Horváth Zsolt és Csinger Péter újra a testületben
A közgyűlés napirend előtt, ahogy az várható volt, rögtön Horváth Zsolt (Fidesz MPP) ügyével kezdődőt. Mint ismeretes, a képviselőt egy belügyminiszteri állásfoglalás után összeférhetetlenségre hivatkozva kizárta a testület. A megyei bíróság azonban úgy döntött, hogy Horváth munkája (gazdasági vezérigazgató-helyettes a Hétforrás Fűszértnél) nem számít vezető pozíciónak, és visszahelyezte a testületbe.
A Fidesz frakcióvezetője azt szerette volna elérni, hogy a polgármester kérjen elnézést Horváth Zsolttól, azonban be kellett érniük azzal, hogy Szűcs Gábor, az MSZP frakcióvezetője örömét fejezte ki, hogy nyugvópontra jutott az ügy, s egy ilyen jól felkészült képviselő, mint Horváth Zsolt, továbbra is tagja marad a testületnek. A témához tarozik még, hogy Böröcz Miklós (MDF) a közgyűlést követő sajtótájékoztatón egy nyílt levelet olvasott fel, amely szerint a Horváth képviselő kizárását előterjesztő jogi bizottsági tag vonja le a megfelelő konzekvenciákat...
A testület még egy, az előző ülésről hiányzó képviselőt is köszönthetett: Csinger Pétert (független). Ő önként kívánt távozni a testületből de aztán úgy döntött, mégis marad. Mint mondta: távozási szándékának az okát sem közölte a nyilvánossággal, s visszatértét sem óhajtja indokolni. Hát akkor érjük be ennyivel... Az úgy hátteréről pedig előző közgyűlési tudósításunkban már írtunk...
Pénz, pénz, pénz
A közgyűlés leghosszabban tárgyalt, és legtöbb vitát kiváltó napirendi pontja a város ezévi költségvetésének első olvasata volt.
A tervet a volt polgármester, Szabó Gábor (Polgári Koalíció) rögtön az elején a reménytelenség költségvetésnek nevezte, s ez meg is határozta a további hangnemet.
Amiben minden képviselő egyetértett: kevés pénz jut utak és az intézmények felújításra. Hogy miért, abban már megoszlottak a vélemények.
Mitől van a hiány?
Csermelyi András (MSZP) alpolgármester szerint a tervezetben 975 millió hiánnyal számolhat a város, ebből 440 millió a működési hiány. Ez az összeg azonban valószínűleg ennél nagyobb, körülbelül másfél milliárd lesz majd, ha a következő olvasatba bedolgozzák a most felmerült igényeket.
Február végéig a kell ezekre valami módon fedezetet találni. Részben úgy, hogy aprólékos munkával feltárják a még fellehető többletforrásokat, részben úgy, hogy felülvizsgálják a kiadási oldalt.
Az alpolgármester szerint a hiány többsége - ellentétben az ellenzék állításaival - nem abból fakad, hogy a kormánytól nem kaptuk meg a béremelések teljes ellenértékét. Ez ugyanis csak úgy 320 millió a hiányból.
Ennél két fontosabb ok van. Az első, hogy a város felélte a vagyongazdálkodási tartalékai. Elköltötték részben működésre, részben fejlesztésre a teljes gázközművagyont, amely eddig közel másfélmilliárd bevételt jelentett eddig évente. Vagyis rögtön ennyi "hiánnyal" indultak.
A másik ok, hogy amíg ezek a bevételek érkeztek, az önkormányzatot semmi sem kényszeríthette arra, hogy racionalizálja intézményei működést. Pedig ezt már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie.
Tanulság, s ebben a polgármesterrel is egyetértettek, a felmerült jogos igényeket be kell építeni a költségvetésbe. Minden fillér helyét meg kell nézni. "S mivel nagy források már nem lesznek, mint egy vizsla az erdőben, úgy kell szimatolnia a városnak a sok kis forráslehetőség után" - mondta a polgármester.
Az ellenzék ennél jobban aggódik. Horváth Zsolt szerint a város vezetőinek nincs elképzelése a helyzet orvoslására. Miközben például saját intézményeinkről a bőrt is lehúzzuk és fontos beruházásoktól vesszük el a pénzt, másfélszeresére nőtt a megyével közös fenntartású intézmények támogatása. A legnagyobb gondnak azonban azt tartják, hogy szerintük a kormány az önkormányzatokra hárította a béremelésekből fakadó többletköltség jelentős részét.
Szombathelyen akkor sem zárnak be oktatási intézményeket...
Ha kevés a pénz, akkor persze mindenki elkezd gondolkodni azon, hogyan is lehetne több. Dr. Prugberger Emil (Pro Savaria) például azt javasolta, neki kellene már állni oktatási és kulturális intézményeink racionalizálásnak. Lám, a gyereklétszám csökkenése miatt Győrben 3 iskolát is bezárnak.
Csinger Péter (független) erre rögtön szót kért, mondván, hogy Prugberger doktor az előző négy évben, alpolgármestersége idején, nem volt ilyen vehemens az intézmények megszüntetésben.
Erre aztán Prugberger Emil is riposztozott: Üdvözlöm Csinger Urat, aki láthatóan frissen tért vissza téli pihenőjéről! - mondta. Majd hozzáfűzte: egyébként nem Zarkaházára, meg a gyöngyöshermáni általános iskolára gondolt a megszüntetéskor.(Mindkettő intézmény Csinger képviselő körzetében van, s az általános iskola léte nem is olyan rég egyszer már veszélyben forgott.)
Végül a vitát a polgármester döntötte el. Amikor a közgyűlést követő sajtótájékoztatón nekiszegezték a kérdést: "Terveznek-e intézmény bezárásokat Szombathelyen?" Ipkovich György határozottan kijelentette: nem. Mint mondta, nem azért, mert félnek az emberek reakcióitól, hanem mert stratégiailag fontosnak tartják az oktatásügyet, s meg akarják őrizni a város jól működő mai rendszerét. A kulturális intézmények pénzfelhasználást azonban ésszerűsíteni szeretnék.
Újra jár az adókedvezmény, válság bizottság még nem lesz...
A testület az előző közgyűlésen döntött arról, hogy az uniós előírások miatt megvonja a cégek és vállalkozások határozatlan időre szóló helyiadó kedvezményét. Már akkor is szó volt róla, hogy ez valójában nem megvonás, csak átalakítás, márciusban majd döntenek arról, hogy az Uniós csatlakozásig mi módom működhessenek tovább változatlan feltételekkel a cégek. Úgy látszik, a helyzetet minél előbb tisztázni akarták, és már a mostani közgyűlésen döntöttek arról, hogy a kedvezményeket határozatlan idejűből határozott idejűvé változtatták, és minden mehet tovább...
Az ellenzék üdvözölte a döntést - annak idején aggályosnak tartották a változtatást, mert szerintük elbizonytalanította a cégeket - azt azonban nem sikerült elérniük, hogy egy külön bizottság alakuljon, amelynek feladata a szombathelyi munkaerőpiac változásainak vizsgálata és a kialakult helyzet elemzése lenne. A témára márciusban visszatérnek. Az ellenzék szerint csak ne legyen arra már késő...
Új lakások a Szalézi téren - miért nem épült több?
Mint megtudtuk, a bérlakás építési program folyatásaként hamarosan újabb háztömb kerül a Szalézi téren lévő bérlakások mellé. A 14 lakás, a földszinti 4 garázs és négy üzlet 240 millió forintba kerül majd. Az átadás jövőre várható.
Külön vita bontakozott ki arról, hogy az utóbbi időben miért nem épült több önkormányzati lakás Szombathelyen. Kővári Attila (MSZP) a lakásbizottság elnöke elmondta, nemrég járt egy lakáskérdésekkel foglalkozó országos konferencián, ahol kiderült, nálunk sokkal kisebb települések nagyságrendekkel több lakást építettek az elmúlt években. Kihasználták azt, hogy ha 30 százalék önerővel rendelkeztek, a maradék 70 százalékot a kormány állta a Széchenyi Tervből. Kővári szerint a presztízs beruházások helyett inkább erre kellett volna költeni a gázközmű vagyonért kapott pénzből.
Mint mondta, nem tudtak elindulni, mert nem voltak lakásépítésre előkészítetett területek és tervek, vagy nem hajtottak végre közgyűlési határozatokat. Például az Erdei iskola mögötti részt nagy állami támogatással közművesíteni lehetett volna. A közgyűlés hozott is erre döntést, a dolog mégsem történt meg, a pályázati időből pedig kicsúsztak.
Őszre eltűnt az a 325 millió forint is, amely az eladott bérlakások törlesztéseként folyt be a város kasszájába, pedig ezt a törvény szerint csak lakásépítésre, vásárlásra lehetne költeni.
Az ellenzék szerint azonban most a várost vezető koalíció is láthatja: nem könnyű lakásokat építeni. Vígh Gábor szerint jobb lenne, ha kimondanák: nem lesz itt 300 új bérlakás, mint ahogy a választásokkor ígérték! Mint mondta, a közművesítés ügyében valóban hoztak határozatot, csak a hivatal nem végezte el az ehhez szükséges előkészítő munkákat...
Horváth Zsolt (Fidesz MPP) szerint egyébként sem jó, ha új bérlakásokat épít a város, mert az nagyon sokba kerül. Sokkal gazdaságosabb, ha inkább használt lakásokat vásárol - szociális bérlakás számára azok is kitűnően megfelelnek - és ők ezt meg is tették. Inkább vásároltak. Úgy véli, hogy az a 325 millió is biztosan megvan, illetve, ha hozzányúltak, csakis lakásokra, vagy a Szalézi téri építkezés előkészítésre költötték.
Lakás és csarnok után színház?
Miután a közgyűlés napján épp Szombathelyen járt Jánosi György ifjúsági- és sportminiszter bejelentette, hogy egymilliárd forintot kap a város sportcsarnokra, a kérdés eldőlt: a Sugár úton épül fel majd az új csarnok és 3500 fős lesz. Az általános örömünnepben nem teljesen vett részt az ellenzék, Vígh Gábor (Fidesz MPP) szerint majd akkor hisznek a dologban, ha valóban elkészül a csarnok. És még elő kell teremteni az önrészt is...
Dr. Ipkovich György polgármester a közgyűlést követő sajtótájékoztatón el is mondta: úgy véli, választási ígéreteik két nagyon fontos pontja a megvalósulás közelébe került. Elindult a lakásprogram és a sportcsarnok építése. Most hozzálátnak a harmadik pont, a színház ügyének megoldáshoz. Mint Feiszt György (SZDSZ) alpolgármester hozzáfűzte: februárban már a kulturális bizottság tárgyalja a színházra vonatkozó elképzeléseket, s valószínűleg fel fog állni egy külön bizottság is, amely csak a színházzal foglakozik. Felmerült az ötlet, hogy esetleg egy kamaraszínházzal kezdenének, amely a Kisfaludy u. 1. alatti színházteremben működne - az épületrész egyébként is színháznak van bejegyezve.
Ki hova?
Ami a személyi döntéseket illeti, egy fővel bővítették a Savaria Karnevál alapítványának kuratóriumát. Az új polgármestert tisztségénél fogva fel kell venni a kuratóriumba, ő pedig szerette volna, ha a volt polgármester, Szabó Gábor is tag marad. Így lett.
Végül azt is megtudtuk, hogy zárt ülésen, teljes konszenzussal megválasztották öt évre a Szombathelyi Városi Televízió igazgatójának Váradi Gábort.
