Csütörtök délután Budapesten tartotta meg negyedik közös rendezvényét a Civilizáció és a Political Capital. A vártnál nagyobb érdeklődés mellett mutatták be a magyar társadalom és a civil szféra kapcsolatát vizsgáló kutatásuk eredményeit, ismertették a Civil Minimum 2026 javaslatcsomagot, majd panelbeszélgetésen értékelték a civil társadalom jelenlegi helyzetét.
A szervezők köszöntője után Molnár Csaba, a Political Capital elemzője ismertette a kutatás legfontosabb tanulságait. A felmérést úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel, telefonos és online kérdezés alkalmazásával, 1000 fős reprezentatív mintán végezték. Az eredmények szerint nőtt a civil szervezetek ismertsége: míg 2021-ben a megkérdezettek 45 százaléka, addig 2025-ben már 52 százaléka tudott megnevezni legalább egy civil szervezetet. A három legtöbbet említett szervezet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt és a Társaság a Szabadságjogokért.
Pártpreferencia alapján értékelik a civil szervezeteket
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar társadalom szerint a rászoruló társadalmi csoportok megsegítése a civilek legfontosabb feladata. Az 1-10-es skálán a megkérdezettek 49%-a értékelte ezt 10-es fontosságúra. Szintén kiemelt szerepet kapott a nem rászoruló, de másokat támogató emberek segítése, valamint a közérdekű ügyekben indított aláírásgyűjtések és petíciók.
A megkérdezettek több mint háromnegyede fontosnak tartja a civil szféra munkáját. A felmérés szerint az iskolázottság növekedésével nő a civil szervezetek iránti elismerés is. A pártpreferenciák mentén azonban jelentős eltérések mutatkoznak: míg a TISZA szavazóinak 63 százaléka tartja társadalmilag nagyon fontosnak a civilek tevékenységét, addig a Fidesz-szavazók körében ez az arány csupán 32 százalék. A válaszadók 52 százaléka szerint a kormány kifejezetten ellenséges a civil szervezetekkel szemben.
A kutatás eredményeinek prezentálását követően Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke ismertette a Civilizáció javaslatait egy új kormányzati civil stratégia alapelemeire. Szerintük a civil stratégiának három alapelven kell nyugodnia:
A Civilizáció koalíció négy témakörbe rendezett, 17 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze, milyen lépéseket kell egy leendő kormánynak megtennie az ösztönző környezet létrehozása és fenntartása érdekében.
Egyre szűkül a civilek mozgástere
Az esemény egy panelbeszélgetéssel zárult, amelyen Molnár Ágnes, az Alternatív Közösségek Egyesületének elnöke, Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója és Szabó Andrea szociológus, politológus vett részt. A beszélgetést a HVG újságírója, Kacskovics Mihály Béla moderálta. Az diskurzus során szó esett a civil társadalom jelenlegi állapotáról, a finanszírozási kérdésekről és az úgynevezett ellehetetlenítési törvényről is.
A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar civil társadalom nyugat-európaitól eltérő fejlődése nagyrészt történelmi okokra vezethető vissza. Míg Nyugat-Európában a civil szféra viszonylag folyamatosan tudott erősödni, addig Magyarországon több megtorpanás is hátráltatta, és a rendszerváltás után szinte újra kellett építeni. Molnár Ágnes szerint a további fejlődéshez erősebb kommunikációra és az egyes társadalmi szférák szorosabb együttműködésére lenne szükség.
A magyar civil szektor finanszírozásának körülbelül 40 százaléka állami forrásból származik, ami arányaiban nem tér el jelentősen az Európai Unió tagállamaitól. A különbség inkább az elosztás módjában rejlik – hangsúlyozták a szakértők. Móra Veronika ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós országokban is egyre szűkül a civil tér. Az egyik legsúlyosabb problémának a Nemzeti Együttműködési Alap működését nevezték, amely szerintük „jó” és „rossz” civilekre osztja a szervezeteket, és ez alapvetően meghatározza a támogatások elosztását. Szabó Andrea szerint bármely politikai erő nyeri meg az április 12-i választásokat, szemléletváltásra lesz szükség: a hatalomnak be kell látnia, hogy a civil szervezetekre szükség van, hiszen számos állami feladatot is ellátnak.
55 ezer civil szervezet
Jelenleg mintegy 55 ezer civil szervezet szerepel a nyilvántartásban, közülük körülbelül 30 ezer részesül személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásokból. A résztvevők külön kitértek a médiumok szerepére is: tapasztalataik szerint a sajtótermékek bevonása nem csökkentette a civileknek felajánlott összegeket, hanem új felajánlókat hoztak be a rendszerbe. A kutatás alapján az 1 százalékról nem rendelkezők 30 százaléka egyszerűen elfelejtett élni a lehetőséggel, vagyis megfelelő erőforrásokkal további források lennének megszerezhetők.
Az ellehetetlenítési törvénnyel kapcsolatban Szabó Andrea úgy fogalmazott: szinte biztosra veszi, hogy egy esetleges Fidesz-győzelem esetén a kérdés ismét napirendre kerül. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is az Európai Unió tagja, így a jogalkotásnak meg kell felelnie az uniós keretrendszernek.