A rendezvényt hirdető plakátok is őszi színekbe öltöztek, pirosan és sárgán virítva hirdetik, hogy a vásár történetében ez bizony a "30. jubileum". Röpke fejszámolás - jubileum minimum öt évenként van - és már tudjuk is, hogy a harmincadik jubileum legalább 150 vásárt jelent. Vagy mégsem?
Akik a jól megszokott helyén - a Haladás pályáján - keresik a rendezvényt azok árnyékra ugranak, a sátrak ugyanis átköltöztek az Oladi Művelődési Központ udvarára és szám szerint öt van belőlük. A főbejárat előtt a jól ismert csokis kukorica illata terjeng, amivel a belépő (felnőtt 200, gyerek 100 Ft) leszurkolása után illik felszerelkezni. A megnyitó napjának délutánján meglehetősen szellős képet mutat a vásár, tolakodni sehol sem kell. Az udvaron mezőgazdasági gépek sorakoznak, a "Kereskedők utcájának" elnevezett holttérben pedig lengyel piacokról megszokott kép fogadja a látogatókat hőmérős edénnyel, csipogós mobiltelefonnal és sportcipővel.
Az autók kiállítása most sátorban kapott helyet és akad néhány szívdobogtató modell a kínálatban, amibe akár be is lehet szállni, hogy kipróbálhassuk, milyen lenne, ha bújkálna a zsebünkben felesleges 10-15 millió forint. (A kiállítás szó helyénvalónak tűnik, mivel hiába bóklásztam egy órát a kocsik szélvédőjére ragasztott paramétereket böngészve, egyetlen kiállító sem kérdezte meg, segíthet-e valamiben.)
A szomszédos három óriássátor nem rejt meglepetést azoknak, akik valamikor már voltak az Őszi Vásárban. A kiállítók száma mintha megfogyatkozott volna és csökkent az eladók aktivitása is. Igazi mozgolódást csak a CEO számítógépes standjánál, a MATÁV internetre kapcsolt számítógépeinél, a Gyermely tésztapultnál és a Ferrosüt finomságainál láttam. A vásárok egyik fő vonzereje, a kóstoló kihalóban van és a gyerekek sem tudnak annyi színes prospektust, lufit, cukorkát gyűjteni, mint a vásár "fénykorában".
Pedig a gyerek az egyik fő tényező, aki képes kirángatni a szülőt egy jó kis körútra. A vásár szinte összes standjára jellemző az, ami az autó kiállításra, nevezetesen ha a vásárló nem kérdez, akkor nem szólnak hozzá. Pedig biztosan sokan vannak, akik egy kis "puhításra" kinyitnák a pénztárcájukat. A férfi vevők is kegyvesztettek lettek, legalábbis ami a hostessek számát illeti. Sok férfiembernek legalább annyi időt vett igénybe korábban a csinos kínáló lányok megtekintése, a csábos mosolyok bekebelezése, mint maga a vásár. Most azonban leginkább maguk az üzletemberek, üzletasszonyok ülnek a pultok mögött, gondterhelt arccal, az ajánlatok közhírré tételét pedig inkább rábízzák a Vásár Rádióra..
Érdekes adat, hogy míg tíz vásárral ezelőtt a kiállítók közel 70 százaléka volt vas megyei, addig a mostani rendezvényen mindössze 35 százaléknyi az arány.
A sörsátorban délutánonként műsorok szórakoztatják a megfáradt vevőket. Sramli- és tánczene, bábszínház, fitness bemutatók szerepelnek a programban. Az árak elfogadhatóak: sör 120 Ft, 3 dl szénsavas üdítő 150, míg a virsli 180 Ft-ba kerül. Csütörtökön a nyugdíjasok, pénteken a gyerekek látogathatják ingyen a vásárt. Szombaton itt lesz Cini, azaz Zalatnay Sarolta, vasárnap pedig az Irigy Hónaljmirigy igyekszik kiűzni az álmot az őszi délutánból. A lurkókat mini vidámpark várja.
Hagyományosan lehetőség van véradásra is. Sokan érkeznek úgy a vásárba, hogy a Vöröskereszt sátrát keresik fel először, így néha várni is kell a felszabaduló ágyakra. Akik pedig nem tudnak a lehetőségről, azok a szerencsére aktív vöröskeresztes leányoktól értesülhetnek az "akcióról".
Vasárnapig tehát nyitva van a kapu az érdeklődők előtt. Közös családi programnak feltétlenül jó, feltéve ha nem támasztanak magas igényeket. Egy kis séta, nézelődés, sült gesztenye ropogtatás még talán jót is tesz. De ez a vásár valahogy már nem az igazi...
