A Szombathely nyugati részén végrehajtott nagy volumenű szennyvízberuházás nem attól bűzlik, amitől elvileg illenék neki. Talán sokaknak nem újdonság a hír: a hétvégén forgalomlassító demonstráció gyanánt vonultak a Körmendi útra a projekt legalsóbb szintjén dolgoztatott alvállalkozók, miután felettesük összességében 400 millió forintot mulasztott el törleszteni nekik. Többek között ez szolgáltatott sajnálatos alapot arra, hogy az MSZP-SZDSZ parlamenti képviselője összehívja a média képviselőit kedden délelőtt.
Hankó Faragó Miklós a törvényhozás oldaláról talált fogást a témán, és elmondta: az igazságügyi tárca előterjesztésében tavaly ősszel került a parlament elé a 2003. évi, közbeszerzésről szóló törvény módosítását célzó javaslat, amely alapján ha nem egyenlíti ki jogos tartozását a megbízó fél, úgy inkasszó illetné meg a sor végén álló, ki nem fizetett munkásokat.
A jelenleg a közbeszerzési monitoring és reform bizottság tagjaként munkálkodó honatya szerint ezzel mérséklődhettek volna a vállalkozói körbetartozások. (Ahogy államtitkári expozéjában Kondorosi Ferenctől is hallható volt: a törvényjavaslat célja a fizetési fegyelem javítása, az alvállalkozók pozíciójának erősítése.)
Az államot nem érdekli más, csak hogy befolyjon hozzá a bevétel
A törvényjavaslatot augusztusban nyújtották be, októberben kerekedett róla általános vita, decemberben pedig a szavazás következett volna csakhogy a hónap közepén a gazdasági bizottság közbelépésére ez meghiúsult.
Számomra nagyon meglepő módon december 18-án az országgyűlés levette napirendjéről a javaslatot, mert a kormány átdolgozásra visszakérte azt. Nem történt más, mint hogy bizonyos építésügyi nagyvállalkozók lobbija elérte azt a területet, amit nem biztos, hogy helyes elérniük hallottuk. A kisvállalkozók nyugodt éjszakái egy darabig tehát még nincsenek garantálva, bár a politikus még nem tett le abbéli szándékáról, hogy keresztülvigye a javaslatot.
A Nyugat kérdésére, miszerint elegendő-e a közbeszerzési törvény szintjén kezdeni az üzleti morál helyreállítását, hiszen az építőiparban amint abba korábban az Aréna utca 8. felújítása kapcsán mi is belefutottunk sajátos farkastörvények uralkodnak, a képviselő úgy reagált: ezeknek a körbetartozásoknak az egyik legfőbb okozója maga az állam, vagyis az a törvényi szabályozás, amely szerint például egy kibocsátott számla esetén ha nem folyik be a bevétele a számlakibocsátónak - tehát egyetlen fillért nem látott elvégzett munkájából, és egy csomó költséget megelőlegezett másoknak - az áfát még akkor is be kell fizetnie. Az adójogszabályok tehát nem arra ösztönzik az alanyokat, hogy az üzleti tisztességet fontosnak tartsák.
BDF-döntés: ne a pozícióféltés legyen a döntő tényező
A Berzsenyi Dániel Főiskola jövőjével kapcsolatos véleményét sem rejtette véka alá Hankó Faragó: először is felidézte, hogy 2004 áprilisában, Magyar Bálint látogatásakor rég nem látott nagyságrendű hallgatói tüntetést szerveztek a főiskolán, nem kis mértékben az intézmény vezetőinek támogatásával a miniszter ellen, és ezzel közvetve ellene is, mert ő szintén azt hangoztatta: a BDF léte múlik az egyesülésen.
Az akkori egyetlen lehetséges alternatívának, a soproni egyetemmel való szövetkezésnek azonban még az érdemi vizsgálata sem történt meg, engem pedig idegen város ügynökének tituláltak, holott akkor sem, és most sem gondolom azt, hogy idegen érdekeket szolgálna a belátás, amely szerint ilyen intézményi keretek között nincs esély a megmaradásra.
Szerencsére egy utolsó szalmaszálba még kapaszkodhat a BDF, de hogy ez a soproni vagy a veszprémi egyetem lesz, arra holnap derül fény, és maga sem szívesen bocsátkozik esélylatolgatásba. A honatya mindenesetre abban bízik, hogy nem azzal az intézménnyel következik be az egyesülés, amelyik nagyobb önállóságot ígér, hanem azzal, amelynek az egyesülés után erősebbek lesznek a felsőoktatásbeli pozíciói.
