„Ez volt a döntő?” Átjáró 3. Oladon

Később pedig szembesülünk azzal, hogy a zenekarok többsége saját rajongótáborral érkezett, folyamatosan cserélődnek a színpad előtti csápolók. Kis nyomásgyakorlás a zsűrire?

Jó ötletek
Az első kellemes meglepetés a Rimbaud. Az egykori, romantikus francia költőről elnevezett zenekar nagyon fiatal, énekesük kicsit merev, de jó. Versmegzenésítéseik ülnek, a klaszikus rock and roll sémák ellenére. Jó az ötlet, a megvalósítás még csiszolást kíván, de hát, tehetségkutatón vagyunk…

Éppen ezért tűnik meglepetésnek a Gitár Puncs szereplése. Ők már jó néhány komolyabb sikeren is túl vannak, látszik rajtuk a komoly munka. Koreografált színpadi mozgás, ütős vokál. Csak folyamatosan motoszkál bennünk a gondolat, hogy ők már nem egy tehetségkutatóra valók.

„Ez a döntő” – mondja az egyik zsűritag közben, amikor elsétál mellettünk.

„Kis Woodstock”
Mérsékelt sikert arat Hege beharangozója, ami az április 20-i, körmendi Edda és No Thanx koncertet népszerűsíti. Itt viszont a Springsound következik. Merész kezdeményezés egy ilyen mezőnyben, két akusztikus gitár, basszus, és két igazán profi női énekhang. Egy késői hippinek öltözött lány a színpad előtt a padlóra ül, teljesen beleéli magát a countrys dallamokba, az egyik gitáron virág motívum. „Kis Woodstock” mondja mellettünk valaki, persze, ez kicsit túlzás, de tényleg hasonló a fíling.

Egészen a Metrosurfing színpadra lépéséig. Alternatív rockként határozzák meg stílusukat, és valóban. Kemény, határozott rock alap mellett bátran használják a disszonáns akkordokat, komoly a dinamikájuk, jók a szövegek. Meggyőző a produkció, az eddigi legjobbnak ítéljük.

Kane mágus
Sajnos, a Bloodkingdom – finoman szólva – kevésbé meggyőző. A Vérkirályság énekese külcsínre a Hegylakó mozifilmsorozat harmadik részének Kane mágusát idézi, pozitívum, hogy magyar szövegeket próbál énekelni, pardon, hörögni. A death metal stílus próbálkozását látjuk, van még hova fejlődniük. Gyenge a gitárszóló, és zavaró az is, hogy nem használják ki a színpadot, kezdő country zenészeket idézi az egy sorban felállás, az énekes meg sem próbál elszakadni a mikrofonállványtól. Így a végére már unalmasnak tűnik a zúzás.

Nálunk ők a nyerők
Aztán – számunkra – az est legjobb pillanatai következnek. Az In – House Drive – by fellépésével. Dob, gitár, basszus, ének felállás, a tagok láthatóan még nem töltötték be a huszadik évüket. Ennek ellenére igazán kiforrott produkciót láthatunk, komoly hangszeres teljesítménnyel. Először nem is hiszünk a fülünknek, de valóban, a basszus tényleg azt játssza, amit hallunk. Ami egyértelműen igazi virga, nagyon ütős, igényes. A banda Red Hot Chili Peppers utánérzés, de dinamikus, fiatal, modern. Nálunk ők a nyerők.