A múlt héten öt területi kamarai elnök aláírásával jelent meg egy nyílt levél A Vas megyei elnök is lemondatná a Kereskedelmi és Iparkamara országos elnökét, Nagy Eleket September 17. 09:59 , amelyben felszólítják Nagy Elek elnököt és az operatív vezetőket, hogy mondjanak le, mert tevékenységük nehéz helyzetbe hozza a kamarát. A levél megjelenése utáni napon Cseri József, a Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke válaszolt kérdéseinkre a Nyugat-podcastban 
Elvesztette a bizalmunkat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, de nem akar lemondani September 18. 15:20 , most pedig a soproni kamara vezetőjével, Horváth Vilmossal beszélgettünk.
Ön is aláírta azt a petíciót, amely az országos kamara elnökének és operatív vezetésének lemondását sürgeti. Miért tartotta ezt fontosnak?
Igen, aláírtam. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként felelősséget érzek azért, hogy ez a nagy múltú köztestület ne jusson olyan helyzetbe, amilyen most kirajzolódni látszik. Közel három évtizede veszek részt a kamara munkájában, ezért fontos számomra, hogy megőrizzük mindazt, amit az elődeink felépítettek.
Mi a legnagyobb probléma a kamara vezetésével?
Fontos tisztázni, hogyan működik a kamarai rendszer. Magyarországon 23 területi kereskedelmi és iparkamara működik, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek. Ezeknek megvan a saját helyi és vármegyei feladatuk. Az országos kamara szerepe pedig az lenne, hogy a gazdaság szereplőinek érdekeit országos, kormányzati szinten képviselje.
Vagyis nem az országos kamarának vannak területi szervezetei, hanem a területi kamarák bíznak meg egy országos szervezetet, hogy helyettük járjon el és egyeztessen a kormánnyal.
Nekem Sopronban az a feladatom, hogy partneri kapcsolatban legyek a polgármesterrel, az országgyűlési képviselővel és a helyi gazdasági szereplőkkel. A megyei kamarának ugyanez a feladata a saját területén. Az országos kamarának pedig ezeket az érdekeket kellene összefognia, és a gazdaság problémáira megoldási javaslatokat megfogalmaznia a mindenkori kormány számára.
Vagyis Ön szerint az országos kamarának elsősorban közvetítő szerepet kellene betöltenie?
Pontosan. A kamara szerepét már száz évvel ezelőtt is hasonlóan fogalmazták meg. Egy korabeli almanach szerint a kamara:
„a mindenkori kormány a kereskedelem és az ipar érintkezésébe közbe ékelt szervezete.”
Ez szerintem ma is nagyon pontos meghatározás. A kamarának időnként természetesen jeleznie kell a kormány felé, ha a gazdaság érdekei mást kívánnak, de mindenképpen a párbeszédet és a partnerséget kell biztosítania.
Ez a partnerség most nem működik?
Sajnos, az elmúlt hónapokban komoly problémák alakultak ki ezen a téren. Az országos kamara vezetésének működésével kapcsolatban olyan kifogások fogalmazódtak meg, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Ön egyetértett Cseri József, a Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének kritikájával is?
Természetesen. Ha nem értettem volna egyet vele, nem írtam volna alá a petíciót.
Nem szeretnék hosszú történelmi fejtegetésbe kezdeni, de egy dolgot fontosnak tartok: a kamarának mindig is az volt a feladata, hogy partneri kapcsolatot alakítson ki a mindenkori kormánnyal. Meggyőződésem szerint ez most nem működik megfelelően.
Ennek milyen következményei lehetnek?
Nemcsak az országos kamara vezetésének problémájáról van szó. Ha a rendszer működése meggyengül, annak a gazdaság szereplői is megérezhetik a hatását. A kamara ugyanis köztestületként olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek nemcsak az önkéntes tagok, hanem valamennyi vállalkozás számára fontos.
Az országos elnök és az operatív vezetés távozása jelentheti a megoldást?
Igen. Ha meghallgatjuk a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatait, egyértelmű, hogy mit várnak el a kamarai rendszertől.A területi kamarákra szükség van, legyen szó kereskedelmi és iparkamarákról, az agrárkamaráról vagy a szakmai kamarákról. Ugyanakkor egy olyan országos szervezetre, amely az elmúlt két évben sokak megítélése szerint inkább kifizetőhelyként működött, nincs szükség.
Nem szeretném ezt politikailag minősíteni, de az biztos, hogy az országos kamara működésével kapcsolatban komoly kifogások fogalmazódtak meg.
Cseri József szerint Nagy Elek nem tervezi a lemondását. Mit tehetnek ebben a helyzetben a területi kamarák?
Bízunk abban, hogy kialakul egy olyan helyzet, amelyben az elnök belátja: eljött az idő a távozásra. Remélem, hogy ezt úgy tudja megtenni, hogy közben megőrizze a méltóságát, és a kamarai rendszer számára is lehetővé váljon egy újrakezdés.
A gazdaság nem lehet ellenzékben. Ez szerintem örök törvény. A gazdaság és a mindenkori kormányzat között folyamatos párbeszédre és együttműködésre van szükség.
Mégis úgy beszél a jövőről, mintha nem tartana a kamarai rendszer összeomlásától.
Hosszú távon valóban optimista vagyok. Rövid távon viszont nehéz időszakot élünk át.
Az elnökök többsége társadalmi munkában végzi ezt a feladatot. Én 29 éve szolgálom a kamarát. Ez idő alatt hat miniszterelnök és négy soproni polgármester volt hivatalban. Ezt csak úgy lehetett végigcsinálni, ha az ember mindig törekedett a partnerségre, az együttműködésre és a vállalkozók érdekeinek képviseletére.
Én úgy gondolom, hogy az ilyen közszolgálathoz három dolog kell: hideg fej, meleg szív és tiszta kéz.
Tehát bízik abban, hogy a mostani konfliktus ellenére a kamara képes lesz megújulni?
Igen. A 176 éves kamarai rendszer történetében voltak már nagyon nehéz időszakok. A Tanácsköztársaság idején megszüntették, majd 1948-ban ismét felszámolták, de a kamarák mindig újjászerveződtek és megerősödtek.
Rengetegen vannak, akik hosszú évek, akár évtizedek óta szolgálják a kamara ügyét. A debreceni kamaránál például van olyan kollégám, aki több mint harminc éve dolgozik ezen a területen.
Cseri Józsefet is régóta ismerem, évtizedes barátság fűz hozzá. Nagyra tartom a kiállását. Talán éppen azért látja ilyen élesen a mostani helyzet tarthatatlanságát, mert viszonylag újabb szereplőként került bele ebbe a rendszerbe.
Én pedig a magam közel három évtizedes kamarai tapasztalatával messzemenően támogatom őt.
