A szombathelyi kezdetek
Szombathelyen a reformációt követően még sokáig nem tudott mély gyökeret ereszteni az evangélikus egyház. A katolikus vallás a polgárjog elnyerésének feltételévé vált, protestáns ember telket sem vásárolhatott itt. A szigor 1790 után enyhült. Közös gyülekezet alapítására 1861-ben szánta el magát a maroknyi (50-60) evangélikus és református. Az összefogás sikeresnek bizonyult, a magyar és német ajkú tagokból álló Szombathelyi Egyesült Protestáns Gyülekezet évről évre erősödött. Olyannyira, hogy 1863-ban házat vásároltak a mai Nárai, Körmendi és Kálvária utcák határolta városszéli káposztáskertek környékén, majd 1896-ban Ludwig Schöne építész tervei nyomán templomuk is felépülhetett a telken.
A város közben a magyarosodás útjára lépett, a német nyelvű istentiszteletek sorának vége szakadt. Az eleinte Kőszeg gyámkodása alatt élő gyülekezet rövidesen anyagyülekezetté lett, s a századforduló táján látványosan nőtt a szombathelyi egyháztagok száma. Az építő időszakot az első világháború zárta le. Az evangélikus és a református tagok szétválására az 1920-as évek végén került sor.
Háborúk után
A második világháború megviselte az evangélikus közösséget. A templom bejáratához újabb emléktábla került eltűnt katonák, hősi halottak neveivel. A háború az iskola sikeresnek induló újjászervezését is derékba törte, az evangélikusoknak a mai napig nincs oktatási intézményük a városban. A végső bombázás után csaknem megszűnt a gyülekezeti élet.
A háborút követő negyven év a közösség történetének legnehezebb időszaka volt. A kommunista hatalomátvétel után csökkent a templomba járó hívek száma és a gyülekezet életében a befelé fordulás évei következtek. A hitélet a heti két bibliaórára és a vasárnapi iskolára épült. Változást a kilencvenes évek hoztak. A rendszerváltás után újra hagyományos keretek között folyhatott a hitoktatás és az ifjúsági munka.
Segítő összefogás
A szombathelyi evangélikus közösségnek ma 2000-2500 tagja van. Szerda este bibliaórán, vasárnaponként az istentiszteleten gyűlnek össze az egyháztagok, akiket számos egyesület, segítő szervezet, alapítvány is összetart.
Az aktív gyülekezeti tagok számára mindennél fontosabb a hála jeleként végzett segítő szolgálat. Szombathelyen egy 18 fős közösség, úgynevezett diakóniai szolgálat vállalta magára a betegek, öregek, gyászolók, magányosan vagy szociális otthonban élők rendszeres látogatását, lelki támogatását. A távoli lepramisszió számára minden évben gyűjtést rendeznek és fáslikat készítenek.
A gyülekezetben folyó szociális és szeretetszolgálati munka támogatására 1998-ban alapítvány is létesült, amelynek legnagyobb beruházása a Túróczy Zoltán Evangélikus Szeretetotthon megépítése volt. Az alapító összeget, közel 40 millió forintot egy idős gyülekezeti tag, néha dr. Várhegyi Károlyné (szül. Máger Angela) adományozta. A családi örökségét és házának árát felajánló hölgy az első ütem felszentelésén még maga is megélhette. Az egyház és a társadalom kapcsolódását, a felelősségvállalást szimbolizáló otthonban 30 idős ember talált menedékre, teljes ellátásra. Az intézmény szükségességét a 40 fős várakozólista bizonyítja.
A templomért és a tanulásért
Alapítvány nem csak a szeretetszolgálatért jött létre az elmúlt években. A templom alapkőletételének 100. évfordulóján a felújítási munkálatokra is gondoltak a gyülekezeti tagok. Adományok segítségével villamosították a harangokat, hozták rendbe a toronyórát, korszerűsítették a templomi hangosítást, varázsolták újjá az orgonát és a gyülekezeti helyiségeket. A Tanulmányi Alapítvány pedig évente két, az egyházközséghez tartozó, jó eredményekkel, de nehéz szociális körülmények között tanuló főiskolai vagy egyetemi hallgatónak juttat ösztöndíjat.
Szolgáltató rendszer nem csak evangélikusoknak
Tervekből azonban még nem fogyott ki a gyülekezet. Küszöbön áll egy új szolgáltató-rendszer kiépítése, ami - a szeretetotthonhoz hasonlóan - a gyülekezeti tagok mellett bárki számára elérhető lenne. A program részeként az otthon mellett lévő épületek felújításával egy ötlakásos nyugdíjasházat alakítanának ki, ahol idős egyedülállók vagy házaspárok bérelhetnének apartmant, szükség esetén étkeztetéssel, gondozással, orvosi ellátással kiegészítve. A szolgáltató-rendszer a házi gondozást, a nappali nyugdíjas klubot, a megkeresztelt kisgyerekek hitéletének elindítását és a gyülekezetből elmaradó, megkonfirmált fiatalok visszasegítését is magában foglalná.
Mozgalmas egyesületi élet
A fiatalok megszólítására, a közös programok szervezésére, a szociálisan hátrányos helyzetűek megsegítésére mozgalmas egyesületi élet bontakozott ki a közösségen belül.
Péntek esténként ifjúsági óra várja a fiatalokat a templom mellett álló közösségi házban. Aktívan működik a Szombathelyi SOTER Evangélikus Egyesület is. Céljuk, hogy a fiatalok számára a keresztény szellemiséggel összhangban lévő szabadidős tevékenységeket, közösségeket szervezzenek, a fiatalok mentális problémáit enyhítsék, társadalmi esélyegyenlőségüket növeljék. Az "Egészséges Ember - Egészséges Egyház" című előadás-sorozat aktuális etikai és a fiatalok társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos kérdésekre kereste a választ. Az előadásokat mindig szeretetvendégség, meghitt beszélgetés követte. Az egyesület programjai között találhatunk kirándulásokat, táborokat, kerti összejövetelek is, amelyek kiválóan alkalmasak tagtoborzásra, erőgyűjtésre, közös éneklésre, imádkozásra.
Nemzetközi kapcsolatok kiépítésére a Yís Men Klub Savaria megalakítása után kerülhetett sor. A Yís Men Klub a közösségeket megmozgató önkéntességet, felebaráti szeretetet és a társadalmi szolidaritást hirdeti. Egy ökomenikus, minden keresztény felekezet számára nyitott baráti kör, amelynek célja a hátrányos helyzetűek támogatása. A Yís Men Klub nemzetközi szervezetének tagjaként a szombathelyi klub nemzetközi konferenciáknak, segélyakcióknak, diákcsereprogramoknak is részese lehet.
Önkéntesség és nyitottság
A szerteágazó gyülekezeti élet összehangolása már erőn felüli terheket ró a három kisgyermeket nevelő lelkészre, Gregersen-Labossa Györgyre. A missziós munka és a gyülekezeti tevékenységek alapja azonban továbbra is a hívők önkéntes munkája, aktivitása és a gyülekezet nyitottsága marad.
Az evangélikusság eredete
Az evangélikus vallás az 1500-as években, az akkori Németországban indult hódítóútra. A társadalmi rétegek közötti ellentét és az egyházzal szembeni elégedetlenség öltött testet a reformáció mozgalmában. Luther Márton nevéhez fűződik annak a 95 pontból álló tételsornak az összeállítása (1517), amely a reformáció fő mondanivalóját tartalmazza: az ember csak a hit által üdvözül, a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, s ehhez nincs szükség költséges szertartásokra, egyházi vagyonra, pápai hatalomra. Luthert a pápa kiközösítette, V. Károly császár átokkal sújtotta, Bölcs Frigyes fejedelem viszont menedéket adott neki. A Wartburg várában letöltött látszatfogsága idején fordította németre a Bibliát, s ezzel megteremtette a német irodalmi nyelv alapjait. Luther halála után (1546), az ő tanaiból alakult ki az evangélikus vallás. Az evangélikussal párhuzamosan más protestáns egyházak is szerveződtek (anabaptisták, reformátusok, unitáriusok). A reformáció eszméi megállíthatatlanul terjedtek az ellenreformáció elindítása ellenére is.
Magyarországon a reformáció egyik első követője Dévai Bíró Mátyás volt, akinek prédikációs tevékenysége a három részére szakadt ország minden területére kiterjedt. Említésre méltó Sylvester János is, aki az Újszövetséget elsőként fordította magyarra és nyomtatta ki.
Az utolsó népszámlálás idején (1948) az evangélikus egyháznak 430 ezer megkeresztelt tagja volt Magyarországon. Jelenleg 320 egyházközségben 300 lelkész szolgál.
Linkajánló:
http://www.lutheran.hu/
http://church.lutheran.hu/vasev/
http://church.lutheran.hu/vasev/gyulpages/szombathely.htm
Kapcsolódó cikkeink:
Zsidók Szombathelyen
Kereszténység kicsit másként, avagy a mormonok
Vidám vasárnap a szombathelyi Hitesekkel
