Évente háromezren kérnek tanácsot a szolgálattól
Már olvashatták Gyimesi József, az Együtt Szombathelyért Egyesület elnökének nyílt levelét Kényeztető hétvége közpénzből? 2009. December 01. 19:05 , melyben a következőre kéri Prugberger Emilt, az Egészségügyi Szakmai Bizottság elnökét: adjon tájékoztatást arról, hogy a lelkisegély szolgálatot működtető Telehumanitás Szombathelyi Mentálhigiénés Egyesület mire fordítja azt a kétmillió forintot, amivel a város évente támogatja. Gyimesi József elsősorban azt szeretné tudni, hogy hasznára vált-e az egyesületnek az a hétvége, melyet 10 munkatársuk Zalakaroson töltött el 400 ezer forint értékben.
Prugberger Emillel telefonon beszélgettünk az ügyről. A politikus elmondta, hogy nem neki és nem is a bizottságnak kellene címezni a levelet. Ha Gyimesi József bármiféle rendellenességet tapasztal a Telehumanitás pénzügyi beszámolójában, azzal a város jegyzőjéhez vagy az Állami Számvevőszékhez forduljon.
A bizottság elnöke kiemelte azt is, hogy a lelkisegély szolgálathoz évente 3000 telefonhívás fut be, vagyis naponta 8-10 ember veszi igénybe a szolgáltatást. A betelefonálók olyan emberek, akiknek nincsenek hozzátartozóik, akikhez fordulhatnának, de még mielőtt öngyilkosságot követnének el, egy segélykiáltást még megengednek maguknak.
Egy telefonálás gyakran az utolsó segélykiáltást jelenti
Ezek a segélykiáltások érkeznek a lelkisegély szolgálathoz, és ha csak egy ember életét is sikerül megmenteni, akkor már rendkívüli tettet hajtottak végre a munkatársak. Prugberger Emil szerint hihetetlen szakértelem kell az ilyen krízishelyzetek kezeléséhez, hiszen nem lehet hasra ütve osztogatni a tanácsokat. Ezért ez olyan tevékenység, ami állandó pszichikai és szakmai felkészültséget, továbbképzést igényel.
Vagyis az ESZE elnöke által említett tréning mindenképpen szükséges a munkájukhoz. Nem is beszélve arról, hogy a lelkisegély szolgálatban dolgozók nagy része özvegy, akik ebben a tevékenységben találták meg az életük értelmét, és ezt elhivatottsággal végzik. Másrészt ezért fizetést sem vesznek fel, hanem társadalmi munka keretében segítenek a rászorulóknak.
Prugberger Emil azért azt érdekesnek tartja, hogy amikor az Egészségügyi Szakmai Bizottság februárban megtárgyalta a civil szervezet beszámolóját, azt nyolc szavazattal el is fogadta. Az igennel voksolók között pedig ott volt Tulok Patrícia is, akit Gyimesi külső szakértőként delegált az ülésre.
„A támadás nekem szólt, nem pedig az egyesületnek”
Akkor a bizottság korrektnek és dicséretesnek tartotta a beszámolót, és ez ellen semmilyen kifogás nem is merült fel. A szolgálat elszámolt a kiadásaival, de a számlák vizsgálata nem a bizottság, hanem a hivatal dolga.
A szakmai bizottság egyébként tegnap is tárgyalta a lelkisegély szolgálatot működtető egyesület tevékenységét, ahol az ESZE képviseletében senki nem jelent meg, Tulok Patrícia (aki Gyimesi unokahúga) éppen Bécsben volt. Mindemellett a bizottságon kívül az országos lelkisegély szolgálat is elismerte korábban az egyesület munkáját.
A politikus szerint Gyimesi József a levélben felsorolt észrevételeivel árnyékra vetődött, és a lelkisegély szolgálat munkatársaiba taposott Prugberger Emilen keresztül, ami ízléstelen dolog. Ezen kívül pedig a levél durva és egy cseppet sem átgondolt.
A szakmai bizottság elnöke így összegezte véleményét:
A támadás nem az egyesületnek, hanem nekem szól. Tiszteletben tartom Gyimesi József éberségét és a közpénzek feletti felügyeletét, de ezúttal mellényúlt.
