A Direkt36 tényfeltáró központ eddig nem ismert részleteket tárt fel arról, hogy milyen szerepet játszott az Orbán-kormány a 4iG nevű informatikai és távközlési vállalat felfuttatásában.
Titkos tárgyalás Londonban
A Telexen olvasható cikk szerint 2021 közepén például Orbán Viktor személyesen folytatott titkos tárgyalást a londoni magyar nagykövetségen az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselőivel. Orbán arról győzködte hosszasan a tárgyalópartnereit, hogy adják el a céget a 4iG-nek. Az Invitech tulajdonosai nyitottak voltak erre, de kevésnek tartották a 4iG ajánlatát, ezért akadtak meg korábban a tárgyalások.
Bár a 4iG hivatalosan egy magáncég, Orbán pedig rendszeresen hangoztatja azt, hogy ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel, a történteket ismerő források szerint a miniszterelnök részletekbe menően, több mint egy órán keresztül tárgyalt az Invitech tulajdonosainak képviselőivel – írja a Direkt36.
A londoni találkozó végül tényleg fordulópontot hozott az Invitech felvásárlásáról szóló tárgyalásokban. A folyamatot ismerő források szerint ezután gyorsultak fel a 4iG-vel folytatott egyeztetések, amelyek eredményeként végül 2021 szeptemberében le is zárult a felvásárlási ügylet.
72 milliárd állami pénz érkezett
A Direkt36 feltárta azt is, hogy miként jutott titokban jelentős állami forrásokhoz a 4iG. A tényfeltáró központ birtokába jutott dokumentumok szerint egy állami befektetési cég, a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott 2021 végén egy iG COM-nak hívott magántőkealap. Az iG COM aztán a kapott pénzt szinte teljes egészében arra költötte, hogy részvényeket vásároljon a 4iG-ben egy úgynevezett zártkörű tőkeemelés keretében, vagyis ezzel extra forráshoz juttassa a céget. A befektetés futamideje 20 év, tehát akár ennyi ideig is a 4iG-nál maradhat az állami forrás.
Az iG COM jelenleg a 4iG legnagyobb részvényese közel 39 százalékos tulajdonrésszel. A 4iG rendszeresen úgy hivatkozik az alapra, hogy az Jászai érdekeltsége, és erre alapozva állítja Jászai is azt magáról, hogy ő a 4iG többségi tulajdonosa. Pedig az iG COM-os részvényvásárláshoz a forrás túlnyomó részét az állam, tehát az adófizetők biztosították.
A Széchenyi Alapok saját kockázatkezelési szakemberei nem voltak optimisták a befektetést illetően. Az igazgatóság számára 2021 novemberében készített jelentésükben több kockázati tényezőt is megfogalmaztak, amelyben a megtérüléssel kapcsolatban „magas” kockázatot azonosítottak. „A befektetés kockázatát növeli az iG COM Magántőkealap igen hosszú, 20 éves (és egyszer hosszabbítható) futamideje” – írták a jelentésben, és hozzátették, hogy “hosszú távon a részvény árfolyamának változása különösen kiszámíthatatlan”.
A jogi átvilágítás is megállapított „magas” kategóriájú kockázatot az ügyletnél. Ezt a vizsgálatot egy ügyvédi iroda, az Oppenheim végezte el, és ennek során feltártak egy összeférhetetlenségi problémát Jászai szerepével összefüggésben. Ő ugyanis több pontján is feltűnt ugyanannak az ügyletnek. Jászai a tulajdonosa és egyik vezetője annak az iKON Befektetési Alapkezelő nevű cégnek, amely az iG COM tőkealapot kezeli. Így az történt, hogy a Jászai érdekeltségébe tartozó iKON alapkezelő döntött arról, hogy az iG COM-ban lévő hatalmas összeget a szintén Jászai által vezetett és legalább részben birtokolt 4iG-ba fektessék be.
A Direkt36 több mint egy héttel ezelőtt részletes kérdésekkel kereste meg a történtek szereplőit – köztük a miniszterelnököt és a 4iG-t –, de egyik sem reagált erre.
