Pár hete szombaton érkezett bejelentés az Őrségi Nemzeti Park kőszegi madármentő-telepére a két szerencsétlenül járt madárról. Ezt követően Kóródi Blanka természetvédelmi felügyelő indult a befogásukra és a Chernel-kertbe szállította a rémült, kb. hónapos fiókákat. Az egyik fióka nagyon megüthette magát, eleinte véres váladék folyt a csőréből, de már ő is elfogadja az élelmet. Testvére magától eszik. Mindkettő a saját lábán áll. Ottjártunkkor a két fióka egy ólban elkészített fészekben kuporgott. Kíváncsian és a hőségben bágyadtan szemlélték a fényképezőgépet és a félelem legcsekélyebb jelét sem mutatták. Ráadásul a kevésbé sérült madár előttünk termelt be három csirkét, holott néhány órával korábban már bőségesen megreggelizett. Nem messze tőlük egy földre rakott fészekben szintén két kisgólya lapított, a fészek szélén pedig egy felnőtt madár szemlélt minket gyanakodva. Horváth Ildikó, a madártelep gondozója büszkén mesélte, hogy a fiókák sérült madarak utódai, itt a parkban keltek ki. Miután felcseperedtek kirepülnek majd a kertből és szabad madárként élnek.
A legtöbb akkor sérült meg, amikor nekirepült valaminek
A Chernel kertben jelenleg sok más madár mellett 16 sérült fehér gólya, négy fióka és egy fekete gólya található.. A bejelentett sérült gólyáknak sajnos közel 40 százaléka a gondos ápolás ellenére is elpusztul, jó hír viszont hogy kb. 45 százalék a gyógyulása után újból elrepülhet. A fennmaradó madarak többnyire súlyos szárnysérülésük miatt életük végéig a parkban maradnak, és mint ahogy a példa mutatja egészséges fiókákat nevelnek fel. A madarak ragaszkodására nagyon jó példa az a madár, amely két évvel ezelőtti gyógyulása után elrepülhetett, de nem ment messzire, hamarosan visszatért és fészket rakott annak a házikónak a tetejére, ahol sokáig gyógyították. Miután kemény erőfeszítései ellenére sem tudott párt csábítani az emberközeli fészekbe új lak után nézett. A Chernel-kert főbejáratáig jutott, ahol hamar megrakta a fészkét. Mióta elengedték minden évben visszatért a parkba hosszú téli vándorlása után. A napokban aztán végre sikerült párt találnia, akivel a Chernel-kert munkatársainak legnagyobb örömére a gólyaházra rakott fészket választották. Most különös, megható látványt nyújt a földön sétáló 16 gólya és a két méterrel feljebb büszkén feszítő gólyapár. A gyógyult gólya egészen megszerette az embereket. Ha megéhezik egyszerűen leszáll a Chernel-kert látogatói mellé és másfél-két méterről követi őket. A napokban Horváth Ildikó ismerősei nevetve mesélték hogy este kiültek a kertbe beszélgetni és eszegetni, amikor jellegzetes suhogással leszállt közéjük a gólya.
Természetesen nem kellett üres csőrrel távoznia
A Nemzeti Park szakemberei pár hete az ÉDÁSZ segítségével kicserélték a
zanati törött fészektartót, amely a külváros egyetlen fészkét tartotta korábban.
Ha minden jól megy, akkor a gólyapár hamarosan visszatér a megszokott fészekhelyre.
A nyitvatartási időben szabadon látogatható Chernel-kertnek mindig van érdekes
vendége. Ha a látogatóknak szerencséjük van, megszemlélhetik a szombathelyi
kórházban megsérült bőregér etetését, szemezhetnek a csókával, rigóval, vagy
megnézhetik a sérült ragadozókat is. A Nemzeti Parkhoz sok bejelentés érkezik
sérült madarakról. Érkezésünk előtt gyerekek hoztak kisfecskét. A fiókákkal teli
fészekaljat egy nő verte le lakása ablakából. A roppant humánus hölgyet
feltehetőleg zavarta a madarak hangja...
| Az idén is folytatódik az európai
fehérgólya-számlálás. Magyarországon 1941-től eddig kilenc alkalommal mérték fel
az állományt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől beszerezhető,
vagy internetről letölthető gólyafelmérő lapot ki kell tölteni és visszaküldeni
az MME címére. Akár külön, üres lapra írva is meg lehet válaszolni a kérdéseket.
A következő adatokra van szükség: a gólyafészek címe (például település, utca,
házszám), mire épült a fészek (fa, kémény, villanyoszlop), van-e
fészektartó-állvány, foglalta-e gólya a fészket, magányos gólya vagy gólyapár
telepedett-e meg, hány fiókát nevelt a pár? Kevesen tudják, hogy a fehér gólyák
valamikor a nagy fák, sziklafalak fészkelő madarai voltak. Táplálékukat a mocsaras,
vizes területeken keresték. Az elmúlt néhány száz évben beköltöztek az emberi
településekre, a régi fajta széles kéményekre, nádtetőkre kezdték el építeni
fészkeiket. A modern épületek cseréptetőin, keskeny kéményein nem férnek el hatalmas fészkeik, így kénytelenek voltak átköltözni a villanyoszlopokra. További
részletek: http://www.mme.hu/cgi-bin/mmehir.pl?sorszam=65 |