Fórumot tartottak a városházán Szombathely belvárosának új közlekedési koncepciójáról. A felvetett kérdésekre azonban senki nem kapott választ, ugyanis nem jött el a tervező. Kételyek pedig akadtak bőven.
A közlekedési bizottság kihelyezett, közmeghallgatással egybekötött ülésén például a Szily János utca egyirányúsításának terve sokakban ébresztett aggodalmat. Az érintett utcák lakói és a helyi építészek aggódtak: a tervezett átalakítás nemhogy csökkenti, inkább növeli majd a belváros forgalmát. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi évtizedben annyi volt itt a változtatás, hogy lassan senki sem tudja éppen mi az érvényes... A végső döntés persze nem itt, hanem a közgyűlésen várható.
Sok tanulmány után most itt egy terv
A kihelyezett ülés apropója: elkészült a belváros forgalomtechnikai felülvizsgálta. A tervezetnek azonban már múltja van: 1994-ben az önkormányzat megbízására készült egy tanulmány, amelyet aztán a helyi szakemberek öt évvel később átdolgoztak.
A gyakorlat helyett ismét az elmélet következett: idén az önkormányzat felkérte a győri műszaki főiskolát, hogy végezzen számára hatásvizsgálatot. A munka lényege: a korábbi elképzeléseket egy számítógépes program segítségével kielemezték. Ez készült most el. Benne a győriek számszerűsítették: a tervezett változtatások miképpen befolyásolnák majd a belváros forgalmát.
Ez egyirányú, az kétirányú és fordítva ...
A felülvizsgálat első lépésként két átalakítást javasoltak: az első a Szily János utca egyirányúsítása, a Király utca Petőfi út felőli végének kétirányusítása, és a Szelestey kontra Széll Kálmán forgalmi rendjének megfordítása. Ez jelentősebb anyagi ráfordítások nélkül is megvalósítható. A jövőre gondolva a Belváros forgalmának jelentősebb csökkentésére például sétálóövezetek és csomópontok átalakítását is ajánlották. A bizottság elnöke a következő ütemről szólva biztatólag megjegyezte: "Unokáink talán azt is megérhetik, amikor az Ady téri buszmegállót az Éhen Gyula térre helyezik át."
A bizottsági elnök elmondta: a Szily János utca forgalmának csökkentése már tíz éve napirenden van. Egyrészt a belváros védelmében, másrészt az utca két oldalán elhelyezkedő, fokozottan óvott műemlék-épületek megóvása miatt.
Az elképzelések szerint a most kétirányú utca az átszervezés után már csak a Petőfi utca felé lesz járható.
Egy idősebb megszólaló azonban nem látta indokoltnak az elképzelést. Azt tudakolta, hogy a bizottság elgondolkodott-e azon: hogy a jelen állapotok között is nehézkes főiskola D. épületének, a Székesegyháznak és a Városházának megközelítése, és napközben a környéken a parkolás is lehetetlen. "Mi lesz akkor később?" - kérdezte. Továbbá megemlítette: "A belváros tele van csellengő, parkolót kereső autóval. Ha a vásárcsarnok mögötti parkolókat a piacok zárása után megnyitnák, és itt ingyen lehetne parkolni, kevesebben kószálnának parkolót keresve a belvárosban."
Mi fér el a Kőszegi utcában?
A tervezők elképzelése szerint a Kőszegi utca Petőfi felőli végét kétirányúvá tennék. Ezt a lépést - magyarázta a bizottság elnöke - a közeli parkolók (APEH mögötti és a Nyugdíjbiztosító melletti területek) építése indokolja, hiszen ha elkészülnek, az itt állomásozó autóknak, ahhoz, hogy kijussanak a belvárosból - nem kell a fél várost megkerülniük.
A Petőfi és a Kőszegi utca sarkán élők azonban aggódnak. Mint elmondták, már így is elviselhetetlen számukra itt az élet, bűz, zaj és por mindenütt. Még az éjszakák sem nyugodtak, hiszen ilyenkor is teherautók húznak el mellettük. "Mi lesz velünk, ha a Kőszegi utcát is megnyitják?" - kérdezik. Féltik a még élő fákat. Ráadásul szerintük a Kőszegi utca túl szűk ahhoz, hogy két irányban közlekedjenek rajta. Mi lesz a bicikliúttal? - vetették fel többen. Egy, a közelben lakó hölgy megjegyezte, a Petőfit az autósok gyorsasági pályának használják, nem állnak meg a pirosnál, és rendre átlépik a sebességhatárt. "Hol vannak a rendőrök?" - kérdezi. Továbbá megemlíti, hogy a Petőfin életveszélyes az átkelés, ráadásul nemrég átállították a közlekedési lámpákat is, így most a gyalogátkelőknél olyan rövid ideig zöld, hogy csak futva juthat át a túloldalra.
Mások azt panaszolták, hogy az ilyen koncepciók kizárólag az autósok érdekeit veszik figyelembe: "Miért nem építik meg inkább normálisan a bicikli-utakat, miért nem oldják meg jobban a tömegközlekedést" - tudakolták.
Az elkerülő út ellenére itt vannak a kamionok
A kérdésekre a bizottság nem válaszolt, csak jegyzetelt. Az elnök megjegyezte, ő is sokallja a belvárosi forgalmat. Tenni azonban ellene nem sokat lehet, például mikor észlelték, hogy a kamionosok az elkerülő utak ellenére továbbra is a belvároson keresztül közlekednek, a kitiltásukat tervezték. Ez azonban állítólag "forgalomtechnikai okokból" nem volt kivitelezhető.
A bizottság azt is elismerte, hogy a szombathelyi bicikli-utak fő jellegzetessége, hogy nem futnak sehová. Ezért ők is fontosnak tartanák egy valódi hálózat kialakítását, azonban, bár ennek is elkészültek a tervei, a kivitelezéshez egyelőre nincs pénz.
A hozzászólók közt egy Thököly utcai lakó is a forgalom elviselhetetlen voltát ecsetelte. "Miért érünk mi kevesebbet, mint aki a Szilyben laknak? - kérdezi. "Megrepedtek a falaink, se nappalunk, se éjjelünk nincs. Ki a felelős azért, ha ránk dőlnek a házak? Mi, itt-rekedtek, akinek nincs pénzünk elköltözi innen?"
Panaszaira azonban nincs jó megoldás, a későbbi tervekben is az szerepel, hogy a belvárost szegélyező négy utca: a Petőfi, a Sörház utca, Thököly és a Vörösmarty viszi el a forgalom nagy részét. Tehát a tervezők is csak a köztes területek forgalmát szeretnék csökkenteni.
A sok sétálóövezet elsorvaszta a belváros kereskedelmét?
A másik oldal a kereskedői érdek, amely szintén az önkormányzat érdekeivel ellentétes. Egy helyi vállalkozó őértük emelt szót. Szerinte vétek további korlátozásokat életbe léptetni, szigorítani a parkolást, és újabb sétáló-övezeteket kialakítani. Így csak elsorvasztják a területet, - vallotta - megszüntetik a város évszázadok óta kialakult vérkeringését. A vállalkozó nemzetközi perrel is fenyegetőzött, mondván: "a kereskedők ezt a gyalázatot nem fogják hagyni. Küzdenek majd, ezt megígérhetem."
(Kételkedni ebben nincs okunk, hiszen nemrég a belvárosi kereskedők nyomására nyitották meg újra a forgalom elött a Király és a Szent Márton utca elejét.)
Mit kezdjünk a két nagy úttal?
A tervezet másik elképzelése: a Széll Kálmán és a Szelestey utca irányának megfordítása. Ezzel a húzással, a számítások szerint a forgalom is csökkenne. Másrészt városszépítészeti indokok is alátamasztanák a változtatást. A Szelestey úton autózók így a állomás, a Széll Kálmán utcában haladók pedig a Nagyszálló impozáns épületét látnák. Nem háttal közlékednének nekik, mint ma...
Aggodalmaskodók most is akadtak, közöttük a Vasi Volán képviselője is felszólalt. Szerencsésnek tartotta volna, ha előzőleg kapnak egy tervezet, hiszen eddig ők is csak az újságból tájékozódhattak. A felszólaló szerint a csere több problémát is felvet, például meghosszabbodna a járatok menetideje, ezáltal jelentősen nőnének a költségeik. Egy másik hozzászóló pedig azt tudakolta: a tervezés gondolt-e arra, hogy mi lesz a kis utcák forgalmi rendjével, hogy fognak ezen a területen a buszok közlekedni? Válasz erre a kérdésre sem érkezett.
(itt jegyeznénk meg, hogy ez a két utca volt már az elmúlt évtizedekben ilyen irányú, meg olyan irányú is...)
A közmeghallgatás itt véget is ért. A tapasztalat most is a régi: minden jó szándék hiába, tökéletes nagyvárosi közlekedés nincs. Ami az autósnak jó, az a lakónak rossz, ami a lakónak jó az pedig a kereskedő elemi érdekeit sérti. Igazság nincs, győz az erősebb lobbi...
Nyugat
Vonatkozó cikkünk:
Megforduló egyirányú utak
