Életének 86. évében elhunyt Sárközy Csaba tanár, grafikus, a Magyarok Világszövetségének korábbi Kárpát-medencei elnöke. A szombathelyi tehetséggondozás és sportélet ikonikus figurája nemcsak negyvennégy magyar bajnoki címet nyert tanítványaival tájékozódási futásban, hanem generációknak mutatta meg a hazaszeretetet kerékpáros felfedezőutak és művészeti műhelyek formájában.
Sárközy Csaba 1940. szeptember 22-én született Budapesten, Sárközy Csaba és Szepessy Edit festőművész-tanárok gyermekeként. Életútjába már korán beleszólt a történelem: édesapját a háborúban szerzett sebesülései miatt ötéves korában, 1945-ben veszítette el. Kamaszként az Országház közelében lakva közvetlen közelről élte át az 1956. október 25-i Kossuth téri sortüzet. Középiskolai tanulmányait a Toldy Ferenc Gimnáziumban végezte, ahol osztályfőnöke a későbbi miniszterelnök, Antall József volt.
Kényszerpályáról a katedráig
A forradalmat követő megtorlások nem kímélték az ő gimnáziumi osztályát: kollektíven eltiltották őket a továbbtanulástól. Emiatt esztergályos szakmát tanult, ám inasiskolai igazgatója nem várt közbenjárásával végül mégis esélyt kapott rá, hogy felsőfokú tanulmányokat folytathasson: rövidesen felvették a Pécsi Tanárképző Főiskolára. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével is, aki egész további életében társa és legfőbb segítője maradt. Tanulmányait a Szegedi Tanárképző Főiskolán fejezte be. Fiatal felnőttként a hazai autóstop-mozgalom egyik elindítójaként is ismertté vált.
Tanári pályáját nevelőtanárként kezdte, majd Vácon folytatta, ahol 1974-ig dolgozott. Rendhagyó, élményszerű oktatási módszereivel és rajzszakkörével tűnt ki; tanítványai egy indiai gyermekrajz-világbajnokságon hét díjat nyertek el. A természet és a közösségépítés iránti szenvedélye a Börzsönyben és a Duna szigetein szervezett indiántáborokban is testet öltött.
Sikerek Szombathelyen: sport és művészet
1974-ben költözött Szombathelyre, ahol negyedszázadon át az Antal János (ma Nyitra utcai) Általános Iskola magyar-rajz szakos tanára volt. Nyugdíjazása előtt a Savaria Szakközépiskola kollégiumában dolgozott, ahol a diákok havi rendszerességgel rendezett összejöveteleken a magyar értelmiség jelentős alakjaival találkozhattak, akik puszta baráti szívességből látogattak Szombathelyre Sárközy tanár úr meghívására.
Nevéhez fűződik a helyi tájékozódási futás felvirágoztatása: a Sabaria sportegyesület színeiben – elsősorban a Nyitra utcai iskolásokra építve – másfél évtized alatt 44 magyar bajnoki címet szereztek.
Művészeti és honismereti munkásságát a Kalokagathia Kör grafikai műhelyében teljesítette ki. Diákjaival kerékpárral járták be a Kárpát-medencét, a történelmi emlékhelyeken készített sokszorosított grafikáikból pedig 39 kiállítást rendeztek, a tárlatokkal eljutva egészen Svájcig és Ausztráliáig. Legemlékezetesebb útjuk egy 2500 kilométeres, öthetes erdélyi kerékpártúra volt.
Szolgálat a nemzetért
Közéleti szerepvállalása a rendszerváltás után vált meghatározóvá. A Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei elnökeként 2005-ig dolgozott az 52 országban élő magyarság összefogásáért. Ebben az időszakban másfél hónapig tanított ausztráliai magyar iskolákban, előadásokat tartott Svájcban és Erdélyben, valamint világhírű tudósokat és művészeket hívott meg hazai rendezvényekre.
Szombathely közéletében is aktív maradt: kilenc éven át segítette a városi önkormányzat Oktatási Bizottságának munkáját. A 90-es években született meg az az ötlet a fejében, hogy emléket állítson azoknak a sokszor névtelenségben dolgozó tanítóknak, tanároknak, akik munkájukkal hozzájárultak, hogy a magyarság nagy nemzedékeket nevelhessen ki. Hosszas küzdelem után ez a kezdeményezése 2014-ben, a szombathelyi székesegyházzal szemben ültetett „Tanítók Fájá”-ban valósult meg. A mára magasra nőtt libanoni cédrus éppen az olyan nagybetűs Tanároknak állít emléket, amilyen ő maga is volt.
Tapasztalatait két könyvben összegezte: a Történelmünk kerékpárútjain és a Magyarnak lenni sorozatban megjelent A fától az erdőig című interjúkötetben.
Sárközy Csabát felesége, két gyermeke, három unokája és sok-sok tanítványa gyászolja.
