Hétmilliárd forint céltámogatás Vas megyének – igazságosabb adórendszer MSZP módra

Egy 2002-es tanulmány szerint a címzett és céltámogatások a rendszerváltás óta mindvégig betöltötték a legnagyobb önkormányzati fejlesztési támogatási rendszer szerepét. Alapvetően határozták meg a települések fejlődését, ennek köszönhető a kilencvenes évek első felében kiépült egészséges ivóvízhálózat, megannyi oktatási létesítmény felhúzása a tornatermektől a kollégiumokig, és a mai napig is erőteljes ütemben zajlik a települések szennyvízcsatornázása.

Nem fukarkodtak térségünkkel odafent
Hogy ezekből idén milyen pozitív döntések illették megyénket, arról beszélt Szabó Lajos és dr. Ipkovich György szerda délelőtt a Városházán, jobban mondva beszéltek helyettük a számok — egyelőre szigorúan csak tájékoztató jelleggel. Szabó elmondta: „nincs szégyenkezni valónk”, mivel a Nyugat-dunántúli Régió több, mint 7 milliárd forintot hozhatott el a címzett és céltámogatási rendszer közel 60 milliárd forintjából, amely összeg még a Dél-alföldi Régiót is maga mögött hagyja.

A kormányváltás óta az elképzelések közül sikerült a hegyfalui idősek otthonán 600 millió forint értékben rekonstrukciót végrehajtani, illetve a Markusovszky kórház új épületszárnyának kialakítására 2,5 milliárd forintot fordítani. A csepregi iskolára csaknem 500 milliót költhettek, a celli művelődési házra 400 milliót, a kőszegi idősek otthonára pedig 200 milliót. A kenyeri szennyvízrendszerre 700 millió körül, a káldira és a rumira pedig egyenként 1 milliárd forintot áldozhattak, három évre lebontva a folyósítást. Ipkovich szerint külön öröm, hogy még a Művészeti szakiskola is kapott címzett támogatást, illetve hogy sor kerülhet végre a Bartók Terem — állapota miatt már egyébként is szükségessé vált — megszépítésére és felújítására a megyével közösen, amire 381 milliót kaptak a támogatási rendszerből.

Adóreform az euró bevezetéséig
A szocialisták egy 13 beütemezett adócélból álló, több újdonsággal is szolgáló adórendszert kívánnak bevezetni. Ez a kiszámíthatóság, a követhetőség, és a következetesség régi igényét szeretné kielégíteni úgy, hogy egyszersmind igazodjon a jövőbeli költségvetési tervekhez. Az adóreform csökkenteni kívánja az árakat és az adókat, ugyanakkor növelni a béreket; ezáltal gazdaságélénkítő hatásra számítanak, ami fokozza a versenyképességet és csökkenti az inflációt.

Az adócsökkentés a következő öt évben, az euró bevezetéséig ezer milliárd forintnyi kiesést jelent az állam bevételi oldalán (ámbár az állampolgárok javára), ezt a kormány saját működési költségeinek megnyirbálásával, és a gazdasági növekedés többletéből kívánja fedezni. A reform részét képezi a 25%-os felső áfakulcs 20%-osra redukálása, ami számítások szerint 136 milliárd forintnyi vásárlóerőt hagy ott a fogyasztóknál, és várhatóan lejjebb húzza a benzin, a gázolaj, az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek és a lakások árait, ellenben nem fogja érinteni az alkoholt és a dohányárut (ezeknél a jövedéki adó lesz az ellensúly), illetve az autópiacot (itt pedig a regisztrációs díjak).

A minimálbért már adómentessé tették, most a legrászorultabbak és a bérfelzárkóztatás érdekében differenciálják is azt: három szintű lesz — az egyes szintek 10%-kal haladják meg az előzőeket —, és igazodna a tényleges megélhetési viszonyokhoz. A személyi jövedelemadó felső kulcsa 38 százalékról 36 százalékra apad, a 18 százalékos kulcs határa 1 550 000 forintra emelkedik: mindez további 66 milliárd forintot hagy a zsebeinkben. Tovább folytatódik az iparűzési adó leírhatósága, és mivel az EU-standardok miatt ez Ipkovich szavai szerint egy neuralgikus pont a hazai adórendszerben, 2008-ban meg is szüntetik; „addig, ami könnyítéseket lehet tenni rajta, megtesszük” — mondta a polgármester. A luxusadót afféle igazságtevőnek szánhatták, mindenesetre a százmillió forint feletti ingatlanok birtokosainak kiadási oldalán jelenik majd meg.

„Érjük el, hogy minél többen fizessenek egyre csökkenő mértékű adókat” — hangzott el végül az alapvető célkitűzés, dióhéjban.