Magyarország Fidesz-kori történelme nem szűkölködik különös fordulatokban, elég csak az értelmezhetetlen nemzeti konzultációkat vagy a bizarr Soros-kampányokat említeni.
Ezek a nagy érzelmeket felszínre hozó témák mellett szinte érdektelennek tűnnek azok a gazdasági döntések, amelyek minden plakátkampánynál lényegesen jobban befolyásolják az ország jövőjét.
A két szupertehetséges vállalkozó, Mészáros Lőrinc és Tiborz István sikereiről még csak-csak tudunk, az okokat is sejtjük, a gigantomán stadionok is majd csak elvegetálnak majd valahogy, ugyanakkor sokkal nehezebben értelmezhető fejlemény például a Budapest-Belgrád-vasútvonal vagy az új paksi atomerőmű.
Ez utóbbiakat egyszerűen csak bejelentették, nem sokkal nagyobb feneket kerítve a dolognak, mint egy bekötőút újraaszfaltozása.
Az LMP próbálkozott ugyan egy népszavazással atomerőmű ügyében, de a választási bizottság tavaly leszavazta már a kérdésfeltevést is.
Így az a különös helyzet állt elő, hogy miközben a magyar állampolgárokat jóformán hetente megkérdezik Soros György amerikai milliárdos-aggastyánról, de hogy legyen-e egy orosz atomerőmű az ország közepén, ahhoz semmi közünk.
Hogy még misztikusabb legyen a 4000 milliárd (!) forintos paksi beruházás, a kormány az orosz Roszatommal kötött szerződés legfontosabb dokumentumait titkosította.
Bár a magyar lakosság nincs elragadtatva a paksi erőmű bővítésétől (egy újabb felmérés szerint 61%-a ellenzi), láthatóan tudomásul veszi a politika elit döntését.
Ugyanakkor – némileg váratlan fejleményként - az osztrákok már januárban jelezték, hogy bíróság elé viszik az ügyet; és most meg is tették.
Néhány nappal ezelőtt Elisabeth Köstinger környezetvédelmi miniszter egy közleményben tudatta a világgal, hogy Ausztria megtámadta az Európai Bíróságon Paks 2 állami támogatására adott európai bizottsági jóváhagyást.
Azt mondják, mindenképpen szeretnék jogi úton megállítani a magyar projektet, amely „gazdaságtalan és versenytorzító”.
Ausztriának egyébként nem a magyar atomerőművel van baja, hanem úgy általában az atomenergiával, amelynek szerintük „semmi keresnivalója Európában”.
Azt mondják, egy ilyen beruházás akkor kaphatná meg az EU beleegyezését, ha az a tagállamok közös érdeke lenne. Erről azonban nincs szó, minthogy a nukleáris energia nem szolgálja a fenntartható fejlődést és nem válasz a klímaváltozásra.
A témával foglalkozó szakportálok nem sok esélyt adnak az osztrákoknak a majdani perben, mondván: az Európai Bíróság szinte mindig rábólint a bizottság korábbi döntéseire.
Ettől függetlenül Bécs elég eltökéltnek mutatkozik, online aláírásgyűjtébe kezdtek a paksi bővítés ellen, Elisabeth Köstinger közleménye pedig azt ígéri, egy jottányit sem fognak engedni. Ráadásul Austria idén júliustól fél évre átveszi az EU-elnökségét.
Azt egyébként senki nem tudja, hogy mi történne, ha akár az Európai Bíróság, vagy akár egy új magyar kormány úgy döntene, hogy mégsem építené meg Paks 2-től: az oroszokkal történő megállapodásnak ezen részleteit szintén titkosította a magyar kormány.