Különböző megállapodások esetén mindennapos eset, hogy a két szerződő félnek egymással szemben valamilyen formájú követelése van. Ilyenkor bevett szokás a polgári jogban a követelések egymásba való beszámításának eljárása, amelynek következtében a felek rendezni tudják tartozásuk egészét, vagy egy részét egymás felé.
Követelés beszámítás egy egyszerű példán keresztül
Tegyük fel, hogy “X” és “Y” cég egymással üzleti partnerségben állnak. “X” cég tartozik “Y” cégnek 1 millió forinttal, azonban “Y” vállalat is tartozik “X”-nek 200 ezerrel. A követelés beszámítás értelmében, ilyenkor a feleknek lehetőségük van rendezni egymás felé a tartozásukat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyik adósságot beleszámítják a másik tartozás értékébe, tehát “X” cég a kölcsönös követelés beszámítás után már csak 800 ezer forinttal fog tartozni “Y”-nak.
A kölcsönös követelések beszámításának jogi feltételei
Követeléskezelés szempontjából a tartozások kölcsönös beszámítása többféle jogalapon is történhet. A kötelezett általában egy egyoldalú nyilatkozat formájában jelzi, hogy a tartozását valamilyen okból kifolyólag nem egyenlíti ki, de kötelezettsége elengedése érdekében a tartozásra jogosulttól sem kéri a vele szemben fennálló tartozását. Ahhoz, hogy a beszámítás jogerős legyen a jelenlegi törvényi környezetben nincs szükség kölcsönös megállapodásra, azonban mindkét felet tájékoztatni kell a végbement jogi lépésekről.
Emiatt is gyakran előfordul a tartozások kezelése közbeni eljárásokban a különböző jogi csatornák megnyitása, illetve ügyvédek, követeléskezelők és más cégek bevonása is. Bírósági keresetek esetén lehetőség van a kintlévőségek kiegyenlítésére a kölcsönös beszámítás útján. Az ilyen jellegű ügyeknél az adósság összege pontosan meghatározható és ellenértéke megállapítható, így ez a kölcsönös beszámítás legegyszerűbb formája.
Fontos megjegyezni, hogy ez a fajta követelésrendezés csak abban az esetben használható, ha a két fél azonos kötelezettséggel rendelkezik egymás felé. Tehát, ha mindkét adós kölcsönösen pénzzel tartozik a másiknak, úgy alkalmazható ez a jogrend, azonban ha az egyik fél tárgyi ingósággal tartozik a másiknak, pénz helyett, úgy nincs lehetőség a kölcsönös követelés beszámítás ezen típusára.
Továbbá a jogerős követelések megállapításában fontos, hogy a partnerek egymás felé lévő tartozása esedékes legyen. Az esedékesség ebben a formájában azt jelenti, hogy a követelés teljesítésére kiszabott határidőnek le kell járnia. Ezt a dátumot általában a felek egymás közt szerződésben, vagy a kiállított számlákon rögzítik.
Amennyiben az összes feltétel kielégül és maradéktalanul teljesül, úgy a beszámításra irányuló akarat nyilatkozat mind peres, mind peren kívüli úton is megtehető.
A beszámítás speciális formái
Mivel a beszámítással való teljesítés következtében a tartozás megszűnik, így jogi értelemben a különböző csődeljárások és felszámolások során is egy használható eszköz, annak érdekében, hogy az adós felé teljesüljön követelése.
A felszámolási eljárások során az adós vagyona kerül értékesítésre, annak érdekében, hogy hitelezőit vissza tudja fizetni. Ennek a vagyonnak a beszámítására rengeteg speciális eset és jogszabály vonatkozik, így ha a törlesztés ezen formájával állunk szemben, mindenképp igényeljünk jogi segítséget.
Általánosságban azonban elmondható, hogy a beszámítással az eljárások során az adós szinte kivétel nélkül bármikor élhet. A felszámolás során így minden olyan követelés beszámítható amelyet a felszámoló hivatalos úton elismer (például végrehajtó okirat formájában), ezáltal csökkentve a visszafizetendő összeg értékét.
A beszámítás, csak úgy mint a követeléskezelés egy komplex, törvényekkel és jogszabályokkal tűzdelt eljárásmód az adósságok rendezésére. Fontos, hogy amennyiben tehetjük kérjük szakemberek véleményét és segítségét az ilyen jellegű ügyekben, így elkerülve a hosszas és költséges jogi procedúrákat.
