Olvasónktól kaptuk az alábbi üzenetet, amelynek minden sora egy kincs. Anna Danilova “az orosz HR osztályról” mutat rendkívüli érdeklődést olvasónk önéletrajza iránt, és kínál neki 20-30 perc munkáért 22 ezer forinttól 145 ezer forintig terjedő összeget, mint munkabért. A fizetés persze napi szinten érkezne, amiért csak egy WhatsApp linkre kell kattintani. És, mindez a jóság egy olasz telefonszámról érkezett SMS-ben.
Ezek után az ember elsőre széttárja a karját, hogy ezek itt most beszervezni, vagy meglopni akarják, esetleg mindkettőt? A válasz viszont egyszerűbb, mint gondolnánk. A világon mindenhol terjedőben, felfutóban van a kiberbűnözés, köszönhetően a mesterséges intelligenciának, mert az AI ma már hihető magyarsággal ír és bárki hangján megszólal, ha kell.
De, nem csak a nyelvi képességei miatt vált a csalók egyik fontos eszközévé. Mivel programozni is tud, így könnyen lehet vele adathalász kódsorokat generáltatni, és ez még csak a jéghegy csúcsa. A jó hír pedig az, hogy a fejlődés eme vívmányából most végre mi magyarok sem maradtunk ki.
Hasta la vista!
Egy dolog biztos, ha egy mesterséges intelligencia és annak valamilyen materializálódott formája egyszer visszatér hozzánk a jövőből, nem a ruhánkat meg a motorunkat fogja elkérni, hanem a banki adatainkat.
Szükségem van a háromjegyű telekódodra…
A csalók ma már nem csak a hálózatokat, vagy az egyes eszközöket támadják, hiszen komoly potenciál van az emberben, mint hibafaktorban is. Mindig a felhasználó lesz az, aki kattint, telepít, és megadja az adatait, így sokkal egyszerűbb elvégezni a piszkos munkát. A statisztikák pedig kezdenek aggasztó számokat mutatni.
2023-ban a csalások 70 százalékát már a kibertérben követték el, így ezek száma a 14 ezerhez közelített. Az informatikai rendszerek felhasználásával elkövetett csalások száma megduplázódott tavaly, közel 4 ezerről 8 ezerre nőtt ezeknek az eseteknek a száma. A kiberbűnözők 2023-ban egyetlen negyedév alatt 5 milliárd forintot loptak el átutalásokkal, és további 2 milliárd forintot kártyás tranzakciókkal. Az év első félévében 14-16 milliárd forint kárt okoztak összesen, ebből is kiemelkedett egy ukrán-magyar bűnbanda, ők 200 millió forintot szereztek meg jogosulatlanul.
A növekedés ütemét tekintve, Magyarország most érhet abba a fázisba, amikor a magányos farkasokat felváltják a kisebb-nagyobb csoportok, ezt erősíti a rendőrségi forrásunktól szerzett nem hivatalos információ is. Értesüléseink szerint már vannak call center jelleggel működő csalássorozatok is, ahol egy nagyobb nyeremény ígéretével keresik fel az áldozatokat, először e-mailben, aztán telefonon is. A cél itt is ugyanaz, megszerezni az emberek banki adatait.
Kilencvenkilenc százalék
Nem árt gyanakvónak lenni, és az sem baj, ha az ember időben telepíti a frissítéseket, legyen szó az operációs rendszerről, vagy a programokról, játékokról. Mert a helyzet továbbra is az, hogy az informatikában az egyik legnagyobb hibafaktor maga az ember, az emberi hiszékenység vagy jóhiszeműség pedig a legkönnyebben támadható pont.
A szakértők egyöntetű véleménye alapján a támadások 99 százalékát meg lehetett volna előzni, ha az áldozat nem klikkel, nem telepít, vagy telepít, de akkor a szükséges biztonsági frissítéseket. Persze, a legnagyobb körültekintést is ki lehet játszani, mert amikor a telefon túloldalán valaki a főnököd hangján utasít, hogy utalj át a német munkahelyedtől a brit leányvállalatnak pénzt egy magyar bankszámlára, akkor hiába gyanús a dolog, mégiscsak a főnök kérte.
A fenti példa pedig a valóság része, 2019-ben, vagyis idestova 5 éve történt, az MI hajnalán. Azóta pedig a mesterséges intelligencia megtanult magyarul, így már nem csak a helyi, hanem a külföldi adathalászoknak is egyre jobban ki vagyunk téve. Erre pedig bizonyíték az olvasónk által küldött SMS képernyőmentése, olasz telefonszámról orosz HR részleg nevében magyar munkát kínálnak, és amint ráböksz vagy kattintasz a kapott linkre, onnantól bruttó vesztettél.
Azért nettóban még van remény, és ne feledjük, ha időközben kezd gyanús lenni a dolog, akkor még van esély arra, hogy veszteség nélkül szálljon ki az ember. Ilyenkor még mindig lehet értesíteni a rendőrséget, a Kibervédelmi Intézetet és akár a csalók kézre kerítésében is segédkezhetünk. Van, hogy tényleg csak rajtunk múlik, hogy belőlünk lesz-e a következő áldozat.
