Ki mondta, hogy a villám nem csap be kétszer ugyanoda?
A házigazdák győzelembe vetett acélos hitét pofátlanul átverte a
palánkon a mediterrán mázli
Pontosan ötven éve annak, hogy a hangyányi eséllyel is alig kecsegtető
Nyugat-Németország felülkerekedett esélyesebbnek tartott magyarjainkon a svájci
világbajnokságon. Most a történelem mintha más csapatszínekben ugyan, de
újraíródott volna. A sors furcsa fintoraként egy német vezetőedző, a mintaszerű
találékonysággal megáldott Otto Rehhagel kommandírozásával.
A házigazdák győzelembe vetett acélos hitét pofátlanul átverte a palánkon a
mediterrán mázli: Charisteas övenhetedik percben elkövetett fejmozdulata úgy
vitte győzelemre csapatát, hogy addig egyetlen alkalommal sem jutottak komolyabb
támadási lehetőséghez, és az ezüst bőrgolyót is jobbára Luis Figo
kompániája hajkurászta. A csoda mégis formába öntetett.
Milyen recept alapján főzhette ki taktikáit a most már King Otto becenévvel is
felruházott rókalelkű germán? Először is, a hellén futballszövetség belé
vetett rendületlen bizalma alighanem óriási lökés volt neki, noha 2001-ben egy
katasztrofális 5:1-es vereséget kellett elszenvednie a finnektől.
Szabad, kemény kéz
Akkoriban gyilkos vezércikkek szónokoltak arról, hogy túl gyorsan és
erőszakosan akarta ezt a győzelmet elérni, végleges visszavonulása előtt. Az
ikaroszi felemelkedés akkor kezdődött, amikor majdnem sikerült Angliát kiütni a
nyeregből, ám David Beckham végül szabadrúgással egyenlített 2:2-re. A mérkőzést
követő örömmámor rövid életű volt, de a szövetség védőszárnyai alatt Otto
folytathatta a tudatos csapatépítést, amivel végül bejuttatta megfegyelmezett
gárdáját a 2004-es labdarúgó Európa-bajnokságra.
"Amikor a Görög Labdarúgó Szövetség szerződtetett, szabad kezet adtak nekem.
Mondták, tegyek belátásom szerint, vagyis tegyem azt, amivel meg tudom erősíteni ezt
a csapatot. Beutaztuk Európát, és figyeltük a görög klubok Bajnokok Ligája-beli
szereplését, míg meg nem találtuk a megfelelő játékosokat a megfelelő
posztokra" - mondta a pályafutása során több gárdát, többek között a Bayern
Münchent és a Werder Bremen-t is győzelemre segítő Rehhagel.
Úgy látszik, ez a megközelítés nagyon is bevált, annak ellenére, hogy elvesztették
első kvalifikáló meccseiket Spanyolország és Ukrajna ellen. Rehhagel ugyanis
meggyőzte fiait arról, hogy magasról tegyenek mindenféle rosszindulatú kritikára.
És lőn csodálatosság: minden ezt követő meccs elsőséggel zárult. Aztán a
tendencia folytatódott a portugálok elleni nyitómeccsen, majd kiütéssel teperték le
a parádésan focizó címvédő franciákat, illetve a közönségkedvenc cseheket is.
Könyörtelen és dacosan ellenálló védelem
Ahogyan a hullámvölgyekben elszigetelte játékosait az ócsárló
véleményektől, úgy akadályozta meg, hogy elszálljanak a siker részegítő
mámorában. "Lépésről lépésre haladunk" - ehhez a szemlélethez
ragaszkodott a házigazdák első leverése után. Persze a szavak mellett tettek is
írhatóak a veterán falkavezér számlájára: a taktikák játék közbeni, rugalmas
alakítása mellett tette le névjegyét.
Korábbi csapatainál még szabadra fogta a gyeplőt, most azonban egészen más
irányelvek mentén, a könyörtelen és dacosan ellenálló védelem diadalát vitte
véghez. Éles elmével többet hozott ki csapatából, mintha csak egyszerűen összeadta
volna focistái képességeit. Elemezte az alkotórészeket, ebből masszív taktikát
kovácsolt, aztán elégedetten végignézte, amint az állítólagos magasabb rendű
csapatokból, és azok agyonsztárolt poszterfiúiból a lelket is kipréselik elszánt
görögjei.
Az esztétika helyét felváltó szívósság kifizetődött
"Elismerem győzelmüket és tisztelem őket, de ha megérdeznek, hogy ilyen
focit szeretek-e játszani, azt kell mondanom: egyáltalán nem." - nyilatkozta Luis
Figo a döntő után. A görögök négy vagy öt hátsó embert alkalmaznak, már
középen is terriermódon rohanják le az ellenfelet, folyogatják annak szabad tereit.
És van egy jól alkalmazkodó, szolgálatkész előfutáruk Angelos Charisteas
személyében. Kapsis és Dellas vasbeton oszlopai a védelemnek, mögöttük pedig a
megbízható Nikopolidis uralja a kaput.
Megsemmisíteni a veszélyes elemet, vészesen leredukálni a fenyegetettséget... valami
ilyesmi lehet a görög mantra. "Az utóbbi három évben a mindenki egyért, egy
mindenkiért mottó alapján építettük fel játékunkat" - mondta King Otto. Az
esztétika helyét felváltó szívósság kifizetődött: egy olyan brigád emelte
végül magasba a trófeát, akik éppenhogy kiléptek a ismeretlenség homályából. És
lassan, de biztosan a világbajnokságra készülnek.
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.