Ők segítettek a legjobban!

Béry Géza, a Nestlé Hungaria Kft. Bük logisztikai dolgozója, Karitász csoportvezető, önkéntes.
Béry Géza 1983-ban a Székes Főplébániai Karitász csoportja koordinálásával kezdte tevékenységét. 1989-ben segélyszállítmányok gyűjtését és szétosztását szervezte meg.

1991 óta - az Egyházmegyei Karitász megalakulásától - a mai napig hivatalosan tevékenykedik Karitász csoportvezetőként. Teljes elkötelezettséggel áll a rászorulók mellé, velük való kapcsolata példaértékű. Minden lehetséges forrást felkutat, hogy minél több adományt tudjon juttatni a rászorulóknak. A kapott adományokból rendszeresen támogatást biztosít számukra. Bizalommal keresik fel, még a szabadidejében is rendelkezésre áll.

Béry Géza az egyedülállók és rokkantak (mozgássérültek, vakok, siketnémák) ügyét is magáénak tekinti. Éveken keresztül rendszeresen megszervezte számukra a kirándulásokat, zarándoklatokat. A Székesegyház nagyrendezvényein (Szent Márton napja, a doni elesettek istentisztelete, augusztus 20-a stb.) a szervezés oroszlánrészét civil vonatkozásban ő irányítja.
Az évek során számtalan alkalommal végezte – sokszor még éjszaka is – önkénteseivel a segélyszállítmányok fel- és lerakodását. Munkáját szerényen, csendesen végzi.

Stummer Lászlóné, a Regionális Szociális Forrásközpont Kht. Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálata nyugalmazott szociális gondozója.
Stummer Lászlóné, Eszter 1969-ben, az érettségi után kezdett el dolgozni az Egészségügyi Gyermekotthonban. 1971-ben egészségügyi otthoni gondozónő oklevelet szerzett. Húsz évig anyai szeretettel gondozta a rábízott, sérült gyermekeket.
1991-től a Fogyatékkal Élők Napközi Otthonában folytatta munkáját, mely jelenleg a Regionális Szociális Forrásközpont Fogyatékos Emberek Nappali Szolgálata. Életéből 38 évet folyamatosan a szociális ágazatban, a fogyatékkal élő emberekkel való foglalkozásban töltött el. Számára ez nem csupán munka, hanem életszemlélet és hivatás volt.
A fogyatékkal élő gyermekekkel és fiatalokkal történő munkáját szakmai igényesség, szerető gondoskodás és a környezetében élő emberek iránti tisztelet és tapintat jellemezte. Derűs, kiegyensúlyozott személyiségével, a nehézségek megoldásában az összefogást a mások véleményének figyelembevételével oldotta meg. Fiatal, pályakezdő kollégáit több évtizedes munkája során összegyűlt tapasztalataival segítette át a kezdeti nehézségeken. 2006. októberében nyugállományba vonult.

Haraszti István, rokkantnyugdíjas, a Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete vezetőségi tagja.
Haraszti István a Magyar Államvasutaknál dolgozott villamos technikusként, emellett a MÁV Celldömölki Csomópontjának szakszervezeti titkári teendőit is ellátta.
1985. januárjában mozdonyhiba következtében súlyos üzemi balesetet szenvedett, amelynek során gerincvelő-szakadás érte.
1986-ban kapcsolódott be a mozgáskorlátozottak közösségi életébe. 1988-ban a Mozgás­sé­­rültek Vas Megyei Egyesülete Ellenőrző Bizottságának tagja lett, majd a tagság bizalmából 3 ciklu­son keresztül az EB elnöki tisztségét töltötte be, ezután egyesületi vezetőségi taggá választották.
Súlyos mozgáskorlátozottsága ellenére a munkáját mindig önzetlenül, nagy odaadással és pon­tos­­sággal végezte és végzi el ma is.

A „Pálos Károly-díj” II. fokozatát kapta:

Törökné Szivák Éva, az Egyesített Bölcsődei Intézmény Csodaország Bölcsőde vezetője.
Törökné Szivák Éva közel 33 éve dolgozik a bölcsődei ellátás területén. 1974 augusztusában gondozónőként kezdte a Bem József u. 9. szám alatti bölcsődében. 1976. szeptemberétől a Joskar-Ola lakótelepi bölcsődében, 1984. augusztusától a Fogaras úti bölcsődében, 1984. októberétől a Sorok úti bölcsődében, 1985. júliusától a Csodaország Bölcsődében dolgozott beosztott gondozónőként.

1992. szeptember 1-jétől nevezték ki a Csodaország Bölcsőde Vezetőjének.

Munkája során alkalma volt több bölcsődét is megismerni, gyakorlati tapasztalatokat szerezni, melyet a későbbiekben a vezetői munkája során jól tudott kamatoztatni. Ambiciózus, törekvő, határozott vezető. A mindennapi feladatok mellett szívesen vállalja fel a szakmai munkát segítő anyagok kidolgozását. Fáradhatatlanul dolgozik, időt és energiát nem sajnálva az egységes, színvonalas szakmai munka megvalósítása érdekében. A regionális újságban írásai jelentek meg, publikációit az bölcsődék országos szakmai lapjában is olvashatták.

A társintézményekkel való kapcsolata példaértékű, két óvodával együttműködve színesítette a bölcsődés gyerekek hétköznapjait. Jó kapcsolatot alakított ki a szülőkkel és területi képviselőkkel. A szülőket rendszeresen bevonja a bölcsőde programjaiba.
2004-ben egy országosan is egyedülálló bölcsődei tornaszoba kialakításában vállalt jelentős szerepet. Különös gonddal és odafigyeléssel fordul a hátrányos helyzetű gyermekek felé. Szemlélete gyermekközpontú, figyelme mindenre kiterjed, a gyermekek érdekében nem ismer lehetetlent. Színvonalas szakmai munkája során tereptanárként is tevékenykedik, a leendő gondozónőknek szívesen átadja tudását és tapasztalatait.

Török Mária Eszter, a Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családok Átmeneti Otthona szociális gondozója.
Török Mária Eszter 1991. decemberétől - a Szociális Szolgáltató Központ szociális gondozójaként - a professzionális segítői munka mellett kötelezte el magát. Munkáltatója támogatásával szociális gondozó szakképzettséget szerzett. Munkájának fontos része volt az Anya-Gyermek Szállón elhelyezettek segítése.

2003. januárjától, a szálló megszűnésétől a jogutód Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által működtetett Családok Átmeneti Otthonában folytatta a rászoruló gyermekes családok ellátását. Életében a változás zökkenőmentes volt, hisz csak munkáltatója változott, munkaköre azonos maradt.

Korábbi tapasztalataira alapozva, továbbra is építeni lehetett a szociális gondozói feladatellátására. Tevékenységét a családok szükségleteinek megfelelő életvezetési tanácsok adása, a háztartásvezetés gyakorlati ismereteinek átadása, alapvető lakás- és személyi higiénés viszonyok kialakításában történő közreműködés, a gyermekek családon belüli helyzetének javítása, a csecsemő- és kisgyermekgondozásban, nevelésben nyújtott segítség jellemzi.

Máriát a nyitott, őszinte kommunikáció, krízishelyzetben azonnali, gyors beavatkozás, problémamegoldás képessége jellemzi.

A kliensek ügyeit szakmai alázattal kezeli, akik bizalommal vannak iránta, mert képes személyes törődést és szeretetet adni, ugyanakkor tiszteli a rábízottakat azzal, hogy követel is tőlük.
A vezetőkkel és a munkatársakkal nyílt és őszinte, tapasztalataival, emberségével segíti az új kollégákat. Lelkesedése kitartással és rendkívüli teherbírással párosul. Munkáját kezdetektől fogva a pontosság, becsületesség, lelkiismeretesség jellemzi.

A „Pálos Károly-díj” I. fokozatát kapta:

Maurerné Matura Imola, a Szociális Szolgáltató Központ III. sz. Idősek Klubja vezetője.
Maurerné Matura Imola 18 éves korában kötelezte el magát a segítő szakma mellett. Ebben a munkában szerzett szakmai és élettapasztalatát 44 éven keresztül gyakorolta. A szakmában eltöltött idő alatt nagyon sok segítségre szoruló gyermekkel és idős emberrel kötötte össze a sors. Önmagát nem kímélve és szabadidejét is sokszor feláldozva látja el feladatát. A mások szolgálata, a rászorulókról, idősekről való gondoskodás a bensőjéből fakad. Munkaszeretete, lelkiismeretessége példaértékű. Igényesség és önmagával szembeni maximalizmus jellemzi. Kapcsolatteremtő és kapcsolatápoló képessége nagy segítséget nyújt számára az eredményes munkavégzésben.

Szeretettel és odaadással fordul az idősek felé, minden erejével arra törekedve, hogy napjaikat minél színesebbé, változatosabbá és lehetőleg hasznosabbá tegye.

Gyakran családtagjait is mozgósítja egy-egy ügy érdekében. Művészetek iránti vonzódása megjelenik az általa szervezett programokban.

Sokéves szakmai tapasztalatával, a munkához való hozzáállásával és mentalitásával tekintélyt szerzett munkatársai körében. Jó közösségi ember. Nyitott minden új és hasznosítható iránt. Képzéseken, továbbképzéseken szakmai tudását folyamatosan fejleszti és hasznosítja napi munkájában.