Az ingatlanok egész összértéke több mint 199 milliárd forint, az épületek többsége pedig 5 millió forintnál is kevesebbet ér – derült ki a Periféria Központ végrehajtásokról szóló elemzéséből.
A koronavírus idején a végrehajtások miatti árveréseket leállították, azok tavaly szeptemberben indultak újra. Czirfusz Márton és Bodor Krisztofer tanulmánya az azóta eltelt egy év adatait dolgozza fel – írja a Telex.
A lap szerint ez alatt az egy év alatt a végrehajtások és az azok következtében megindult árverezések úgy folytatódtak, mintha a Covid alatti leállás meg sem történt volna.
A most megjelent tanulmány szerint egy év alatt 21 ezer befejezett ingatlanárverés történt, amelybe a sikeres, de a sikertelen licitek is beleszámítanak. Az adatból nincs kiszűrve az, hogy sikertelen árverés esetén egy ingatlant másodszor is kitűzhetnek licitre, amit így kétszer számolnak be a rendszerbe.
Az árverésre ítélt ingatlanok kikiáltási árát a végrehajtó határozza meg vagy igazságügyi szakértő szakvéleménye, vagy a jegyzői értékbizonyítvány alapján.
Czirfusz és Bodor kimutatása szerint az ingatlanok többségének értéke ötmillió forint alatt van, de előfordulnak 10 ezer forintos kikiáltási áras épületek is. Kimondható tehát, hogy az árverések többsége a legszegényebb háztartások lakásait érinti.
Az árverések iránti alacsony keresletet jól mutatja, hogy a licitek majdnem felében egyetlen ajánlat sem érkezett az ingatlanokra. De még a befutó ajánlatoknak is majdnem a fele a kikiáltási árnál kisebb összegű. Ha végül ennyiért megy el a ház vagy a lakás, akkor az adósok pórul járnak, a becsült értéktől való eltérést ugyanis egyszerűen elveszítik.
A falvakat és városokat a lakosság egy főre jutó jövedelme alapján öt egyenlő csoportra osztották, és megvizsgálták, hogy hol mennyi árverés történik, és azokon milyen kikiáltási árak vannak.
Az adatokból az derül ki, hogy a legszegényebb településeken több mint négyszer annyi árverés van, mint a leggazdagabbakon, miközben a kikiáltási ár a másik kilencede.
