Az autizmus két éves kortól mutatkozik meg a gyereken, aki egyáltalán nem, vagy sokkal később kezd beszélni, mint kortársai. A szokásostól eltérő mozgásokat végez, az elvont fogalmakat nem képes megérteni, nem teremt szem- és egyéb kontaktust, magába zárkózik, a legváratlanabb helyzetekben kezd sírni, vagy nevetni.
Az autista állandó felügyeletet igényel, figyelme folyamatos lefoglalásával, szakértő bánásmóddal viselkedése viszonylagosan stabilizálható. Ennek ellenére is gyakran előfordulhat szélsőséges viselkedés, autoagresszió (önbántalmazás), erős hangulathullámzás.
Szombathelyen hét évig, 1993 és 2000 között működött autista csoport, ahol egy pedagógus és egy asszisztens foglalkozott az iskoláskorú gyerekekkel. Helyet a Frim Jakab Általános Iskolában kaptak, ahol - bár, nehéz volt megfelelő, nyugodt körülményeket biztosítani -, a csoport mégis jól működött. Kis alapterületen ugyan, de sikerült megteremteni az autisták számára fontos elkülönített tereket, ahol speciális foglalkozások folytak naponta nyolctól délután négy óráig.
Az ilyen, agyi rendellenességgel élő gyerekeket nem matematikára, történelemre kell oktatni - bár a szülők sokszor ezt szeretnék. Előbb-utóbb azonban ők is belátták, a mindennapi életet, a túlélést kell nekik megtanítani. Az autisták mindennapjait nagyban megkönnyíti a napirendi kártyák használata, amely segítségével az idő múlását és az egymást kővető tevékenységek sorrendjét is könnyebben megértik. Ezeken a kártyákon az egyes napi elfoglaltságok, evés, játék, pihenés, torna, tanulás, rajzos, vagy írott formában látható. A nap kezdetekor ezeket egy táblára felragasztják egymás alá, és amit végrehajtottak, egy dobozba kerül. Ha a kártyák elfogynak a tábláról, akkor vége a napnak. Így értik meg az idő múlásának fogalmát.
A csoportba, ami a Frim Jakab Általános Iskolában működött, öt gyerek járt. Közülük hárman elérték a tizenhat éves kort, és el kellet hagyniuk az iskolát. Mivel abban az évben épp egy szülő sem keresett iskolai csoportot autista gyermekének, a csoportot megszűntették. Kérdés, ma nem lenne-e igény az újraindításra?
Az autista gyermekeket a Megyei Pedagógiai Intézetben tartják számon, tudtam meg a Frim Jakab iskola igazgatójától. Ha új jelentkező akad, ők irányítják Kőszegre, ahol a szombathelyi megszűnése óta az új csoport található. Az intézetben azonban nem tudtak válaszolni a kérdésemre: megközelítőleg hány autista él Szombathelyen, illetve Vas megyében. Azt kérték érdeklődjem a kőszegi dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézményben. Ott végre sikerült megtudnom, a csoportban hat gyereket foglalkoztatnak, de rajtuk kívül még sok autista jár más intézményekbe, vagy él otthon. A szombathelyi szülőknek, akik igénylik gyermekük számára a speciális fejlesztést, gondot okoz a gyerekek naponkénti utaztatása, és a kéthónapos nyári szünet. A szünet ugyanis rossz hatással van a fejlődésre.
Ezért is jött létre néhány éve Szombathelyen az Esőemberke alapítvány Farkas Rita pszichopedagógus és a szülők kezdeményezésére. A tagok rendszeres összejöveteleiken vitatják meg gyermekeik kilátásait. A megoldást számukra egy olyan otthon jelentené, ahol a kis- és felnőtt korú autisták egész napos foglalkozáson vehetnének részt az év minden szakában. Már épületet is kerestek, de a végső döntést nem hozhatják meg maguk. Az erről szóló kérvényt már több mint egy éve benyújtották a szombathelyi önkormányzatnak, ahol azóta sem született döntés. A szülők tanácstalanok, nem tudják kihez fordulhatnak segítségért.
