pedig ennek 15-szöröse.

Kémény ügyek - minden a régiben
Nagyobb polémia bontakozott ki arról, hogy ki kapjon megbízást kéményseprő-ipari szolgáltatás ellátására. Az erre kiírt pályázaton sikeresen vet részt a Vas Megyei Kéményseprőipari és Tüzeléstechnikai Kft. és a Vasi Füstfaragók Kft is. A Kéményseprő úgy vállalta volna tavalyi áron a szolgáltatást, hogy ha az egész városra megbízást kap. A Füstfaragók viszont egyáltalán nem akartak emelni. A képviselők Gombás Endre javaslatára az eredeti előterjesztést fogadták el, mely szerint minden marad a régiben, a város megosztják a két szolgáltató között, az árat pedig – árhatóságként – az önkormányzat állapítja meg: az is marad a tavalyi.

Nem lett főjegyző
A zárt ülésen dr. Kaczmarski János jegyző, más megyei jogú város jegyzőihez hasonlóan kezdeményezte, hogy kapjon címzetes főjegyzői címet. Ezt azzal indokolta, hogy a törvényességi munka jó, 127 ezer határozatból 168-at találtak hibásnak a törvényesség őrei. A képviselők (a jegyző fogalmazása szerint) az indítvány kicsinyes és személyeskedő elbírálása során "Pál utcai fiúkat játszottak, belőle pedig  nemecseket csináltak." Titkos szavazáson úgy döntöttek, nem kapja meg a főjegyzői címet. (Mint ismeretes az ellenzék régóta támadja már a jegyző munkáját, az elmúlt ciklusban több kísérletet is tettek az eltávolításra.)

Kiszálltak a sportbizottságból
A Pro Savaria Egyesület a továbbiakban nem részt a sportbizottság munkájában. Dr. Prugbereger Emil figyelmeztetésnek szánta lemondást: ilyen anyagi kondíciók mellett nem lehet felelősen dönteni a sportügyekben. Molnár Miklós egyéb teendőire és összeférhetetlenségre hivatkozott. (Molnár tagja a Falco Kc tulajdonosi körének.)

Fájdalmas lépések egy rögös úton
A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón dr. Ipkovich György elmondta hogy a megtakarítási koncepció elkészítésével Csermelyi András alpolgármestert bízta meg, aki két hetet kapott a feladat teljesítésére.