A Corvinus egytem Korrupciókutató Központja most hozott nyilvánosságra egy kutatást, amelyben a 2009 és 2016 közötti közbeszerzéseket vizsgálták. A központ összesen 151 457 szerződés fésült át, és különböző módszerekkel próbálták megállapítani, hogy azok mekkora korrupciókockázattal bírtak. Meglepő eredményekre jutottak.
Megfigyelték, hogy 2016 egy nagyon furcsa év volt. Az EU támogatta közbeszerzések száma csökkent, ugyanakkor több volt a pályázó egy-egy projektre. Ez azért érdekes, mert minél kevesebb a pályázó egy közbeszerzésre, annál nagyobb a korrupcióveszély. A központ szerint ez a 2015-ös közbeszerzési törvényhez kapcsolódik, ami ugyan valamennyit javított a pályázási kedven, viszont még nagyobb játszóteret biztosított a korrupció számára.
Mindig gyanús, ha csak egy jelentkező van
Ez megfigyelhető abban, hogy 2016-ban a közbeszerzések 26 százalékát tették ki azok, amelyekre csak egyetlen pályázó akadt. Az ilyen tenderek mindig korrupciógyanúsak, hiszen ilyenkor nincs lehetőség a versenyre, sem arra, hogy egy olyan pályázat nyerjen, amelyik esetleg kedvezőbb áron kivitelezne egy tervet. Ez pedig látszik abban is, hogy a korrupciógyanús kiírások aránya 44 százalékra nőtt a 2015-ös 30 százalékról.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy 2009 és 2015 csökkent a verseny, viszont 2016-ban egy kicsit növekedett. A központ pedig még arra is fényt vetett, hogy az EU-s pályázatok iránt általában kisebb az érdeklődés, mint a magyar tőkéből finanszírozott közbeszerzésekre, tehát az EU-ból érkező pénzek könnyebben lesznek a korrupció áldozatai.
A közbeszerzések 60 százalékát túlárazták
A túlárazásokat úgy lehet a legkönnyebben kiszűrni, ha a kerekítéseket figyeljük. Az elmúlt három évben ugyan csökkent ezeknek száma, de még így is hatalmas az arányuk. Több, mint 60 százalék.
A kerekített számok léte azért baj, mert így egy-egy pályázat kivitelezése drágább lesz, mint amit a kormány jósolt. Ha lenne verseny, akkor a pályázók úgymond egymás alá licitálnának. Így a legkedvezőbb ajánlat nyerhetne, a kormány pedig spórolhatna a magyar és az EU-s adófizetők pénzével.
Az EU-s pénzek előbb eltűnnek
A központ elemzése kimutatta, hogy az EU-s tenderek többször esnek a korrupció áldozatává. Már megemlítettük, hogy az EU-s projektekre kevesebb a jelentkező, többször kerekített értékekkel dolgoznak, tehát nagyobb a korrupció gyanúja. Az elemzés szerint kijelenthető, hogy a kormány tudatosan ment neki az EU-s pályázatoknak, ezzel pedig az egész országot korrupció-barátabb hellyé tették.
A legnagyobb kerekítések egyébként a számítástechnikához kötődő pályázatoknál voltak, a legkisebbek pedig az építési tendereknél.
2 - 3 ezer milliárdnak veszett nyoma
A központ végül összeszámolta, hogy nagyjából mennyibe fájhatott az embereknek a korrupció 2009 és 2016 között. Ezt úgy csinálták, hogy a becsült nettó értékek és a kivitelezések tényleges ára közötti különbséget vizsgálták. Az így kapott értékeket összeadva kijött, hogy valahol 2,090 - 3,300 ezer milliárd forint közötti összes folyt le a lefolyóban. Hogy szemléltessük, hogy ez mekkora pénz; ahogyan arra a 444 rámutatott,
az eltűnt pénz összege meghaladja a paksi bővítés teljes árát.
A Korrupcióellenes Központ teljes jelentését ide kattintva találja.
