Zsidónak születni kell
-Hány zsidó él Szombathelyen?
- Körülbelül nyolcvan-nyolcvanöten vagyunk. De nagy részünk vegyes házasságban él.
- Van ennek valami jelentőssége?
- Igen. A mi vallásunk anyai ágon öröklődik. Nem lehet tehát zsidó, akinek az anyja nem az. A vegyes házasságokból születő gyerekek jó része ezért nem zsidó. Az egy más kérdés, hogy ennek ellenére mondjuk, lehet izraeli állampolgár.
- Így viszont egyre kevesebben lesznek...
- A mi vallásunk nagyon zárt. Ősidők óta. Hogy is mondjam: ez nem egy térítő vallás. Zsidónak születni kell. A betérés nagyon nehéz, és amilyen nehéz olyan ritka is. Például nagyon komoly iskolai végzettséget igényel.
Vagy mégsem?
- Itt Szombathelyen történt már ilyen betérés?
- Igen. Talán elmondhatom a nevét is az illetőnek. Bindisch Attilának hívják. Többször jelentkezett, hogy szeretne a közösséghez tartozni. Éveken keresztül járt Pestre, hogy elvégezze azt az iskolát, ami a betéréshez elengedhetetlen, és utána be is fogadtuk.
- És most teljes jogú tagja a közösségnek, mint bárki más, aki bele született?
- Természetes. Nálunk, neológoknál igen.
- Ortodoxoknál nem? Mi a különbség?
- Elég nagy. Az ortodox külön temetkezik, külön zsinagógája van, hogy csak a legáltalánosabb különbségeket említsem.
- Szombathelyen élnek ortodoxok?
- Valamikor a világháború után szűnt meg az ortodox hitközség. Egyébként a világon, elég sok helyen élnek.
- A nagy zsinagóga most hangversenyteremként működik. Hol tarják a szertartásokat?
- Itt, a hitközség épületében van az imatermünk.
- Van egy tóratekercsük is az imateremben. Ez a példány milyen régi?
- Felbecsülhetetlen korú. Egy hengerre van tekerve, és innen csavarják le. Nagyon védett. Megérinteni nem is szabad, hanem van egy írásmutató, azzal lehet csak megnézni. Előírt rituális helyzetekben lehet csak elővenni a frigyszekrényből, akkor is meghatározott ember nyúlhat csak hozzá.
- A rabbi?
- Vagy a samesz, a szolga, de körbe már a rabbi viszi.
- Szombathelyen van rabbi?
- Sajnos nincs. És ez a mi nagy problémánk. Annyira kevesen végeznek rabbiképzőben, és azok többnyire külföldre mennek.
- Rabbi nélkül hogyan végzik a szertartásokat?
Van egy előimádkozó, aki nagyon jól ismeri az írásokat, Rózsahegyi Ernő bácsi. Ő szokta vezetni a péntek esti istentiszteletet.
Szombathelyen nincs antiszemitizmus
- Szombathelyen mennyire jellemző az antiszemitizmus?
- Nálunk nem tapasztalható zsidóellenesség. Évekkel ezelőtt volt egy ilyen eset, amikor két fiatal bement a zsidó temetőbe, és lefestettek, ha jól tudom tizennyolc sírt. Ott voltam a tárgyalásukon, és úgy tűnt, hogy mind a ketten nagyon megbánták a tettüket. Ahogy elmondták, nem is politikai indíttatásból tették, hanem vagányságból, rosszalkodásból.
- És a választások alatt?
- Semmi komolyabb atrocitás nem volt.
Kevés a hithű zsidó
- Térjünk vissza egy kicsit a hitközségre. Úgy tudom, élnek Szombathelyen olyan zsidó emberek is, akik nem gyakorolják a vallásukat.
- Általában tizenöt-húsz fő, aki pénteken megjelenik az istentiszteleten. A tizenöt és nyolcvan ember között van egy tetemes különbség. Ezek a fiatalok, vagy már nem éppen fiatalok valahol el lettek hanyagolva.
- Miért?
- Azért azt ne felejtse el, hogy amikor valaki megjött a poklok poklából, akkor azt mondta, hogy ő megmarad ugyan hithű zsidónak, de a gyerekét már nem úgy neveli, nehogy ebből baja legyen.
A másik ok, hogy a háború után elkezdődött egy olyan politikai rendszer kiépítése, amelyben nem volt kifejezett előny, ha valaki hívőnek mondta magát. Nem csak a zsidók esetében. Most meg egy ötvenéves embernek nagyon nehéz azt mondani, hogy márpedig péntek este hat órától itt akarlak látni. Azt mondja, miért? Hát kötelességem nekem ide jönni?
- Azért gondolom, csak próbálkoznak a nem hívők visszacsalogatásával.
- Igen. Időnként szervezünk klubösszejöveteleket, amelyeket megpróbálunk kellően vonzóvá tenni. Nem is olyan régen például Gerendás Pétert hívtuk meg egy ilyen délutánra. Talán nem titok, hogy ő is zsidó. Nem csak mint zenész, de mint ember is megnyílt előttünk. Arról is beszélt, hogy milyen fontosnak tartja a származását és a vallását.
