„A szemétégetőt csírájában kell elfojtani” – Szentgotthárdra vetül a politika árgus szeme

Nem hiába hívták fel a meterológusok a figyelmet az afrikai, forró égövi levegő érkezésére, igazi kánikulában vártuk a szentgotthárdi termálfürdő előtt a bizottsági tagokat. Pontos időben viszont csak Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter érkezett, akire rákészültek a Pronas szervezet tagjai: szokásos sárga pólójukban várták a tárca új irányítóját, előttük pedig a határ közelébe tervezett hulladékégető papírból készült makettjét borzolta az enyhe szellő, néhány „Szentgotthárd” és „Őrség” feliratú kereszt mellett.

Fodor Gábor rutinosan kezelte a helyzetet, meghallgatta a civilek kérését, miszerint a minisztérium érje el, hogy a határtól távolabb építsék fel az égetőművet. Aztán kijelentette, örül a civilek közreműködésének, kérte, hogy a jövőben egyeztessenek az akciókról, és legyen köztük állandó információáramlás. Azért kicsit meglepődött, amikor az egyik aktivista elmondta, a demonstráció célja, hogy „hamvába haljon a terv”.

Ne legyen nagy a lángja
„Csak nem akarják felgyújtani?” – kérdezte. „De igen.” – így a válasz, mire a miniszter azt kérte, „ne legyen nagy a lángja”. Először nem is lett, nehezen gyulladt be a papírmasé makett; mire lángra kapott, a politikusok a fürdő aulájában várták a bizottságot, ami jó húsz perccel az előre bejelentett kezdés után meg is érkezett.

Katona Kálmán elnök gyors nyilatkozatot adott, amelyből megtudtuk, hogy a hulladékégető ügyében egy osztrák parlamenti képviselő helyi népszavazást kezdeményezett, azt is, hogy az osztrák környezetvédelmi bizottság berendelte a környezetvédelmi és a gazdasági minisztert, elnökük pedig „szokatlanul kemény hangnemet” használt velük szemben. A bizottság pedig az érvényes környezetvédelmi rendelkezések betartására szólította fel a tárcák vezetőit.

Kész tervek a megoldásra
A magyar országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ülése számunkra kissé kaotikusnak tűnt, a lényeg azonban tisztán látszott: teljes egyetértés a Rába szennyezés, a Lapincs sóterhelés és a hulladékégető ügyében. Miután átvették az önkormányzat őrségi tökmagolajat és mézes pálinkát tartalmazó („ezek is az Őrség értékei” – mondta közben Viniczay Tibor polgármester) ajándékcsomagjait, Fodor Gábor engedélyt kapott arra, hogy ülve maradhasson, és utasítást, hogy levegye a zakóját.

A miniszter a legújabb fejleményekről számolt be. Elmondta, hogy a „magyar politika határozottabb fellépése következtében változott az osztrák fél álláspontja”, aminek legfőbb jele, hogy az osztrák kormány elismerte saját felelősségét a Rába-ügyben. „Úgy tűnik, Ausztria hajlandó aktívan fellépni és anyagilag is hozzájárulni” a szennyezés megszüntetéséhez – hallottuk. A nemrégiben felállított osztrák-magyar akciócsoportnak most a konkrét technikai megoldásokra kell javaslatot tennie. A csoport június 21-én, csütörtökön Bécsben tartja következő ülését, ide a magyarok kész tervekkel érkeznek. „Ha kell, letesszük saját javaslatainkat” – mondta Fodor Gábor.

„Ne lépjünk át a durvaság színterére”
A miniszter szerint a hulladékégető más megoldást kíván, mivel a terv még csak az előkészítés szakaszában van. A vélemények kinyilvánításának határideje június 27-e volt, a tárca viszont kérte annak meghosszabbítását július 16-ig. „Kérek mindenkit, hogy a minisztérium honlapján elérhető koncepcióról mondja el véleményét, de ne lépjünk át a durvaság színterére”. Azzal ugyanis az eddig elért eredmények kerülnek veszélybe.

Fodor Gábor szerint a megoldás abban van, ha sikerül közös érdeket találni ahhoz, hogy máshol épüljön meg az égetőmű. A miniszter kijelentette: az ügy „fontos civil és és nemzetbiztonsági problémát” jelent. Katona Kálmán szerint viszont a három ügyet (Rába-habzás, Lapincs sóterhelés, hulladékégető) egy csomagként kell kezelni, mert fennáll a lehetősége, hogy ha az egyiket sikerül megfelelő módok kezelni, akkor az osztrákok „teljes megoldásról fognak beszélni”.

„Nem a hulladékégetés a megfelelő eljárás”
A bizottsági ülés ettől kezdve inkább fórumhoz kezdett hasnlítani. Elsőként Szőnye Ildikó, az Élőlánc Magyarországért mozgalom szombathelyi képviselője kért szót, aki szerint teljesen át kellene gondolni a hulladékgazdálkodás rendszerét. A környezetvédők ugyanis magát az égetést is kritizálják, úgy vélik, „nem a hulladékégetés a megfelelő eljárás”, mivel léteznek egyéb, környezetbarát megoldások is.

Fodor Gábor szerint valóban stratégiában kell gondolkodni, de az égetőmű ügyében „korlátozottak a magyarok lehetőségei”. A miniszter ezek után távozott, mint mondta, „más programokon kell résztvennie”.

Woki Zoltán, a Pronas elnökségi tagja az egész ipari parki fenyegetésre hívta fel a figyelmet, elmondta, jelenleg is működik a határ mellett biomassza erőmű, celluloid-üzem, a tervekben pedig biogáz, bioetanol előállítása is szerepel. Katona Kálmán gyorsan kijelentette, a bizottság nem foglalkozhat azzal, hogy a tulajdonos milyen tevékenységeket végez egy ipari parkban. „A telhetetlenség is egy bűnkategória” – jelentette ki. „A szemétégetőt csírájában kell elfojtani” – tette hozzá, „a két tárca meg fogja oldani kérdést”.

Vissza az Őrségi Nemzeti Parkot!
Az elnöki figyelmeztetés ellenére újabb „off-topic” hozzászólás érkezett, Szinetár Csaba, a Fertő-Hanság-Őrség Nemzeti Park tudományos munkatársa érdeklődött, hogy mikor állítják vissza az önálló Őrségi Nemzeti Park intézményét. Katona Kálmán számunkra kisebb meglepetést okozva bejelentette, a közeljövőben a bizottság napirendre tűzi a nemzeti park „oktalan átszervezését”. Ezzel viszont várni kell, mert „adagolni kell a miniszterre zúdított feladatokat”.

Aztán már csak annyi volt hátra, hogy ismertessék a bizottság által megfogalmazott országgyűlési bizottsági javaslatot, amelyről június 25-én, hétfőn szavaz a parlament, az elnök szerint pedig „kilencvenkilenc százalékos támogatást élvez”. És még egy esemény, Szőnye Ildikó átadta három környezetvédelmi szervezet petícióját, amelyhez többen is csatlakoztak már.