Az események és közlések kronológiája:
2000. augusztus 14.:
Az orosz haditengerészet szóvivője bejelentette: műszaki hiba miatt egy orosz atomtengeralattjáró kénytelen volt a tengerfenékre ereszkedni a Barents-tengeren. A fedélzeten tartózkodó személyzet létszámáról különböző számokat közöltek orosz hivatalos és nem hivatalos források, ezek 103 és 130 fő között ingadoztak, egy, a sajtó által később közzétett névsor 113 nevet tartalmazott.
Egy orosz szakértő augusztus 14-i nyilatkozata szerint a baleset 13-án következett be, de 15-én Vlagyimir Kurojedov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka bejelentette, hogy 12-én délelőtt történt. Mint kiderült, a Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró, tömege 13 900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktora van, 24 manőverező robotrepülőgépet (cirkáló rakétát) rakétát hordozhat. Az atommeghajtású tengeralattjáró 1995 januárjától van hadrendben, és éppen az Északi-tengeri Flotta hadgyakorlatán vett részt. Orosz források közölték: nukleáris baleset nem fenyeget, de a reaktorok leállítása miatt nincs áram a fedélzeten. Az ITAR-TASZSZ szerint a Kurszk a tisztázatlan ok miatt bekövetkezett baleset során pillanatok alatt 108 méteres mélységbe, a tengerfenékre süllyedt, s még a mentőbójákat sem volt ideje kiengedni. Vlagyimir Kurojedov tengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka "súlyosnak" nevezte a helyzetet, s az elérhető összes mentő egységet a helyszínre vezényelte.
2000. augusztus 15.:
Oroszországnak amerikai, francia és brit részről is segítséget ajánlottak a mentéshez, de az orosz hadiflotta ezt elutasította. Kurojedov szerint robbanás vagy ütközés okozhatta a balesetet. Ilja Klebanov orosz miniszterelnök-helyettes, a szerencsétlenség vizsgálására alakult bizottság vezetője nem tartotta kizártnak, hogy egy világháborús akna robbanása idézte elő a katasztrófát. Moszkvában közölték, hogy az Északi Flotta 15 hajójának részvételével megkezdődtek a Kurszk legénységének kimentésére irányuló munkálatok, de az erős szél és a tengeráramlatok miatt sikertelenül kísérleteztek egy mentőkapszula lebocsátásával. Orosz katonai küldöttség tárgyalt a NATO brüsszeli főhadiszállásán arról, hogy a NATO milyen eszközökkel tudna a Barents-tengerben elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjáró mentéséhez hozzájárulni. A felszínen újabb hét mentőhajó csatlakozott az orosz flotta 15 egységéhez, de a hajók nem tudtak a viharos erejű szél miatt lehorgonyozni.
2000. augusztus 16.:
Augusztus 21-ig folytatódtak a mentési kísérletek a mentőhajóról leengedett búvárharanggal és hivatásos búvárokkal, de eredménytelenül. A mentésben részt vevő egységek 16-án reggel már nem észleltek "akusztikus jeleket" a Kurszk belsejéből, de este ismét kopogást véltek hallani. A szerencsétlenséggel kapcsolatos első nyilvános közlésében Vlagyimir Putyin államfő védelmébe vette azt az orosz álláspontot, hogy nem kértek rögtön külföldi segítséget. Az orosz haditengerészet négy nappal a baleset után bejelentette: elfogad brit és norvég segítséget a mentésben. A brit LR5 mélytengeri mentőegységet elindították a helyszín felé. (folyt.)
2000. augusztus 17.:
A helyzetet "csaknem katasztrofálisnak" minősítette Mihail Kaszjanov orosz kormányfő. A francia hírszerzés szerint a tengeralattjárón 12-én történt robbanás, ezután a manővereket leállították, és a Kurszk mentését haditengerészeti gyakorlatnak álcázva már 13-án megkísérelték. A balesetet csak a mentési próbálkozás kudarca után jelentették be. A brit védelmi minisztérium közölte: a hajó bal oldalán fekszik a tengerfenéken és súlyos sérülések látszanak rajta a hajóorrtól a központi toronyig. Orosz haditengerészeti küldöttség érkezett a NATO központjába, hogy a mentés lehetőségeiről tárgyaljanak.
2000. augusztus 18.:
Ilja Klebanov, a szerencsétlenség kivizsgálására alakult kormánybizottság vezetője bejelentette: a Kurszk hatalmas lékeket kapott az orr-részen, miután "egy ismeretlen eredetű, hatalmas vízkiszorítású külső tárggyal ütközött". A Komszomolszkaja Pravda nyilvánosságra hozta a Kurszk legénységének (mindaddig titkosított) listáját, eszerint a tengeralattjáró fedélzetén 113 ember (46 tiszt, köztük a flotta vezérkarának öt magas rangú parancsnoka, 45 altiszt és 22 matróz) volt a baleset idején. Vlagyimir Putyin orosz államfő reménytelennek minősítette a helyzetet, s kijelentette: a tengeralattjáró legénységének megmentésére "kezdettől igen csekély volt az esély". Putyin első alkalommal kényszerült magyarázkodásra, amiért több mint egy hétig nem jelent meg a mentés színhelyén és szabadságát sem szakította meg. A norvég katonai felderítés szakértői szerint két robbanás okozta a Kurszk elsüllyedését: az első a hajót érő torpedótalálat, a második pedig a vízi járműn belüli detonáció volt. Vjacseszlav Popov tengernagy, az orosz Északi Flotta parancsnoka - elsőként az orosz illetékesek közül - nem zárta ki annak lehetőségét, hogy nem külső behatásra, hanem "belső okból" következett be a Kurszk elsüllyedését okozó robbanás.
Igor Digalo, az orosz haditengerészet szóvivője megerősítette, hogy a reaktort sikerült lefojtani, sugárszennyezés nem fenyegeti a környezetet, nukleáris fegyver pedig nem volt a Kurszk fedélzetén.
Az orosz kormány gyorssegélyt utalt ki a Kurszkon rekedt legénység hozzátartozóinak.
2000. augusztus 19:
A Szevodnya című orosz lap szerint a Kurszk amerikai vagy brit tengeralattjáróval ütközött, a NATO egységét állítólag bemérte a Nagy Péter cirkáló, s a külföldi mentőbóják jelenléte is erre utal.
A baleset körülményeit kivizsgáló kormánybizottság jelentése szerint nagy erejű robbanás történt a Kurszk fedélzetén, miután a tengeralattjáró tisztázatlan okból elsüllyedt a Barents-tengeren. A robbanás megsemmisítette a nyomokat, amelyekből következtetni lehetne a katasztrófa elsődleges okaira.
Mihail Mocak altengernagy, az orosz Északi Flotta vezérkari főnöke kijelentette: alig van esély, hogy túlélőket találjanak. Az orr-részben rekedt 43 tengerész a baleset első perceiben életét vesztette, a farokrészben rekedt tengerészek a hét elején kopogtatásukkal azt adták hírül, hogy szivárog a víz és nincs levegő.
2000. augusztus 20.:
Norvég búvárok ereszkedtek le a Barents-tengeren elsüllyedt Kurszk orosz tengeralattjáróhoz. Az orosz illetékesek úgy nyilatkoztak, hogy a Kurszk hátsó vészkijáratának nyílászárója is megsérült, így az orosz mentőakciók eleve kudarcra voltak ítélve. A norvég búvárok szerint viszont a zsilipkamra ép volt. A búvárok a hajótest vizsgálata során nem találtak olyan részt, ahol a belső nyomás kisebb lett volna a külső tíz atmoszféránál.
Ilja Klebanov orosz miniszterelnök-helyettes, a baleset okait vizsgáló kormánybizottság vezetője közölte: a Kurszk nyolcezer tonnás tárggyal ütközött a felszínen vagy közvetlenül a vízfelszín alatt. Súlyosan megsérült a tengeralattjáró elülső része, a tengerfenékre történt becsapódáskor a tatrész és a hajótörzs középső része is jelentősen megrongálódott.
2000. augusztus 21:
Az erősödő bírálatok hatására a hatóságok központosították a közvélemény tájékoztatását, az orosz sajtó csak az illetékes kormánybizottságon és a szeverodvinszki flottaparancsnokságon keresztül juthat hivatalos tájékoztatáshoz és információkhoz, a helyszínen csak az állami televízió forgathat.
A védelmi minisztérum egy magas rangú, név nélkül nyilatkozó illetékese szerint Putyin államfőnek már közvetlenül a baleset után azt jelentették, hogy a Kurszk tengerészeinek többsége azonnal meghalt.
A norvég búvároknak sikerült kinyitni a Kurszk kilencedik részlegének zsilipjét és egy halott tengerészt találtak.
Az Északi Flotta vezérkari főnöke a RIA orosz hírügynökség jelentése szerint megerősítette, hogy nincs túlélő a Kurszkon. Az Északi Flotta sajtószóvivője bejelentette, hogy Oroszországban mindenképpen országos gyászt rendelnek el a Kurszk vesztével összefüggésben.
Orosz és norvég részről egyetértettek a további mentőakció értelmetlenségében, de a szóvivő szerint még csak később születik végleges döntés arról, hogy ennek ellenére mégis megkisérlik-e norvég és orosz együttműködéssel a hajótörzs hetedik és nyolcadik részlegének átkutatását esetleges túlélők után.
A nap során a tragédia lehetséges okairól is újabb feltevések születtek. Csecsen felkelők internetes honlapján, jelentették be, már szombaton az az állítás jelent meg, hogy öngyilkos csecsen merénylő süllyesztette el a Kurszkot.
Egy feltehetően brit tengeralattjárónak a Kurszktól 330 méterre talált darabjai alapján orosz katonai források brit tengeralattjáróval való ütközés lehetőségét vetették fel. A brit védelmi minisztérium cáfolta, hogy a térségben brit tengeralattjáró tartózkodott volna, és felszólított a szóbanforgó tengeralattjáró-alkatrész bemutatására. Az orosz Északi Flotta szóvivője azzal határolta el magát a brit tengeralattjáróval való ütközés feltevésétől, hogy a szóbanforgó darabok akár évek óta heverhettek a tenger mélyén. Szerinte viszont ütközés történt egy kisebb, 8-10 ezer tonna vízkiszorítású víz alatti objektummal, amely sokkal kisebb és jóval nagyobb manőverező képességű az orosz tengeralattjárónál, ezért nem tudták bemérni az orosz flottagyakorlaton részt vevő hadihajók.
(MTI)
