Fontos, hogy megelőzzük a fogyatékossággal élők szexuális bántalmazását

Úgy gondolunk-e rájuk, mint akik szerelembe tudnak esni? Akiknek igényük lehet a szexuális együttlétre? Miképp gondolkodunk és hogyan kommunikálunk a szexuális bántalmazásokról?

A Szociális Szolgáltatók Közhasznú Egyesülete a Fogyatékossággal élők támogatásában és ellátásában megjelenő érzékeny problémák és adekvát kezelésük című, FOF-projekt keretében előadásokat és kerekasztal-beszélgetést tartott március 29-én, szerdán Szombathelyen, a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Domonkos utcai telephelyén.

A projekt a fogyatékosság széles spektrumaihoz kapcsolódó látens, szenzitív jelenségek feltárásán és kihangosításán túl fontos kapcsolódási pontot jelent az egyes szakterületek összhangjának megteremtése, a problémafókuszú delegálás, a hálózatépítés érdekében. A szervezők célja, hogy élővé és kézzelfoghatóvá tegyék azon együttműködéseket, melyek inspirációt adhatnak szervezeteknek a rendszerszintű fejlesztésre. A projekt nagyban segíti a 2022. január 1-jén létrejött fogyatékosságügyi tanácsadói szolgálat elindulását, fenntartását, népszerűsítését, s a munkakör szakmai hálózatba integrálását.

A szakmai alkalmon „Fogyatékosság, szexualitás, bántalmazás” témakörben hangzott el két előadás.

Oriold Károly, a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány Alapítója, művészetterapeuta, csoportanalitikus
Mészáros D. Zsolt

Oriold Károly, a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány Alapítója, művészetterapeuta, csoportanalitikus előadásában a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos szexuális bántalmazások, visszaélések megelőzésének fogódzóit, jogszabályi kereteit ismertette.

A téma jelen van a magyar közéletben, ezt egy bentlakásos otthonban történt bántalmazásról szóló újságcikkel támasztottam alá az előadásban. Alapítványunk egy Erasmus+-program keretében külföldi partnerekkel olyan tananyagot hozott létre, ami fogyatékossággal élő emberek szüleinek, gondozóinak, ápolóinak szól. Ez egyrészt a szexuális felvilágosításhoz, másrészt a szexuális bántalmazás elkerüléséhez ad útmutatást – mondta el lapunknak a szakember.

A fogyatékossággal élőket érő szexuális visszaélések gyakoriságáról nem rendelkezik statisztikával. Fontos kérdés viszont, hogyan viszonyulunk a fogyatékossággal élő embertársainkhoz. Úgy gondolunk-e rájuk, mint akik szerelembe tudnak esni? Akiknek igényük lehet a szexuális együttlétre? Miképp gondolkodunk és hogyan kommunikálunk a szexuális bántalmazásokról?

Társadalmi szinten nagyon sok a tabu. Amikor viszont nyilvánvaló bántalmazások történnek és derülnek ki, akkor már nagyon nehéz utólag helyesen cselekedni. A megelőzés érdekében mindenképpen beszélnünk kell ezen aktuális dolgokról, emelte ki Oriold Károly.

Buda Annamária, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat intézményvezetője, pszichológus
Mészáros D. Zsolt

Buda Annamária, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat intézményvezetője, pszichológus intézményi oldalról, lelkiségi szempontok alapján számolt be a tapasztalatairól. Mint mondta, minden intézménynek szembe kell néznie saját magával is. Az evangélikus egyházban elindult egy személyiségvédelmi program. Bántalmazás, abúzus helyett a személyiség védelméről beszélünk, ezáltal tágabb kontextusba helyezzük a témát, így nem lesz olyan félelmetes, tabukkal teli.

"Fontos kiemelni, hogy a bántalmazások mindig emberek közti kapcsolódások okán jönnek létre. Természetesen mindannyiunkban vannak kötődési vágyak. Csak az a kérdés, hogy ez a kötődés a társadalom többsége által helyesnek ítélt csatornában valósul meg, vagy valamilyen diszfunkciós, kóros, nem megfelelő kötődés során. Ha ez elcsúszott, akkor szembe kell nézni vele. Meg kell vizsgálni, hogy a bántalmazott az egyetlen áldozat-e a történetben. Ugyanis az elkövető maga is lehet áldozat. Kérdés, hogy kriminalizálunk-e vagy a megértésre, elfogadásra törekszünk. Persze a következményeket sem hagyhatjuk figyelmen kívül, sem az ellátott-dolgozó, sem az ellátott-ellátott, sem az ellátott-külső személy kóros viszonyában" – hangsúlyozta az intézményvezető, hozzátéve, hogy a jog nem minden esetben teszi lehetővé, hogy fogyatékossággal élők összeházasodjanak, de náluk vannak olyan ellátottak, akik eljegyezték egymást, összetartozási szándékukon lelkészi áldás van.

Senki nem szexuális bűnözőként kezdi, húzta alá. Minden embert a szeretetéhség motivál a kapcsolat létesítésére, de a körülményei, a mai világ testkultúrát előtérbe helyező, üzletszerű közege, különféle pornográf honlapok hozzájárulnak a kóros kötődési vágyak elburjánzásához.

Mint rámutatott, senki nem bünteti, ítéli el a gyermek-szépségversenyeket, mint bántalmazó közeget. Oriold Károly hozzáfűzte, a társadalom szexualizálja a gyerekeket, majd amikor megtörténik a baj, a szexuális abúzus, akkor meg sikít. Egy pedofil bűncselekmény esetén például megjelenik az az álláspont, hogy a gyermeknek vége van, az elkövető pedig maga az ördög. Fontos lenne, hogy ne így, hanem segítő, gyógyító szándékkal tekintsünk mind a kiskorúra, mind a felnőttre.

A két előadó egyaránt hangsúlyozta, az elkövetők is emberek
Mészáros D. Zsolt

Emberek, személyek vagyunk, akik az előítéleteinket, tapasztalatainkat tartalmazó felhőinkben élünk. Ezek határoznak meg minket, ha tudunk róla, ha nem. Aztán egy adott szituációban e felhőből elkezd hullani az eső, vizesek leszünk és ezáltal kicsit át is lényegülünk, magyarázta a pszichológus.

A fogyatékossággal élő személyek azonban a hátrányos önérvényesítő képességük, asszertivitásuk miatt könnyebben válhatnak áldozatává bármilyen jellegű bántalmazásnak. Pszichés vagy testi adottságaik okán kevésbé tudják megvédeni magukat, ezért lényeges az érdekképviseletük. Szintén fontos a társadalom érzékenyítése, hogy jobban odafigyeljünk áldozattá válásukra. Így megelőzhetővé válik az áldozati szereppel járó „traumacsomag”: a szégyen, a bűntudat, az önvád, a félelem. A gyógyulást elindító kibeszélést sok esetben még egy egészséges ember sem tudja megtenni, nemhogy egy fogyatékkal élő, aki akár azt sem képes jelezni, hogy egyáltalán áldozattá vált - mondta el Zsoldos-Horváth Andrea projektmenedzser.

Mivel bántalmazni szóval, azaz verbálisan is lehet, ezért soha ne felejtsük el, hogy mindig egy másik emberrel beszélünk. Az agyunk érzelmekért felelős részét védjük, vigyázzuk ezáltal, mert az még a demens betegeknél is megmarad, illetve az értelmi fogyatékossággal élő esetében is olyan alapot jelent, amivel lehet dolgozni.

Buda Annamária három kérdéssel zárta beszélgetésünket, melyeket mindenkinek érdemes feltennie magának:

  • Éltem-e át magam is bántalmazást?
  • Találkoztam-e munkám során bántalmazással?
  • Vannak-e eszközeim a bántalmazás ellen, a személyiségem védelmére?
  • Mindannyiunknak felelőssége, hogy ha fogyatékossággal élő személy ellen irányuló bántást, bántalmazást tapasztalunk, akkor jelezzük a szakhatóságok felé.

    Amennyiben Ön vagy hozzátartozója áldozattá vált, segítséget kérhet a Szombathelyi Áldozatsegítő Központban (Thököly Imre u. 14. fsz. 6.), a 06 30 682 7113-as telefonszámon.

    Google Favicon
    Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!