Népszavazzon a Nyugattal! – „Hétigen-nemes” szavazásunk

Kezdjük a legvégén: a nyári uborkaszezonban a média lecsapott a népszavazási hercehurcára, amelynek hatására az elmúlt napokban köztársaságunk polgárai ráéreztek a demokratikus össznépi kérdeztetés ízére. Egyesek például beadványukban arról szeretnék országunk lakóit megszavaztatni, hogy ne kelljen fizetni a kenyérért, vagy a tejért, mások viszont a sört szeretnék állampolgári jogon ingyenbe kapni… Mi semmilyen extra kísérlettel nem rukkolunk elő, csupán, nem megvárva az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai határozatát, mind a Fidesz, mind Kálmán László nyelvész kérdéseit megválaszolhatóvá tesszük. Lehet igenelni, vagy nemelni.

A Fidesz, az OVB és az Alkotmánybíróság huzavonája
A „hétigenes” népszavazás ötletével még Orbán Viktor rukkolt elő a Fidesz tavalyi, október 23-i nagyrendezvényén. A Gyurcsány kormányzat reformként beharangozott megszorító lépéseit kívánta ily módon, demokratikus eszközökkel leszavaztatni. (A háttérben – ki ne emlékezne rá – a Fidesz részéről egy elvesztett választás, a szocialisták puttonyában a balatonöszödi Gyurcsány-beszéd, valamint a Kossuth-téri forradalmárok őszi utcai hősködései álltak.)

Az OVB első körben, még novemberben a kórházprivatizációra, a gyógyszerforgalmazásra, valamint termőföldvásárlásra vonatkozó népszavazási kezdeményezésre rábólintott, négy témakört – a tandíj, a vizitdíj, a nyugdíjasok munkavállalása és a kormánytagok költségvetési hiányért viselt felelőssége – viszont visszadobott.

A Fidesz azonban nem hagyta ennyiben a dolgot: az el nem fogadott kérdésekkel bekopogtatott az Alkotmánybírósághoz, ahol március idusán az OVB döntése mellett is, meg ellene is állást foglaltak. Áprilisban aztán az OVB újra elutasította az ellenzéki párt népszavazási kérdéseit. Akkor külön szavaztak a határozatban szereplő indokokról, majd: a jövőbeni költségvetésekre történő korlátozó hatása, az egészségbiztosítási alap fokozott alkotmányossági védelme, valamint az Alkotmánybíróság által még nem értelmezett burkolt alkotmánymódosítás miatt újra csak elutasították. A Fidesz ezek után ismét az Alkotmánybírósághoz fordult, amely június 5-én semmisítette meg az OVB megtagadó határozatát. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanis mind a három kérdés népszavazásra bocsátható.

Ha tudják még követni…
Az OVB anno három kérdést fogadott el, ezeket: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?”, „Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?”, „Egyetért-e Ön azzal, hogy a - 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint - családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”.

A kérésekre az aláírásgyűjtési határidő múlt hét hétfőn járt le. A törvény értelmében eddig az időpontig más nem is kezdeményezhetett népszavazást-e tárgyban. A határidő lejárta után Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Szijjártó Péter szóvivő múlt hét kedden ezért ismét benyújtotta őket az OVB-hez.

Az ellenzéki párttal azonban szinte egy időben egy ismeretlen személy a Fidesz népszavazási kérdéseivel azonos témájú, de ellentétes értelmű beadvánnyal is bezörgetett az OVB-hez. Az „elkövető” – amint ez jogsértő módon kiszivárgott – Kálmán László nyelvész volt, aki magánemberként nyújtott be a Fidesszel ellentétes előjelű népszavazási kérdéseit. A nyelvész több helyütt is nyilatkozta: nem ért egyet a Fidesz által feltett kérdésekkel, némelyiket teljesen feleslegesnek gondolja, nyelvileg sincsenek jól megfogalmazva. A nyelvész szerint a legnagyobb ellenzéki párt akciójának célja, hogy megingassa az alkotmányos berendezkedésbe vetett bizalmat. Kálmán László szerint komolytalan a Fidesz felvetése, hogy a szocialista párt állna mögötte.

Ki volt a gyorsabb?
Szikinger István alkotmányjogász a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt nyilatkozta, hogy az azonos kérdések esetében attól függ melyiket hitelesíti az OVB, hogy melyik érkezett be előbb. A Fidesz újra benyújtott három kérdése esetében tehát ha azokat megelőzve nyújtották be az ellenkező értelemben megfogalmazott, ugyanarra vonatkozó kérdéseket, előfordulhat, hogy azokat hitelesíti az OVB, és a Fidesz kérdéseit nem.
A Fidesz információja szerint pedig, olvashatjuk több helyütt is, egy perccel sikerült beelőzniük.

Bukja a Fidesz a népszavazást?
Az OVB holnap ül össze, hogy megtárgyalja egyebek mellett a Fidesz népszavazási kezdeményezését, és az állítólag egy perccel később befutott ellentétes tartalmú kérdéseket. Ám akárhogy is dönt a testület, arról az Alkotmánybíróság csak az augusztus 20-áig tartó nyári szünet után tárgyal.
Paradox módon akár az is előfordulhat, hogy az OVB akár mindkét kezdeményező kérdéseit is elfogadja. Csak győzzük pénzzel, fizessük a sok „önkéntes” aláírásgyűjtőt, és a zenés-táncos politikus-dáridós, nagyszínpados kampányhaknit. Akkor már tényleg, hetedik kérdésként szavazzunk arról is, hogy a napi betevő (fél kiló kenyér, 1 liter tej és a 1 üveg sör) minden magyarnak állampolgári jogként ingyen járjon…