Százéves épületeket bontanak le a Győrffy utcában, és ettől remélik az ottani állapotok pozitív változását – írtuk nem is olyan régen 
Szétdurrantják a szombathelyi Győrffy utcát 2014. January 10. 08:12 . De a szanálás nem jelent megoldást, maximum az utcakép lesz szebb, a gettóhangulat azonban megmarad. Húsz év alatt züllött le a valaha nyugodt, családi házas környék.
Az előzmények
Még a létező szocializmusban kell keresni a dolgok forrását. A Rákosi-, majd Kádár-korszak államosításai nem csak a gyárakat, földeket érintették, hanem a városok társasházait is, állami, majd tanácsi kezelésbe vették őket. És elkezdődött a lakáskiutalások rendszere.
Ezt most annyira nem részleteznénk, a lényeg, hogy a szociálisan rászorulókat szépen beköltöztették a régi társasházakba, a nagyobbakba a nagycsaládokat, a kisebbekbe a kisebbeket. Szombathelyen több példa volt rá, hogy a belvárosi polgári lakásokba falusi környezetből érkezők kerültek, a kisebb családok a Körmendi út környékének kisebb házait kapták meg.
Jellemzően lecsúszottakról, többségükben romákról van szó, akiknek semmijük sem volt, jövedelmük is alig, a kerítésen belüli munkanélküliségnek és a segélyeknek köszönhetően evickéltek napról-napra. A szociális célú bérlakásokra senki sem fordított pénzeket, így azok szépen átadták magukat az enyészetnek. A bérlők sem, ráadásul nem is vigyáztak a lakásokra, és a tanács sem, nem volt pénze és nem is foglalkozott vele, mondván, ő megtette, ami a dolga volt.
Maradtak a város nyakán
A szociális bérlakásokban pedig egyre többen laktak. A bérlők rájöttek ugyanis, hogy ha valaki oda van bejelentve, akkor joga van lakást igényelni, nem volt ritka eset, hogy a 40 négyzetméteres, komfort nélküli lakásba 11-12 ember volt bejelentve.
Jött a rendszerváltás, és a frissen alakult önkormányzatok szabadulni akartak a tulajdonukban lévő lakásoktól, mivel nem az ő dolguk a fenntartásuk, és pénzük sem volt rá. Néhány év alatt lezajlott a lakásprivatizáció, valós értékük töredékéért vették meg a lakók a lakásokat. De nem a Körmendi út mellett.
Az ott lakóknak esélyük sem volt, hogy kifizessék a pár százezer forintos vételárat, még a kedvezményes hitellel sem. Folytatódott hát a történet, de most már az önkormányzatok nyakára téve a terheket. A Körmendi út melletti, régi házak lakói folytatták lumpen, közösségi együttműködést elutasító életüket, ennek következtében a környék finoman fogalmazva is rossz hírűvé vált.
Átköltöztették őket
A '90-es évek közepén az akkori városvezetés úgy döntött, megépíti a Brenner Tóbiás körutat. Volt ellene tiltakozás bőven, de azért nekiálltak, mégpedig egy 1926-os rendezési terv alapján, az utca pedig Brenner Tóbiás, egykori polgármester nevét kapta. A körút északi része már készen volt, az Emlékmű és a Centenáris-híd közti szakaszról volt szó.
Igen, de útban volt néhány régi ház, amelyek helyén most a Savaria Plaza és a mögötte lévő új építésű házak állnak. Itt összesen 8 lakás és 49 bérlő volt akkor. Kapóra jött, hogy a Győrffy utcában éppen felújítani készültek két épületet, ezekre emeleteket építettek, a korábbi 8 lakás helyett így kialakítottak 18-at.
Alacsony komfortú, kisrezsijű lakások voltak ezek, az volt a cél, hogy a kisjövedelműek, segélyezettek is tudják fizetni a díjakat. Ne felejtsük el, hogy az önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége volt, nem tehette a lakókat az utcára. Szóval, szépen átköltöztették őket, talán abban is bízva, hogy az új környezet és a jó állapotú lakások miatt megváltozik az életstílusuk, lassan konszolidálódnak.
Életidegen megoldások halmaza
Nem így történt. Nagyon rövid idő alatt felforgatták az utca életét, a felújított és új lakásokat is lelakták, mára kész gettó lett a területből, ahonnan menekülnek a régi lakók. Az utca pedig Szombathely legrosszabb hírű utcájává vált. Így lett egy jó szándékú, ám naiv ötletből kész katasztrófa, életidegen megoldások halmaza.
A jelenlegi városvezetés pedig folytatja a mi megteszünk mindent nevű játékot, és azt hangoztatja, a régi épületek kiürítésével és lebontásával megoldódnak a gondok. Ezt várták 15-16 éve a problémás lakók átköltöztetésétől is, és ezt várják most attól, hogy csak a rendesen fizető bérlőknek adnak másik, valamivel jobb állapotú lakást. De a Győrffy utca gondjai megmaradnak.
És hogy miért nincs igazi megoldás? Ahhoz komplex tervek kellenének, szociális szervezetekkel, szakemberekkel, rendőrséggel, önkormányzattal közösen, és persze a problémás emberek bevonásával. De most is ott tartunk, hogy a politikusok a gyors megoldásokban bízva, a könnyebb utat választják, bejelentenek és végrehajtanak valamilyen könnyen és gyorsan megvalósítható tervet. A szakemberek pedig a megfelelési kényszer miatt kussban vannak, és végrehajtják, ami kipattan a nagyemberek fejéből.
Pedig normál esetben fordítva kellene lennie. De ez annyira szokatlan lenne, hogy le sem írjuk, tessék végiggondolni.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
