A kormánypárti sajtó közpénzből történő finanszírozásról és központi irányításáról is írnak.
Az Európai Unió országai közül a legnagyobb mértékben Magyarországon „foglalta el” a kormányzat a médiát – állapítja meg a Média és Újságírás Kutatóközpont jelentése, amit a Szabad Európa közölt. A kutatóközpontot a Nemzetközi Sajtóintézet és a Közép-európai Egyetem (CEU) korábbi médiatanszékének a folytatásaként alapították.
Két éves előkészítés után idén augusztusban lépett hatályba az Európai Unió médiaszabadságról szóló törvénye 
Készen van a médiaszabadságot szabályozó európai törvény, amelyet a magyarországi helyzet ihletett 2023. December 22. 20:46 , amit a magyarországi helyzet indokolt, és aminek előírásait a tagállamoknak be kell tartaniuk. Sőt, reformokat kell végrehajtaniuk azért, hogy a saját törvényeik megfeleljenek az új uniós szabályozásnak.
Ezeknek a reformoknak a helyzetét vizsgálta az említett jelentés, és azt találta, hogy Magyarország nem hajtott végre semmilyen reformot az új – kötelező érvényű – szabály kapcsán. Sőt, az új EU-médiatörvényt megtámadta az Európai Unió Bírósága előtt, azzal az indokkal, hogy sérti a nemzeti szuverenitást.
A jelentés megvizsgálta a magyarországi média helyzetét is, és több észrevételt is tett.
A média függetlenségét veszélyeztető tényezők
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és annak Médiatanácsa elvileg jogilag független, de teljes mértékben a kormányzó Fidesz párt ellenőrzése alatt áll.
A szervezet pozícióiba nem átlátható módon, politikai irányítással neveznek ki embereket, a kinevezések túl hosszú időre, kilenc évre szólnak.
A hatóság döntései kormánypárti médiumoknak kedveznek, különösen a pályázatok, az engedélyek és az összeolvadások terén, a Médiatanács tevékenységét és döntéshozatalát nem ellenőrzi független szerv.
A magyar közszolgálati médiában (MTVA) a szerkesztői döntéseket kormányzati utasítások befolyásolják, az öncenzúra széles körben elterjedt. A volt és jelenlegi alkalmazottak közvetlen politikai beavatkozásról számolnak be, beleértve a minisztériumi sajtótitkárok szerkesztői utasításait is.
A 2025-ös vizsgálat eredménye szerint a kormánypárti politikusok a műsoridő 73 százalékát kapták, többnyire pozitív hangnemben, míg az ellenzéki politikusok 27 százalékot, többnyire negatív vagy semleges hangnemben.
Az állami reklámokat politikai eszközként használják a lojalitás jutalmazására és a kritikus médiumok megbüntetésére, a szabályok sem átláthatóak.
Az állam és állami tulajdonú vállalatok az összes reklámköltés mintegy 30 százalékát teszik ki, kormánypárti média kapja a közreklám-megbízások többségét; a független médiumok pénzügyi nehézségekkel küzdenek.
A médiumok hivatalos nyilvántartása nem tartalmaz részletes információkat a tényleges tulajdonosokról, a kormánypárti média konszolidációja, különösen a KESMA révén, aláássa a pluralizmust és a versenyt.
A kormány a politikailag kényelmes fúziókat „nemzeti stratégiai jelentőségűnek” minősíti, hogy elkerülje a vizsgálatot.
A jelentés több ajánlást is megfogalmazott, amelyek segíthetnek a média függetlenségének biztosításában. Ezek itt olvashatóak.
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
