- Kezdjük a Berzsenyi főiskolával. Túl van egy viharos rektorválasztáson,
amely során sokan úgy vélik, hogy a régi-új rektort, prof. dr. Gadányi Károlyt támogatta.
- Két éve vitatkozok a főiskola vezetésével, konfliktusainkról a sajtó is hírt
adott. A rektorválasztás időszakában azonban visszafogott voltam, mert úgy véltem,
hogy nem dolgom részt venni egy autonóm intézmény belső ügyében, személyi
kérdéseinek eldöntésében.
Azért mégiscsak furcsa, hogy a Művészetek Házában rendezett, rektorválasztásról szóló fórumról csak
Ön és Gadányi Károly rektor hiányzott.
Az is furcsa, hogy egy újságból tudtam meg, hogy hol vagyok felkért
hozzászóló, ráadásul egy olyan időpontban, amelyet velem nem egyeztettek. Én nem
tartom ezt megfelelő szervezési módszernek, ebben nem kívántam részt venni.
- Valahova mégiscsak elment. Például a rektorválasztás előtti napokban
együtt leplezett le egy táblát a rektorral
- A lebombázott városházáról és a szombathelyi áldozatokról akartunk
megemlékezni. Az egykori városháza ott állt, ahol most a Berzsenyi főiskola D
épülete. Ezért találkoztunk.
Miért kapott kevesebb pénzt a főiskola?
- Melyik állítás igaz? A város azért adott kevesebb pénzt a főiskolának,
mert nehéz anyagi helyzetben van ahogy Gadányi mondta -, vagy azért, mert úgy
érezték, nem arra költik a főiskolán a pénzt, mint amire kapták.
- A város valóban nehéz anyagi helyzetben van. Most ennyit tudtunk adni. Egyébként az
eddigi támogatásból nem lett egyetem a főiskola. Kétségtelen, hogy újra kell
gondolnunk az együttműködést, már csak az új felsőoktatási törvény miatt is,
amely megváltoztathatja az egyetemmé válás feltételeit.
Viszont van még egy főiskola ebben a városban, amiről kevés szó esik, ez az
egészségügyi főiskola. Igaz, ez egy kihelyezett tagozat, de része városunknak.
- Nehéz időszakon van túl. A botrányok és a kilépő bizottsági tagok,
valamint a költségvetés miatt csaknem szétszakadt a
városvezető koalíció. Ehhez képest nagy fölénnyel, majdnem kétharmados
többséggel fogadták el a város büdzséjét a képviselők. Mi kellett hozzá, sok
háttéralku és ígéret, nagy taktikázás?
- Csak egy költségvetési elképzelés kellett hozzá. A működési költségeket le
kellett szorítani arra a szintre, amely még finanszírozható a bevételekből. 15 év
óta először csökkentettük a polgármesteri hivatal létszámát, megszüntettük a
hivatali étkezdét, a közterület-felügyeleten karcsúsítottunk, most a
sportigazgatóságon a sor.
Mindenkitől kértünk áldozatot. Ezt sokan megértik, sokan meg nem. Megértette a
sportszakma nagy része, megértette a kulturális intézményrendszerünk, még az
oktatás is. Most ennyi pénzünk van, ennyiből kell kijönnünk. Bízunk benne, hogy
lesznek majd bővülő forrásaink, és akkor megint többet tudunk adni.
Kicsi vagy nagy az a hiány?
- Hiába takarékoskodtak, hiszen jelentős hiánnyal mentek neki az évnek.
- A működési költségeknél közel 300 millió a hiány, de ebből több mint 200
millió a kötelező tartalék rész, amelyet a kormány előír az önkormányzatoknak.
Ha ezt felszabadítják, akkor ez nem is tekinthető hiánynak. Marad 100 millió.
Ez pedig körülbelül egy Kőszeg, Körmend nagyságú város működési hiánya.
A fejlesztés más dolog. Felveszünk 1 milliárd forint hitelt. Ennek az összegnek a nagy része pályázati önerőre megy majd el. Például a Ferences-kert átépítésére már nyertünk 500 milliót.
A képviselők nem adják ki a kezükből a döntést
Mégis sokan azt mondják: jó-jó, történtek lefaragások, de a
szükséges átalakítások, amelyekkel igazán pénzt lehetett volna megtakarítani, nem
történtek meg
- Igen?! Mit ért szükséges átalakítások alatt?
- Például amit Szűcs Gábor párt- és képviselőtársa mondott,:
miért nem hoz létre a város egy vagyonkezelési kht.-t, hogy gazdaságosabban
működjenek az intézményei, cégei?
- A vagyonkezelési kht. létrehozása nem takarékossági, hanem vagyongazdálkodási
forma. Vannak előnyei és hátrányai. Előnye, hogy egy rugalmasabb vagyonkezelést tesz
lehetővé, hátránya, hogy kivonja a vagyonkezelési döntéseket a közgyűlés
hatásköréből. Ezt meg a képviselők nem igazán szeretik! Ezt a témát azonban
hamarosan újratárgyaljuk majd.
- A nyár végére tervezik a sportcsarnok átadását. Arról viszont keveset
tudni, miként működtetik majd?
- Ekkora sportcsarnok működtetésére bemelegítő- és versenycsarnok egyben -
csak Debrecenben van példa. Sok nemzetközi verseny feltétele, hogy a munka- és a
versenycsarnok egymáshoz közel, de mégis elszeparálva legyen. Ha a piac ebben nem lát
fantáziát, mi üzemeltetjük majd. Pályázatot írunk ki, érdeklődők már vannak.
- Beszéljünk egy kicsit a habitusáról. Nem is olyan rég két, önre nézve
kritikus hangú interjú is megjelent a Nyugaton. Az egyiket alpolgármestere, Feiszt György adta, a másikat a gazdasági bizottság elnöke, a már említett Szűcs Gábor. Ön egyikre sem reagált. Aztán
mindenki azzal foglalkozott, hogy a költségvetés miatt kiugrik a koalícióból az
SZDSZ. Ön hallgatott. Aztán nagy többséggel átvitte a költségvetést. Ez hogyan
működik Önnél? Szereti csendben, a háttérben letárgyalni az ügyeket?
- Nekem tilos veszekednem! Nem is azért vagyok itt, hogy torzsalkodásokat
gerjesszek. Nekem a város működőképességét kell biztosítanom. Azok a kritikák,
amik elhangzanak, bizonyos értelemben jogosak. Le kell vonnom belőle a tanulságokat.
Próbálok okulni, de nem veszekszem.
Nem idegesíti az embereket, hogy Önnel nem lehet vitatkozni? A
közgyűlésében hiába próbálkoznak a képviselők, rendszerint villámgyorsan
továbblép, nem reagál még a személyét érintő támadásokra sem.
Vitatkozni lehet, szeretek is, de veszekedni, üzengetni, megsérteni a
másikat, az nem az én stílusom.
Ha a személyemet érintő, sértő megjegyzést kapok, lenyelem, mert ez az én dolgom.
Benne van a pakliban, hogy az embert időnként elküldjék melegebb éghajlatra. Amíg
polgármester vagyok, nem kockáztathatom a város működőképességét csak azért,
hogy a saját igazam bizonygassam.
Szombathelyen azért a veszekedés és a torzsalkodás nem általános. Például, ha a
március 15-i ünnepséget összehasonlítjuk a füttykoncertes budapestivel, egészen
mást látunk.
Eddig begyűjtöttek, most költenek
- Másfél év múlva jönnek a választások. Hogy érzi, a nehezén vagy a
könnyebb felén van túl?
- A pénzszerzés nehéz dolog, ki kell harcolni, hogy megkapjuk a forrásokat.
Ez történt körülbelül eddig. A könnyebb dolog az, amikor ezeket a forrásokat el
kell költeni. Ez következett el most, mert most már be tudunk indítani egy
sportcsarnok-beruházást, neki tudunk állni a Ferences-kertnek, felújítjuk a
Művészetit és uniós pénzekből modernizáljuk a szennyvíztisztítót.
- De mi lesz a Fő térrel?
- A Fő tér speciális ügy, tartok is tőle. Elkezdjük a közműcseréket, de nem
tudom, mit találunk a föld alatt. Lehet, hogy régészeti leleteket, s akkor le is
állhatunk, míg elvégzik az ásatásokat.
A polgármester Brüsszelbe jár
- A polgármester programjában gyakran olvasható: Brüsszelbe utazik. Mit
csinál ott?
- Részben a régió bizottságban ténykedek, részben jogászként tagja
vagyok az uniós alkotmány bizottságnak.
- Konkrétan kinek a képviseletében?
- A Megyei Jogú Városok Szövetségének delegáltjaként az önkoprmányzatok
érdekeit képviseljük. Például részt vettünk az uniós alkotmány
előkíészítésében, most pedig az alkotmányos jogszabályok vizsgálatát végezzük.
Próbálok lobbizni a régió, a város érdekeiért. Bár konkrét ügyekben nagyon
nehéz, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy megismerhettem egy hivatalnokot, aki a
közlekedési költségvetés előkészítésén dolgozik. Hálás minden jó projektért.
Azt az észak-déli közlekedési tengelyt pedig, amit nemrég terveltünk ki, és ami Szlovákiától Szombathelyen át a tengerig húzódna,
jó ötletnek tartja.
Mégegy dolgot megjegyeznék: az út költségeit Brüsszel fizeti, nem a város.
A hivatal mindenhol hivatal
- Mi a véleménye a brüsszeli uniós központról? Van mit tanulnunk tőlük,
vagy náluk is ugyanúgy működik a bürokrácia, csak nagyobb volumenekben?
- A kinti hivatal nagy becsben áll, és rendkívül jól fizetett munkatársai
vannak. És mint polgármester irigykedve nézem, ahogy Brüsszel összeszedte magának az
uniót meg a NATO-t. Dől a pénz hozzájuk! Ha mást nem is csinálnának azon kívül,
hogy ezt a két szervezetet működtetik, már abból is holtig megélnének.
A hivatal azonban ott is hivatal. De azért érdemes ilyen helyen sertepertélni, mert ha
kihelyezett intézményeket akarnak létrehozni, nem árt, hogyha ismerik Szombathely
nevét. Az is fontos, hogy megismerjék az embert, tudják honnan jött, mik a gondjai.
Gyors sikereket ettől azért nem várok, de ha megfelelő helyeken hintjük el a
létezetésünket, egy bizonyos idő után stratégiai előnyre tehetünk szert.
