Évek óta visszatérő probléma, hogy az állami fenntartású egyetemek oktatói megalázóan alacsony fizetést visznek haza, egy részük havi bére még a nettó 300 ezer forintot sem éri el. A bérfeszültséget pedig csak tovább növelte, hogy a kormány bejelentette a közoktatásban dolgozók bérének átlagosan 32 százalékos emelkedését. Ennek köszönhetően még egy pályakezdő pedagógus is többet kereshet, mint az egyetemi ranglétra közepén álló oktatók.
A pályakezdő többet keres a habilitáltnál
A 444-nek név nélkül nyilatkozott az ELTE BTK habilitált docense, aki azt mondta: „Egy gyakornok besorolású, kezdő tanár bruttó 528 ezer forintot fog keresni, ami nettóban 351,1 ezer forintot jelent. Tehát ad absurdum az is elképzelhető, hogy ha én a héten leállamvizsgáztatok valakit, és ő februártól elkezd tanítani egy középiskolában, akkor többet fog keresni, mint én doktorival, habilitációval, 20 év felsőoktatási gyakorlattal, 5-6 idegen nyelv ismeretével.”
2018-ban változott utoljára a felsőoktatási bértábla, az egyetemi karoknak pedig nincs elegendő forrásuk az emeléshez. A lap rávilágított, hogy sok egyetemi oktató másodállással, ösztöndíjakkal próbálja kiegészíteni keresetét, pályázatokkal próbálkoznak.
Az oktatók mintegy 30 százaléka írta alá a levelet
Cikkünk írásakor 1298 ELTE-dolgozó (a munkavállalók körülbelül 30-32 százaléka) írta alá azt a levelet, amelyben elfogadhatatlannak nevezik, hogy a közoktatási szektorban zajló bérrendezéssel egy időben az állam továbbra sem biztosítja „az elvárt magas színvonalú oktatáshoz és kutatáshoz és tisztességes bérezéshez szükséges forrásokat”.
A nyílt levél aláírói azt szeretnék elérni, hogy a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is kezdjék meg a bérfelzárkóztatást.
Elengedhetetlenek tartják, hogy megtörténjen:
Szombathelyről is többen csatlakoztak
A ELTE Savaria Egyetemi Központ oktatói közül is többen aláírták a levelet, amelyet már megkapott Borhy László, az ELTE rektora. Egy neve elhallgatását kérő szombathelyi oktató lapunknak azt mondta, mindenkit elkeserít, hogy egyelőre nem látnak szándékot a fenntartó, az állam részéről a béremelésre.
Arra a kérdésünkre, hogy miért lehet ez, azt mondta, az állam, az alapítványi egyetemi programmal úgy gondolja, hogy letette magáról az egyetemek fejlesztésének és az egyetemekkel való gazdálkodásnak a gondját. Másrészt pont ennek az alapítványosításnak az eredményeképpen ma már csak négy-öt olyan egyetem van az országban, melyek állami finanszírozásúak: a Budapesti Műszaki Egyetem – amelynek oktatói átvették az ötletet és szintén írtak levelet -, az ELTE és egyes művészeti egyetemek. Ezeket a fenntartó olyan filozófiával kezeli, mintha egy kormányhivatal vagy egy kormányiroda lenne, és nem felsőoktatási intézmény, nem a tudomány fellegvára.
Informátorunk szerint is tarthatatlan a helyzet. Idézte Tátrai Annamáriát, az ELTE Társadalomtudományi Karának adjunktusát, a kezdeményezés egyik motorját, aki úgy fogalmazott, egyes egyetemi oktatók a fizetésük alapján hitelképtelenek egy banknál.
„Ez bizony így van” - tette hozzá segítőnk, aki úgy tudja, az egyetem vezetése folyamatosan tárgyal a kormányzattal, de most még nem lehet megmondani, hogy vajon ebből mi lesz, lesz-e eredménye a levélnek.
