Gyorsan belakták a kiskölykök az egy hete átadott mintajátszóteret a Joskar-Ola lakótelepen. A miniparkra jó ránézni, de hogy milyen látványt nyújt a többi 150 játszótér? Nézzék meg velünk! Egy biztos, állapotukban számottevő változás nem várható
Játszótér - összefogásból
Szép időben Szombathelyen ritkának számító nyüzsgés fogadja a látogatókat. Az új játszóteret jelképesen kerítés védi a külvilágtól. A tervezők gondoltak a szülőkre, nagyszülőkre is: kényelmes (nem fapados!) fapadok várják a pihenni vágyó családtagokat. A gyerekeket pedig mozgásra csábító játékok. Lehet itt kúszni, mászni, lovagolni, pörögni, himbálózni, egyensúlyozni, hintázni, lecsúszni és még annyi mindent! A variációk végtelenek a gyerekek fantáziájának köszönhetően. Míg a közlekedőrészek fehér kaviccsal vannak felszórva, addig a gyerekek birodalmát puha fakéreg-gyolcs borítja, így akkor sincs nagy gond, ha valaki lehuppan a földre valamelyik játékról.
Gyors körkérdésünkből kiderült, hogy nem csak a környező házakból érkeznek ide családok, de vannak, akik más lakótelepekről is ellátogatnak a mintajátszótérre. Egyrészt, mert hangulatosnak tartják, a gyerek élvezi, biztonságos és nem utolsósorban mivel a legtöbb lakótelepen még csak hasonló sincs. Pedig lehetne. A legjobb példa pont ez a játszótér, amelynek ötlete két éve született meg. A létrehozáshoz szükséges több mint hétmillió forintot a Joskar-Ola Lakótelep Alapítvány, a lakosság és a vállalkozók adományain kívül pályázati támogatásokból, valamint kormány-, illetve önkormányzati támogatással szerezte meg. Jelentős volt a társadalmi munka szerepe is. Az eredmény pedig magáért beszél.
Ez van
Fém, beton, kő. Nagyjából ezen anyagokból készült játékokkal találkozhattunk szombathelyi sétánk során. Ellátogattunk a Pelikán parkba, ahol a délutáni órák ellenére csupán néhány középiskolás múlatta az időt, igaz nincs bő választék játékból sem. Az üresség oka azonban nem ez. A park szemetes, a pelikán még mindig fejetlen (vagy már megint?), a náci feliratok és jelképek viszont eltűntek. A szomszédos szovjet katonatemető elüt a parktól. A sírok környéke rendezett, néhol petúniák virágoznak, a sírok között két hajléktalan hever. Néhány méterrel arrébb erős higítószag ütötte meg az orrunkat. Nem volt nehéz rájönni: a hősi emlékmű körüli örökzöldek közül árad. 
A bokrok közé kukucskálva három tizenévest pillantottunk meg. Zacskót szorítva az orruk elé bódultan bámultak maguk elé, még azt sem fogták fel, hogy fotózzák őket. A környék tele eldobott zacskókkal és rongyokkal. A szomszédos tuja pedig le sem tagadhatná, hogy ágai nyilvános illemhelyet rejtenek. Egy környéken sétáló anyuka elmondta, hogy félnek bemenni a játszótérre, mert a suhancok rendszeresen lejmolnak, vagy éppen ordítva verekszenek, ha éppen nem kómásan fekszenek a bokrok tövében.
Éljen az igénytelenség!
A Derkovits lakótelepen a Bolyai utcában emeletes házak árnyékában található játszótér a játékok számában kiemelkedik a többi lakótelepi közül, azonban a számbéli fölény nem jelent egyben minőségi többletet. A hajlított csövekből készült, piros-sárgára festett mászóka masszívan ellenáll a gyerekek rohamainak, ugyanígy a hinta, aminek kihasználtsága 120 százalékos (egy hintán többen is csimpaszkodnak).
A közkedvelt futó-hordóból éppen egy kislány kandikál kifelé. Nem tévedés, nem a hordón ácsorog a csöppség, ugyanis a felső deszkákat már ellopták, így az egész úgy néz ki, mint egy fedél nélküli centrifuga, mivel pörögni még tud. A játszótér hátborzongató ékessége továbbá egy betonból készült csúszda, ami az adóhivatalhoz hasonlatosan egyszerre több bőrt nyúz le a vállalkozó kedvűekről. Említésre érdemes még az is, hogy a játszótér közelében nincs pad, ezáltal a szülők választhatnak az egészséges mozgás, vagy a betonszegélyen történő holtbiztos felfázás között.
Ott jártunkkor tucatnyi csemete nyüstölte a játékokat egy apuka pedig friss homokot lapátolt a homokozóba. Aki azt hinné, hogy a gyerekek által kifürdött napi mennyiséget szórta vissza, az téved. A játszótér megkapta az éves homokadagját, leömlesztve a homokozó mellé, a lapátolásra kirendelt emberek pedig idejekorán megunták a monoton munkát és arrébbálltak. (a brigád alig negyed óra alatt végezhetett volna, ha rendesen nekifognak) A szülők már csak legyintenek és nosztalgiával emlékeznek arra, hogy két éve az Ifjú Házasok Otthonában - ami több, mint száz párnak ad otthont - a családok dobtak össze páronként 300 forintot, hogy a gyerekeknek legyen homok a homokozóba és ne a betonon kelljen játszaniuk.
Apropó beton. A lakótelepi játszótereket valószínűleg a kötszergyártók egyesülete szponzorálja, mivel az egész placc le van aszfaltozva. A szülők vágyakozással említették a Joskar-Olai fakérges példát, de kisgyerekkel nem vállalkoznak az útra. Az utolsó impressziót a játszótér körüli növényzet jelentette. A vastag szárú bokrokat a talajszint felett húsz centivel vágták vissza a szakemberek. Az így létrejött tönkök tökéletesen alkalmasak egy rohanó gyerek megakasztására. Szerencsére a nyulat fogó gyerkőcök itt már a földet szántják fel és nem az orrukat törik be az aszfalton.
Pedig ez szép lehetne!
A mintajátszótérre betérőket fatábla fogadja: "Ezt a játszóteret a jelen építette a jövőnek. Vigyázzunk rá, hogy a jövőben is jelen legyen!" Hogy mennyire nem alaptalan ez a kérés, azt a három éve felújított Gayer-parki játszótér bizonyítja. A gyönyörű parkban, vastag törzsű fák között, patakparton kialakított játszótér játékai fából készültek és bár az idő vasfoga még nem tudott ártani nekik, az emberi barbarizmus annál inkább nyomot hagyott a parkban. Valószínűleg sokáig kellett égetni a hinta vastag kötelét, amíg megadta magát, de nem járt jobban a láncra függesztett játék sem, amelyet szintén sikeresen leszedtek a helyéről és el is tüntettek. (Talán a patakban végezte)
A fajátékokra írt, égetett, vésett, festett gyalázkodó sorok szintén nem a gyerekek lelki épülését szolgálják. Nem tudtuk eldönteni, hogy rossz viccről van szó, avagy teljesen komoly az a kézzel írt felirat, amely a játszótér szélén álló fára volt rajzszögezve és arról tájékoztatott, hogy "Bokrok, fák levelei permetezettek. Szájba vételük tilos!" A madárcsicsergéstől hangos park rendkívül szemetes, de ez látszólag nem zavarja a gyerekeikre vigyázó szülőket. Lehet, hogy már hozzászoktak a látványhoz? Vagy nem is igénylik a tisztaságot? Ez utóbbira utal az az anyuka is, aki miután megtörölte kisfia orrát, cseppet sem titkolt mozdulattal a koszos zsebkendőt a pad alá hajította...
Az igénytelenség csúcsát azonban a park füvét nyíró követte el, aki szemrebbenés nélkül áttolta gépét a fűben heverő szemeteken, miszlikbe aprítva és még nagyobb területen szétszórva azokat.
A Gayer-park környékén több általános- és középiskola is található, ami több száz diákot jelent. Akár testnevelés, vagy osztályfőnöki óra keretében is szakíthatnának arra időt a pedagógusok, hogy a gyerekek segítségével rendben tartsák a parkot. Ezzel két legyet üthetnének egy csapásra: a diákok később szülőként is jobban odafigyelnének környezetükre és a parkban is folyamatosan "európai" körülmények uralkodnának.
1 millió egy évre
Nagy Erzsébettől, a Kommunális Iroda vezetőjétől megtudtuk, hogy nagyjából 150 játszótere van Szombathelynek, és ebbe a számba beleszámít az egyetlen hintával "büszkélkedő" terület is.
A játszóterek többségét a lakótelepek építésekor hozták létre, és szinte mind elavultak. A játékok nincsenek jó állapotban, ráadásul nem felelnek meg a legújabb szabványoknak sem. Baleset ennek ellenére, szerencsére, nem történt az elmúlt években szombathelyi játszótéren.
A terek karbantartásáról parkfenntartási szerződés rendelkezik, azonban a karbantartás mértéke nem bír lépést tartani a rongálásokkal, a vandalizmussal. A szakember szerint az egyik leghatékonyabb megoldás az lenne, ha a játszóterek számát csökkentenék és a megmaradó kevesebb parkot fejlesztenék tovább a kevesebb, de jobb elv alapján. Ez az elképzelés azonban heves ellenállásba ütközik azok részéről, akik a megszüntetendő játszótér környezetében élnek. ("Miért pont a miénket?")
Idén játszóterekre 1 millió forintot költhet a Kommunális Iroda. Ezt az összeget egy képviselő ajánlotta fel erre a célra, aki az éves felhasználható keretét egészében játszóterekre szánta. Mivel még nem minden városatya nyújtotta be elképzelését saját milliójával kapcsolatban, ezért elképzelhető, hogy ez az összeg még növekszik.
Ha majd a Sportligetbe...
Felröppent híresztelések szerint a város a Pelikán parkban a jelenlegi szovjet katonák sírja helyén is játszóparkot kíván létrehozni. Valójában nem erről van szó - tudtuk meg Nagy Erzsébettől -, a sírokat a Jáki úti temetőbe költöztetik, a helyükön pedig zöld park marad. A Pelikán parkban már van játszótér, ezt a későbbiekben továbbfejlesztik. A tervek az idén elkészülnek, de a kivitelezés már jövőre marad, ha a terv sikeresen bekerül a jövő évi költségvetésbe.
Kovács Vincétől, a Szombathelyért Alapítvány elnökétől megtudtuk, hogy még az idén elkezdődnek a munkálatok az oladi Sportligetben, ahol egy komplett játszópark épül vandálbiztos játékokkal. A szülők dolgát könnyíti majd meg a parkban működő gyermekfelügyelet. Négy helyszín közül esett a választás a két lakótelep határán fekvő zöldterületre.
Tánczos
