Gyerünk, Feri! – Navracsics Tibor szerint ez a kormánykoalíció jövőképe

„Bocsánat a késésért, most húsz perccel tovább tartott az út a 86-oson, mint tíz évvel ezelőtt” – ezekkel a szavakkal érkezett Navracsics Tibor a sajtótájékoztatóra, ahol többek között megtudtuk, hogy 1992 és 1999 között óraadó tanárként oktatott a Berzsenyi főiskolán. „Azóta rengeteget romlott a főút állapota, ezért bízom a kormányzati ígéretekben.” Mármint azokban, amelyek a főutak felújítását tartalmazzák.

A frakcióvezető elmondta, látogatásának célja, hogy ismertesse a párt májusi kongreszusán bemutatott vitairatot. Aztán a országgyűlés ülésére tért rá, ahol a miniszterelnök az elmúlt egy év kormányzati tevékenységét öszegezte. „Pedig már öt éve kormányoz a koalíció”, így érdemes összehasonlítani a 2002-es és a 2007-es mutatókat. Amelyekből megállapítható, hogy az ország nem csak az unió átlagához, hanem a környező országokhoz képest is leszakadóban van. Gyurcsány Ferenc 2004 őszén lett miniszterelnök, azóta nőtt az államháztartási hiány, „a stabilizációra azért van szükség, mert hozzá nem értő módon irányítják az országot”.

„Együtt kell dolgozni”
Navracsics Tibor szerint a koalíció jövőképe kimerül a „Gyerünk, Feri!” megfogalmazásában, ami sovány, helyette inkább a „Hajrá, Magyarország”-ra van szükség. Azaz, „országban, nemzetben kell gondolkodni, nem egy emberben”. A vitairat négy fő téma, az igazságosság, életminőség, köszolgálatiság, versenyképesség köré fogalmazódik meg, és olyan jövőképet nyújt, „ami Magyarország minden polgára számára elfogadható”. Az anyag megmutatja, „merre kell továbblépni”.

Marton Zsolt, a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciójának vezetője a közútfejlesztésekre tért vissza, amelyek vitájában a parlament elfogadta a módosító javaslatokat. „Igenis van értelme a közös gondolkodásnak, annak, hogy a megye országgyűlési képviselői közös indítványokat fogalmaztak meg a 8-as és 86-os főutakkal kapcsolatban.” Viszont volt egy apró momentum, Ipkovich György elutasította a 86-osról szóló közös indítványt, így „két azonos szövegű, de külön javaslat került az országgyűlés elé”. Az egyiket a megye képviselői, a másikat pedig Ipkovits György nyújtotta be, ami „barátságtalan lépés volt, és szükségtelen pártpolitikai szembenállást gerjesztett”.

„Együtt kell dolgozni Szombathelyért és a a megyéért is, és együttműködés kell a város és a megye között is” – mondta Marton Zsolt.

Mesterségesen létrehozott rendszer
Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke szerint a kormány „általában is ellehetetlenítette az önkormányzatokat”, az önkormányzati reform pedig csak súlyosbította a helyzetet. Az elnök megemlítette a „mesterségesen létrehozott” regionális fejlesztési tanácsokat, ami „drágább, költségesebb rendszer”, hiszen működtetése évi 12 millióba kerül. Korábban a megyei elnökök adták rotációs rendszerben a tanács vezetőjét, az apparátust pedig az illetékes megyeháza biztosította. „A Nyugat-Dunántúlon konszenzus volt”, igaz, 2002 előtt a Fidesz-kormány delegálta megbízottjait a tanácsba, de akkor állami pénzeket osztottak el, most viszont uniós támogatásokról döntenek, „amelyekhez tulajdonképpen semmi köze a kormánynak”.

Lehetőség az embereknek?
Másrészt létrehozták a kistérségi fejlesztési irodákat, amelyek működtetését „a Kádár-rendszerhez hasonló módszerekkel bízzák” külsős, olykor politikusi érdekeltségű cégekre, kistérségenként hatmillió forintért, plusz az elnyert pályázati támogatásból származó jutalékért.

„Szomorú, hogy a demokrácia tizenhetedik évében ugyanazokért a célokért kell küzdeni, mint a rendszerváltáskor” – mondta Kovács Ferenc. A bemutatott tanulmány „megpróbálja a célokat a pártpolitika kezéből kiragadni, lehetőséget ad az embereknek a boldogulásra, és arra, hogy a politikusokban letisztuljon az indulat” – fejezte be a megyei közgyűlés elnöke.

Navracsics Tibor a sajtótájékoztató után részt vett a megyei közgyűlés Polgári Együttműködés, és a városi képviselő-testület Fidesz-KDNP képviselőcsoportjainak közös frakcióülésén. Előtte azonban interjút adott a nyugat.hu-nak, amit rövidesen olvashatnak.