A Brenner-villa históriája – Miért áll évek óta üresen Szombathely luxuskaszinója?

Szőkefölde és a prateri múlt
Első utunk a könyvtárba vezetett, ahol az egykori Brenner villáról bő részletességgel a „Vas megye múltjából III. c. Levéltári évkönyvben (Szerkesztette:Kiss Mária) találtunk anyagot. Brenner János cikkét, amely „A szombathelyi Prater a századforduló idején” címmel 1986-ban jelent meg. Ebből többek között megtudhatjuk, hogy a nyolcvanas években a villát övező park még a Puskin-liget nevet viselte, maga az épület pedig meglehetősen romos állapotban állt. Egy ideig az Orlay-Fürst Szakiskola használta, aztán szocialista divat szerint idősek napközis-otthonává kívánták átalakítani.

A villa Szombathely egykor legnagyobb feudális eredetű világi földtulajdonán, a Szőkeföldi birtokon állt. Maga a kúria és a környező park, valamint az 1935-ben lebontott gazdasági épületek is ehhez az állítólagos középkori eredetű birtok-állományhoz tartoztak. Szőkeföld Szentmárton és Szőllős községek között helyezkedett el: „keleten a mai teherpályaudvar szélét közelítette meg, nyugaton pedig a Gyöngyös határolta. Ezenkívül a birtokhoz szántók tartoztak a Százholdon és egy erdődarab Újperint és Nárai között, továbbá két malom a Gyöngyösön: felső prateri és az alsó négyesi malom.”
A Prater név a múlt század második felében feledésbe merült, a tulajdoni viszonyok alapvető megváltozásával később a Szőkeföld neve is kikopott a köztudatból.

Tulajdonosok: Batthányiaktól a Brennerekig
A birtokot Brenner János építész (1847- 1908) a stájerországi puntigami sörgyártól vette meg. Korábban a Batthányiaké, majd a velük házassági kapcsolatba került Montenuovo családé volt. Brenner János halála után a fő örökös Brenner Tóbiás szombathelyi polgármester (1850 – 1919) lett, majd a polgármester özvegye és leszármazottai kezébe, majd 1935 után a város tulajdonába került. A szőkeföldi területeket eztán felparcellázták és beépítették: létrejött a Brenner telep, főként családi házak épültek ide. A kúriából eztán közintézmény lett: tankerületi főigazgatóság, majd úttörőház, diákotthon és iskola.
A park pedig nyilvános zöldterületté vált, korábban Brenner-park, majd Puskin-liget, ma Gayer park néven. Magának a parknak a korabeli leírások szerint nem volt különösebb kertépítészeti jelentősége, de ez a legrégebbi eredetű és növényállományú közpark Szombathelyen. Itt állt 1901-ben az első szombathelyi teniszpálya is. Déli irányban azonban a víztorony szabad területe már nem tartozott hozzá. Itt a századforduló környékén egy terepmélyedésben – melyet a Gyöngyös vizével lehetett feltölteni egy zsilipen át – jégtermelés folyt, részben házi vermelésre, részben eladásra.
A Szőkeföld egykori birtok-együttesén 1960 után többszintes lakóépületeket is emeltek, a Joskar-ola városrészt.

A szerény vidéki földesúri kúriából veretes polgári villa lett
A Brenner-villa magja, vagy elődje már 1813-ban létezett: többszöri átépítés és bővítés során nyerte el az 1908 évi, és máig megmaradt képét. A feltételezések szerint az épület eredetileg keskenyebb volt, és alapelrendezésében a 18-19. századi szerény vidéki kúria mintáját követte. Déli oldalán nyitott, oszlopos tornáccal, amelyről középen a nappali tartózkodás helyiségei, jobbról a konyha és a gazdasági helyiségek, balról pedig a hálóhelyiségek nyílhattak. Ez az állapot állhatott fenn az 1880-as évek végéig, amikor Brenner János átépítette. Ezt követően az első ütemben épülhetett a központi funkciójú hall, kétoldalt csatlakozó helyiségekkel. Második ütemben pedig (1906-1908) kialakították az épület mai, végleges tömegét. A korabeli leírások szerint egyes helyiségek alapterülete jóval meghaladta a korabeli polgári lakások szokásos léptékét: a szalon 54 m²-es, az ebédlő 42 m²-es, a dohányzó 35 m²-es volt.