A kormányváltás után rögtön megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unió vezetésével a korrupciós és jogállami kifogások miatt befagyasztott források felszabadításáról. Ugyan a támogatások kifizetéséhez egyértelmű feltételeket szabott az Európai Bizottság, de korábban magyar oldalról nem volt meg a politikai szándék a teljesítésükre. A visszatartott pénzek egy része elveszett volna augusztus végén, ezért a kormányra intenzív tervezési, tárgyalási és jogalkotási munka várt.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap forrásait azért lehetett teljesen lehívni, mert sok, korábban már előkészített kohéziós projektet áttettek ide és így az ott felszabadult forrást át lehet csoportosítani más projektekre.
Ehhez több mint száz jogszabályt kellett módosítani, már megkezdett projekteket átvilágítani és újragondolni, új feladatokat, közbeszerzéseket kezdeni. A korrupcióellenes intézkedések egyebek mellett átláthatóbbá tették a vagyonnyilatkozati rendszert, kibővítették az Integritás Hatóság hatáskörét, elindították Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, átláthatóbbá tették a magántőkealapokat, új összeférhetetlenségi szabályokat vezettek be.
A megállapodás összesen 16,4 milliárd euróról szól. Ebből 2,4 milliárd euró kohéziós forrás, ez eredetileg 4,4 milliárd volt, de az elmúlt két évben Magyarország 1-1 milliárd eurót visszavonhatatlanul elbukott.
A megoldás költségvetési mozgásteret jelent, hiszen ezeket a beruházásokat részben előfinanszírozta Magyarország. Kohéziós és egyéb fejlesztési forrásokból körülbelül 6,4 milliárd eurót utalnak majd ki, amit a vállalkozások fejlesztésére, oktatásra, kutatásra és energetikai/elektromos hálózatfejlesztésre lehet majd felhasználni.
Az, hogy ezekre fel lehet használni ezután az RRF-pénzeket, egyrészt költségvetési mozgásteret jelent, hiszen ezeket a beruházásokat részben előfinanszírozta Magyarország. Másrészt azoknál, amelyeknél operatív programokból valósult meg a finanszírozás, a kohéziós alapokból szabadul fel a pénz, ami azért jó, mert azt a pénzt így 2029-ig lehet elkölteni.
A Magyar Péter vezette kormány szeptember elején küldi meg az Európai Bizottságnak a kondicionalitási eljárás lezárásához szükséges önértékelést, amely megnyithatja az utat a blokkolt 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítása előtt – közölte a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség a Portfolio-val. Az akadémiai szabadságra vonatkozó önértékelés benyújtása októberre várható, így a további 2,2 milliárd euró feloldása később következhet.
A forrásokat az Európai Bizottság az előző kormányzat idején tapasztalt jogállami és korrupciós problémák miatt fagyasztotta be. Sokáig úgy tűnt, hogy ezeket a pénzeket végleg elveszíti Magyarország, mivel lehetetlennek látszott az idén augusztusban lejáró határidő betartása. A magyar kormány és az Európai Bizottság többkörös egyeztetések után megtalálta a megoldást, és az is kiderült, hogy a korábban a megállapodás akadályaként emlegetett feltételek nem léteznek: a Magyarországnak szánt források nem kerültek Ukrajnába, nem kell lemondani Magyarország szuverenitásáról, nem kell változtatni a magyar migrációs politikán. A pénzek elérésének feltételei között kizárólag korrupcióellenes intézkedések szerepeltek.
