A múlt a csalogató természet ideje volt, a jelen a vandalizmus iskolapéldája lehetne. Mi lesz ezután? Az, az önkormányzaton, üzemeltetőkön, rendfenntartó szervezeteken és nem utolsó sorban rajtunk, városlakókon múlik. A siralmas helyzet felszámolására, a Parkerdő védelmében már megszülettek az első megállapodások.
Kié a Parkerdő?
A 310 hektáros Parkerdő kétharmad része Sé, egyharmad része Szombathely területéhez tartozik. A séi önkormányzat, a Vízmű és az Erdészeti Rt. mellett Szombathely önkormányzatának van a legkisebb tulajdonrésze a területből. A város lakóinak viszont fontos, hogy mindenkinek jusson egy talpalatnyi zöld, így a terület sorsát az erdészeti szolgálat, a polgárőrség, a közterület-felügyelet, a rendőrség és a szombathelyi önkormányzat is szívén viseli. A következő tavasztól sokévnyi, keserű tapasztalatot próbálnak meg összefogással, mindannyiunk hasznára fordítani.
Amit nappal rendbe tettek, este lerombolták
Az Erdészeti Rt. 1974 óta, az átadás pillanatától óvja és próbálja rendben tartani a Parkerdőt. Teljes felújítására három évvel ezelőtt, a 25 éves jubileum alkalmából került sor. A költségeket részben központi támogatásból, részben saját erőből állták. A játszótér felújítására 500 ezer, a fogadórész és a tornapálya kicsinosítására 1 millió 900 ezer forintot kaptak. Az Erdészeti Rt. erdőmérnöke, Csapó György sziszifuszi munkaként volt kénytelen elkönyvelni akkori munkájukat. Amit nappal rendbe hoztak, azt éjjel ismeretlenek porig rombolták. A vandalizmusnak köszönhetően 1,5 millió forinttal nőttek meg a költségek. A felújítás idején éjjelent erdészek járőröztek a fák között, abban bízva, hogy így megelőzhetik a rombolást, s legalább a megnyitó napjáig megőrizhetik a park tiszavirág életű szépségét.
Eltüzelt padok, lefestett táblák
Alig telt el néhány hónap és nyoma sem maradt a felújítási munkálatoknak. A szombatról vasárnapra virradó hajnalokban megjelentek a szórakozóhelyek fojtogató légkörét megunó "természetjárók". A frissen betonozott köveket egy nap alatt szétverték, a tájékoztató táblákra célba lőttek, a szemétgyűjtőknek alágyújtottak, a futballpálya kapuit a fűbe fektették. A padok és az asztalok többsége a szalonnasütők tüzében végezte, a tornapálya állomásait jelző táblák köddé vagy a festékszóróknak köszönhetően olvashatatlanná váltak. Az erdőt és a kiskertek közötti ösvényeket sokan szemétlerakónak használják. A tiltó táblák ellenére újra lovasok járnak a futóösvényen bokatörő gödrökkel és aknának becézett végtermék-halmocskákkal jelezve útjukat, s míg a büfében szomjukat oltják, az állatokat többnyire a játszótér mászókáihoz kötik ki, ismét csak kézzel fogható nyomokat hagyva a gyerekjátékok között.
A Parkerdő állagmegóvására évente 600 ezer forintot költenek, sikertelenül. Miután semmi nyoma nem marad a fenntartó munkáknak, félő, hogy az állami támogatás összege csökkeni fog, majd teljesen megszűnik, a terület pedig az enyészeté lesz.
Fokozott rendőri ellenőrzés lesz
A komor jóslat beteljesülését a rendvédelmi szervek együttműködéssel szeretnék megakadályozni. Zsigó Zita rendőr őrnagy a Parkerdő és az oda vezető útvonalak fokozott és folyamatos ellenőrzését helyezte kilátásba. Különösen az illegális szemétlerakásra és a veszélyes anyagok égetésére figyelnek majd oda. A környezetvédelmi szabálysértést elkövetők akár 150 ezer forintot is fizethetnek meggondolatlanságukért. Az első szezonális ellenőrzést most tavaszra időzítik. Erre előre felhívják a lakosság figyelmét is, hiszen céljuk, hogy a lehető legkevesebb esetben kelljen intézkedniük.
A polgárőrök is beszállnak
A Polgárőrség járőrterülete korábban a Derkovits lakótelepre korlátozódott. Az itt élő kiskerttulajdonosok kérése később hetente kétszer a Parkerdőbe is kilátogattak. Civilben, jelzés nélküli gépkocsiból figyelték nincs-e gyanús mozgás a konyhakertek, kisházak környékén. Eddig csak Szombathely közigazgatási területén belül teljesítettek szolgálatot, de ezt kiterjesztik Sére is, hiszen a Parkerdő területe már oda nyúlik át. Idén polgárőrség feliratot viselő autóval a szalonnasütők környékét és az erdei tornapályát is szemmel tartják. A közterület-felügyelők tavaly az Erdészeti Rt. kocsijával péntek és szombat éjszakánként éjfélig járták a zöldterületet. Pénz és ember hiányában az éjfél utáni őrséget már nem tudták megoldani, pedig a rongálások többségére a hajnali órákban kerül sor. Idén a siker reményében sűrűbben fogják látogatni a parkot.
A környéken működő lovas-klubok vezetői is hajlandóak az együttműködésre. A lovaglóutak kialakítása, a lovak megjelölése és a lovas-parkolók kialakítása mind-mind szükséges a Parkerdő megóvása érdekében.
Több tonna szemét
A 310 hektáron szétszórva felhalmozódó szemét lassan több tonnára tehető. Építési törmelék, gumiabroncsok, akkumulátorok, gépkocsik váza, műanyag üvegek százai csúfítják a zöldet. A lakosok és a kerttulajdonosok közönye érthetetlen. Az emberek megszokásból szennyezik saját környezetüket, holott a körmendi úti szeméttelepen 1 köbméterig bárki, bármilyen hulladéktól ingyen megszabadulhat.
A város a tengernyi szemét elhordását a környezetvédelmi alapból finanszírozza. A kiskerttulajdonosokat eddig még nem vonták be az intézményesített szemétszállításba, de egyre sürgetőbbé válik ez a kérdés. Cél az is, hogy egyesület szülessen a város tüdejének megóvására. A szervezet a területet érintő döntésekbe is beleszólhatna, e jogért cserébe nagytakarítások szervezését vállalhatná.
A következő időszakban a költségvetésből minimum 3 millió forintot kell, a Parkerdő rendbetételére fordítani. Tervek születtek növényeket, madarakat bemutató ösvények kialakítására is, de amíg az állagmegóvás is komoly gondokat okoz, addig csak álom marad a terjeszkedés.
