Europion: csökkent a Tisza Párt támogatottsága

Szeptemberben ismét (hibahatáron belül) csökkent a Tisza támogatottsága az összes releváns bázison, és ezzel már határozott trendként értékelendő a kormánypárt támogatottságának a történelmi rekordszintekről történő fokozatos normalizálódása. A Tisza gyengülésével párhuzamosan ebben a hónapban kismértékben a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora nőtt, miközben a Mi Hazánk nem tudta folytatni az augusztusi lendületét. A politikusok népszerűségi listáján Vitézy Dávid tartja vezető helyét, míg Baka Andrást továbbra is kevesen tudják elhelyezni a politikai térképen - derül ki az Europion legfrissebb méréséből.

Minden tizedik támogatóját veszítette el a Tisza a május-júniusi csúcs óta

Az augusztusi 49%-ot követően szeptemberben már csak a teljes felnőtt lakosság 47%-a szavazna a kormánypártra, amivel a Tisza közelebb került az áprilisi szavazatarányához a teljes (belföldi) népesség körében (44%) és a május-júniusi csúcshoz viszonyítva 5%-ot esett vissza, nagyjából minden tizedik támogatóját veszítve el. A fővárosban (56%), a megyei jogú városokban (51%), a 40 év alattiak körében (52%) és legfőképpen a diplomások között (62%) azonban még továbbra is abszolút többség áll a kormánypárt mögött. Hasonló ütemű erózió figyelhető meg a kormánypárti táborban a pártválasztók és a biztos szavazó pártválasztók bázisán is. A pártválasztók között az augusztusi 58% után jelenleg 57%, míg a biztos szavazók között az augusztusi 61% után most 59% támogatja a Tiszát. Havi összehasonlításban ezek hibahatáron belüli elmozdulások ugyan, de a teljes népességhez hasonlóan a pártválasztók és a biztos szavazók körében is 4-5%-ot veszített a kormánypárt a május-júniusi csúcs óta.

Élesedő pártversenyről azonban még korai beszélni, ugyanis a Tisza gyengüléséből sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk nem tudott meggyőzően profitálni. A nagyobbik ellenzéki párt mögött az augusztusival megegyező méretű tábor áll (21%), ami a pártválasztók körében 1 százalékpontos (25%-ről 26%-ra) míg a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalékpontos (25%-ról 27%-ra) erősödést jelentett. A Mi Hazánk esetében mind a három bázison százalékpontra megegyező méretű tábor áll az augusztusi méréshez viszonyítva: 10% a teljes népességben, 12% a pártválasztók körében és 10% a biztos szavazó pártválasztók táborában.

A legjelentősebb elmozdulás talán a pártválasztást megtagadók körében figyelhető meg: a pártnélküliek az augusztusi 15% után most 18%-nyian vannak. Az elbizonytalanodás jele a választói aktivitásban is tetten érhető. Míg augusztusban még 74% állította, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó országgyűlési választáson, szeptemberre 70% alá, 69%-ra mérséklődött ez a mutató. Különösen a legfiatalabb korosztály körében érzékelhető a megcsappant érdeklődés a politika iránt, a 30 év alattiak alig fele (53%-a) állítja biztosan, hogy részt venne a választásokon.

Vitézy őrzi vezető helyét, Bakát és Bujdosót kevesen tudják elhelyezni

Az augusztusi áttörését követően Vitézy Dávid konszolidálni tudta vezető pozícióját a politikusok népszerűségi listájának élén: az EU-pénzekért folyó tárgyalásokban kulcsszerepet játszó minisztert 52% látná inkább, vagy nagyon szívesen fontos közéleti szerepben és ezzel már 3%-kal előzi Magyar Pétert és 7%-kal Forsthoffer Ágnest. Őket Kapitány István (43%) és Orbán Anita (43%) követi a rangsorban, majd tőlük jelentősebben lemaradva Ruff Bálint következik 38%-os népszerűségi mutatójával. A méréseinkben először szereplő Bujdosó Andreáról csak minden második megkérdezett tudott véleményt alkotni, de a véleményt alkotók körében sem arat igazán átütő sikert a Tisza frakcióvezetőjének tevékenysége: csupán 27% látná őt fontos szerepben és 23% kifejezetten elutasítja őt.

Az ellenzéki politikusok között valamelyest javítani tudott pozícióján a látványosan háttérbe szoruló volt kormányfő, Orbán Viktor. Az augusztusi 28%-hoz képest szeptemberben 31% állította, hogy szívesen látná fontos közéleti szerepben, amivel Toroczkaival megegyező helyet foglal el a rangsorban. Ezzel együtt továbbra is Orbán a messze legelutasítottabb magyar politikus, közel a magyarok fele (47%) egyáltalán nem akarja látni fontos szerepben, azaz 1-es osztályzatot adott rá az 1-5-ös skálán. Orbánhoz és Toroczkaihoz képest jóval szerényebb Bóka János Fidesz-frakcióvezető népszerűsége, őt csak 18% látná fontos pozícióban.

Talán meglepő módon Baka András államfő továbbra is nagyrészt ismeretlen a magyarok számára. A megkérdezetteknek csupán 53%-a tudott róla véleményt alkotni, igaz, ebben a körben többen vannak a róla pozitívan (30%), mint negatívan (23%) vélekedők.

A 100+ nap értékelése

A felmérésben arra is kitértünk, hogy hogyan értékelik a magyarok a Tisza-kormány regnálása óta kibontakozó főbb folyamatokat, epizódokat. 9 ilyen epizód értékelésére kértük a válaszadóinkat mind a kormány tevékenységének megítélése, mind a válaszadók az adott folyamatra fordított figyelme szempontjából. A kormányzattal való elégedettség rangosorában az uniós politikai fordulat/EU-pénzek végeztek az élen (52%), ezt követi a nyári energiaválság kezelése (50%) és a 17. Alkotmánymódosítás folyamata (48%) bár ez utóbbinak az elutasítottsága is relatív magas (31%). A legkevésbé népszerű területeknek az előző kormány ügyeinek kivizsgálása és átvilágítása (42%), az NVVH felállítása és vezetőjének megválasztása (41%) és az új államfő kinevezésének folyamata (39%) bizonyultak. Az áprilisban a Tiszára szavazók szélesebb táborán belül azonban ezek a problematikusnak tűnő epizódok sem bizonyultak annyira megosztónak, mint azt az akkori azonnali reakciókból sejteni lehetett. A Tiszára szavazóknak csak 14%-a alkotott kifejezetten negatív véleményt az NVVH felállításának és csak 11%-uk az új államfő kinevezésének folyamatáról.

Szélesebb sávban szórnak a válaszok, amikor az adott epizódra fordított figyelemről kérdeztük a válaszadókat. Ebben a rangsorban kiemelkedett a nyári energiaválság kezelése (61% követte ezt szorosan), ezt a májusi kormányalakítás (54%) és a 17. Alkotmánymódosítás (54%) követte a sorban. A skála másik végpontján az augusztus 20-I tűzijáték megrendezése (44%) kerülte el leginkább az emberek figyelmét, de a vártnál talán kevésbé követték szoros figyelemmel az újállamfő kinevezési folyamatát (49%) is és a közmédia átalakítását (49%). Tendenciózusan elmondható, hogy az áprilisban Fideszre szavazók jóval nagyobb távolságtartással követték a folyamatot, mint az akkori tiszások. A nyári energiaválságon kívül (52%) az összes epizódot a fideszesek kevesebb mint fele követte szoros figyelemmel a saját elmondásuk szerint.